Előírhatja-e az Európai Tanács a tagállam számára menekültek kötelező befogadását? – erről szól a Luxembourgban folyó per.
„Pesszimistán látom a helyzetet a per végkimenetelét illetően, és bár jó lenne, ha Magyarország győzne az Európai Unió Bíróságán Luxembourgban, erős kétségeim vannak” – konkrétumok említése nélkül erről beszélt a Magyar Nemzetnek az Országgyűlés európai ügyek bizottságának tegnapi zárt ülése után Bana Tibor, a testület jobbikos alelnöke. A bizottság tagjai arról a kvótaperről hallgattak meg beszámolót, amelyben Magyarország megtámadta az Európai Tanácsnak, illetve az uniós államok bel- és igazságügyi minisztereinek azt a tavalyi döntését (az eddigi egyetlen ilyen döntést), amely előírta a tagországoknak migránsok betelepítését, illetve a velük kapcsolatos menekültügyi eljárás lefolytatását.
A bizottság Kecsmár Krisztiánnak, az igazságügyi tárca államtitkárának beszámolóját hallgatta meg a zárt ülésen, de ennek részletei nem ismertek. Bana Tibor a kvótaperre utalva annyit mondott, nehéz csata lesz, és azzal kapcsolatban is kétségei vannak, vajon az Európai Bíróságon objektíven zajlik-e le az eljárás. Bana Tibor szerint helyes, hogy a kormány „beleáll” ebbe a perbe, de az is lényeges lenne, hogy például a letelepedési kötvények megszüntetésével zárják ki, hogy gazdag migránsok vagy akár terroristák is bejuthassanak Magyarországra.
A kvótapert tavaly decemberben indította meg Magyarország és Szlovákia azután, hogy az EU bel- és igazságügyi tanácsa tavaly szeptember 22-én elfogadott határozata 120 plusz 40 ezer menedékkérő szétosztásáról rendelkezett, akik közül kötelező kvóták alapján 120 ezer embert kellene szétosztani a tagállamok között. A minősített többséggel hozott döntés értelmében Magyarországnak 1294 menedékkérőt kellene átvennie Görögországból és Olaszországból. A perbe később több ország is bekapcsolódott. Hazánk és Szlovákia mellett például Lengyelország, míg a másik, alperesi oldalon Németország, Olaszország, Görögország és további négy állam.
Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkára még szeptemberben arról beszélt, év végére várható az első tárgyalás a kvótaperben, s a jövő év második negyedében születhet meg a bíróság döntése.
Ezzel kapcsolatban az európai ügyek bizottságának egyik szocialista tagja, Józsa István pesszimista. Szerinte ugyanis az eddigi tapasztalatok szerint két, két és fél év telik el, amíg jogerős döntést hoz a luxembourgi bíróság, vagyis elképzelhető, hogy még egy-másfél évet kell várni a döntésre. Hollik István, a testület KDNP-s tagja nem akart nyilatkozni az ügyben, a zárt ülésre hivatkozva.
Orbán Viktor egyébként október elején, parlamenti tájékoztatóján lapunk kérdésére azt mondta: ha az EU Bírósága hazánk számára kedvezőtlen döntést hoz a kvótaperben, akkor 1294 menedékkérőt be kell fogadni, illetve a menekültügyi eljárásukat itt kell lefolytatni. „Az Európai Unió már meghozott döntéseit sem népszavazással, sem alkotmánymódosítással nem lehet felülírni. Amit lehet, hogy az alkotmánymódosítás és a népszavazás után hozott uniós döntéseket nem engedjük hatályba lépni Magyarországon, mert azok ellentétesek a magyar alkotmánnyal” – fogalmazott.
http://vs.hu/kozelet/osszes/vesztesre-all-magyarorszag-a-kvotaperben-1108
Az ellenzék nem szavazta meg a kényszerbetelepítés tiltását
A Jobbik és a balliberális ellenzék nem szavazta meg az alkotmánymódosítást, ami előírta volna, hogy az Országgyűlés hozzájárulása nélkül az EU nem telepíthet be Magyarországra közel-keleti és afrikai migránsközösségeket.
Az ellenzéki pártok nem szavazták meg az alkotmánymódosítást, aminek elfogadása esetén Magyarországon törvénysértést jelentett volna, ha az Európai Bizottság megkezdi a migránskvóták alapján a kényszerbetelepítést.
Az Országgyűlés 131 igen és 3 nem szavazat mellett nem fogadta el a mai alkotmánymódosítást. A módosítás elfogadásához 133 szavazatra lett volna szükség, de mivel csak a Fidesz-KDNP szavazta meg a kezdeményezést, a kényszerbetelepítés tiltása nem kerülhet be az alkotmányba.
A szavazáson a liberális Fodor Gábor, Kész Zoltán és Kónya Péter szavazott nemmel, 65 képviselő pedig nem szavazott.
Vona Gábor politikai képességeit méltató cikk a Magyar Nemzetben. Simicska Lajos újsága szerint “eljött a bosszú ideje”.
A szavazás ideje alatt a Jobbik az LMP képviselőitől ismert módszerrel, kifeszített molinóval tiltakozott az ún. letelepedési kötvények ellen.
Az ellenzék távolmaradásának köszönhetően az Európai Bizottságnak nincs szüksége a magyar Országgyűlés jóváhagyására ahhoz, hogy közel-keleti és afrikai migránsközösségeket kezdjen betelepítni Magyarországra – legalábbis jogilag kérdéses a helyzet, mert nincs alkotmányban rögzítve, hogy Magyarország tiltaná az idegen népcsoportok mesterséges letelepítését. Emiatt a kormány azzal sem érvelhet Brüsszelben, hogy a kvótarendszer Magyarországon alkotmányba ütközne.
http://www.hidfo.ru/2016/11/az-ellenzek-nem-szavazta-meg-a-kenyszerbetelepites-tiltasat/
