Orbán szerint Budapest a megfelelő város: megfelelő időben és megfelelő helyen van ahhoz, hogy 2024-ben házigazdája legyen a nyári olimpiának. Az ország gazdasági állapota miatt, továbbá a megkérdezett emberek többsége szerint azonban egyáltalán nem kéne erőltetni az olimpia hazai megrendezését.

1960 óta az olimpiák döntő része gazdaságilag veszteséges vállalkozás volt. Rió például most legkevesebb 4,6 milliárd dollárt (1280 milliárd forintot) bukik a rendezésnek köszönthetően. A kormánykörök akkor mégis miért ragaszkodnak ennyire a budapesti olimpiához? A válasz egyszerű: egy hazai rendezésű olimpia rengeteg elnyerhető pályázatot, azaz megszámlálhatatlanul sok pénzt is jelenthet Orbán oligarcháinak. Akár Garancsi István, akár Mészáros Lőrinc a rendezés ürügyén még több stadiont, sportcsarnokot vagy éppen lakóparkot építhet majd fel.

Olimpiák tanulságai – Mennyi az annyi?

Véget ért a riói olimpia, és már készülnek az összegzések arról, hogy „tokkal-vonóval” mennyibe is került az olimpia végül. Eredetileg 14 milliárd dollárt (3900 milliárd forintot) szántak az olimpiai büdzsére, a végösszeg azonban úgy 20 milliárd dollár (5600 milliárd) körül lesz.

Összehasonlításul: a budapesti olimpiai projekt hivatalos, a Pricewaterhouse Coopers (PwC) tanácsadó cég által készített megvalósíthatósági tanulmánya szerint a magyar olimpia teljes költsége 774 milliárd forint lenne. Ez az összeg azonban igen messze lehet a valós költségektől, hiszen ebben még nincsen benne egy sor egyéb, például infrastruktúrafejlesztéssel kapcsolatos kiadás. Az mindenesetre látszik, hogy jóval kevesebb pénzből készülünk megrendezni egy világeseményt, ami egyrészt lehet dicséretes (mégsem annyi pénzt dobunk ki az ablakon költünk), viszont kérdéses, hogy akkor milyen színvonalat sikerül majd produkálni a korábbi olimpiákhoz képest.

Hogy megéri-e ez az egész, ha csak az anyagiakat nézzük? A válasz egyértelműen az, hogy nem. Egy brit tanulmány szerint például Rió az olimpiának köszönthetően legkevesebb 4,6 milliárd dollárt (1280 milliárd forintot) bukott. Montreal (1976) az olimpia után 30 évvel, 2006-ban tudta csak kifizetni a játékok miatt felvett gigantikus hitelének utolsó részletét. Pekingben 3,6 milliárd dolláros bevétel állt a jóval 40 milliárd dolláros költségekkel szemben, de 2012-ben Londonban is csak 5,2 milliárd dollár jött be 18 milliárdos kiadás mellett – írja a hvg.hu. Ezen számok mellett emlékezzünk meg azokról a kormánypárti tervekről, amelyek szerint a budapesti olimpia bevételeiből tennék helyre a magyar egészségügyet.

Nem kishitűségről, egyedül csak gazdasági realitásokról van szó akkor, amikor az olimpiai rendezés ellen érvelünk: egy sor tanulmány, összehasonlítás látott már napvilágot, hogy miért nem éri meg Magyarországnak olimpiát rendeznie. A legegyszerűbb példát nézve: nem lehet véletlen, hogy a 2004-ben olimpiát rendező Görögország most az államcsődhöz igen közeli, hatalmas pénzügyi-gazdasági válságban szenved.

Csak a Fidesznek és a holdudvarának lenne jó az egész

Ha ilyen kockázatos befektetésről van szó, miért is akarja ennyire a Fidesz a budapesti olimpiát? Egyrészt, már úgyis sokat lehet lopni, hogy egyáltalán nem biztos, hogy mi fogjuk majd elnyerni a rendezés jogát, mivel a rengeteg hirdetés, reklám és megvalósítási tanulmány elkészítése már most is sok pénzt hozhat a konyhára.

Másrészt, Jules Boykoff amerikai politológus szerint, akinek a szakterülete az olimpiák politikatörténete, azt nyilatkozta a vasarnapihirek.hu-nak, hogy míg a mindennapi ember számára kevés előnnyel jár egy olimpia megszervezése, a jó kapcsolatokkal rendelkező politikai elitnek és a multiknak igenis gyümölcsöző az egész befektetés.

Már a 2017-es úszó-világbajnokság példáján keresztül is valószínűsíthetjük, hogy egy budapesti olimpia esetén vagy Garancsi István, vagy Mészáros Lőrinc még több stadiont, sportcsarnokot vagy éppen lakóparkot építhet majd fel a rendezés ürügyén. Egy budapesti olimpia rengeteg elnyerhető pályázatot, azaz megszámlálhatatlanul sok pénzt is jelenthet majd Orbán oligarcháinak.

Az emberek többsége is hasonló módon gondolkodik, legalábbis a Publicus Intézet, a Vasárnapi Hírek megbízásából készített felmérése szerint, akik a közvélemény-kutatásukban a budapesti rendezésű olimpia megítélését vizsgálták.

A felmérés szerint tíz emberből közel hatan (57 százalék) gondolják azt, hogy a Fidesz-közeli vállalkozókat gazdagítaná az olimpiára költött pénz, és a rendezés senki másnak nem érdeke valójában. Ezzel leginkább a Jobbik szavazók és az olimpiát nem támogatók értenek egyet (78 és 73 százalék), és ebben a kérdésben a Fidesz szavazói és az olimpiát támogatók azok, akik másként gondolkodnak - 62 és 48 százalékuk nem ért vele egyet.

A Publicus felméréséből az is kiderült, hogy a válaszadók háromnegyede (75 százalék) szerint az olimpia túl sokba kerülne, és a pénzt másra kellene költeni, míg kétharmad (64 százalék) szerint az ország egyszerűen túl szegény az olimpia megrendezéséhez.

A kutatás szerint az olimpia helyett a válaszadók kétharmada (61 százalék) az inkább egészségügyet, egyharmada (28 százalék) az oktatást fejlesztené, míg egyötöd (17 százalék) a szegénységet számolná fel. Sokan költenének még az munkahely-teremtésre (14 százalék), az infrastruktúra fejlesztésére (9 százalék) és magasabb fizetésekre (8 százalék).

Az egészségügy fejlesztése a Jobbik és az MSZP szavazók számára a leginkább fontos (69 és 62 százalék), de a Fidesz szavazói körében is az első helyen van (46 százalék). Az oktatás fejlesztése az MSZP szavazók és a bizonytalanok számára a legfontosabb (45 és 30 százalék), míg a Fidesz szavazók körében ez csak a negyedik legfontosabb cél (15 százalék), mert a szegénység felszámolása és a munkahelyteremtés megelőzi.

Vissza kéne térni a realitások talajára

Budapest mellett Róma, Párizs és Los Angeles van még versenyben. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 2017 szeptemberében, limai kongresszusán választja majd ki a 2024-es rendezőt. Ahogy korábban is írtuk: pusztán presztízsből ugyanis nincs értelme kockáztatni a költségvetési stabilitást (és vele az EU-s forrásokat), sokkal jobb helye is lehet azoknak az ezermilliárdoknak. Csak akkor éri meg a projekt, ha biztosan megtérül, ennek azonban kicsi az esélye. Félő, hogy a létesítmények Athénhoz hasonlóan Budapesten is idővel lerobbannának és üresen állnának, ez pedig korántsem nevezhető költséghatékonynak.

Jules Boykoff, a fentebb már idézett amerikai politológus véleménye az, hogy a budapestieknek nagyon óvatosnak kell lenniük, ugyanis a rendezéssel idáig csak azok gazdagodtak, akik a társadalom nyertes oldalán álltak, éppen ezért, mint nyilatkozta: „jobb lenne, ha a budapestiek egy kicsit visszavennének a tempóból, és átgondolnák a dolgokat, mielőtt pályáznak.”

TényTár