Az államszervezet átalakításának, központosításának fideszes terve lassan teljesen beteljesedik. A járások hálózatának kiépülését, s politikailag elfogult fideszes vezetők ejtőernyőztetését követte a szervezetek megszilárdítása, a folyamatos hatáskörbővítés, miközben az önkormányzatok súlyát folyamatosan csökkentették, vagyonuktól pedig megfosztották. Most újabb jogszabályokat fogadtak el, amelyekkel megszilárdítják a politikai irányítás alá vont állami közigazgatás hatalmát.
A polgárok mindennapi ügyeibe való politikai beavatkozás mostanra tehát realitássá vált: nyugdíjtól a családi pótlékon át az építés-engedélyeztetésig minden ügyben a hatáskör gyakorlója, végső soron a politikai kinevezett, a kormányhivatal élére helyezett kormányközeli politikus, aki kénye-kedve szerint vonhat magához ügyeket, megmásítva a hivatal döntését, ha éppen arra kap ukázt, vagy kedve úgy tartja.
Így lesz teljessé a politikailag kézi vezérléssel irányított közigazgatás a Fidesz kezében, ahol már arra sincs szükség, hogy a főnök leadja a drótot, hogyan kell eljárni.
Forrás: simonkagyorgy.hu
Orbán az országgyűlésből kieső kádereket ültette az államigazgatás szerveinek élére
Orbán 2013-ban külön jelezte, hogy a kisebb országgyűlés miatt kieső képviselőkről gondoskodni fognak, mint mondta: „azoknak is meglesz a helye a hivatalokban, állami cégekben, akik az országos politikai pálya elhagyására kényszerülnek”. Több képviselőt már a választások előtt „ejtőernyőztek” olyan helyekre, ahova nagyon nem ártott volna független szakértőket kinevezni. A Fidesz vezetősége végül beváltotta ígéretét, valóban nem maradt olyan csalódott fideszes ex-képviselő, aki a csökkentett létszámú országgyűlésből kiszorulva ne kapott volna kompenzációként vezetői állást valamely hivatalnál vagy állami cégnél.
Mindez azonban csak egyik eleme egy jóval nagyobb tervnek: az államszervezet átalakításának, teljes központosításának. A Fidesz először kialakította a központi igazgatáshoz szükséges intézményrendszer területi szintjét, létrehozta a járásokat, s élükre járási kormányhivatalokat telepített, fideszes kádereket ültetett. Ezzel párhuzamosan a kormánypártok fokozatosan csökkentették az önkormányzatok súlyát, egyszerűbben szólva kirabolták a megyei önkormányzatokat a vagyonukból ( a megyei önkormányzatok költségvetése hirtelen 97 százalékkal csökkent), s a helyi önkormányzatok mozgásterét is folyamatosan szűkítették.
Járulékos kárként kormánypárti ex-képviselők szállták meg az elvileg független intézményeket, ily módon bomlasztva szét a fékek és egyensúlyok rendszerét. Ilyen fideszes politikai vezetők állnak 2013 óta a járások élén is, a Fidesz közel 200 potenciális „ejtőernyős” helyet biztosított a rendszer kialakításával. Ez a megoldás azonban számos aggályt vet fel: így ugyanis a legalapvetőbb hatósági ügyek intézése felett is (aktuál) politikai és nem szakmai kontroll érvényesülhet, amelynek során a szakmaiság háttérbe szorulhat.
Következő lépés: a teljes állami közigazgatás Fideszes bekebelezése
A járások hálózatának kiépülését, s a politikailag elfogult fideszes vezetők ejtőernyőztetését követte a szervezetek megszilárdítása, a folyamatos hatáskörbővítés. Nem állítható ugyan, hogy a szakemberek helyett politikusok által vezetett szervek kialakítása, hatáskörük bővítése azt a célt szolgálta, hogy az állampolgárok életére közvetlenül ható döntésekre is nagyobb hatással lehessen a politika, de az eredmény úgy tűnik, ez lett.
A központosítási folyamatnak a következő állomásaként ugyanis idén májusban fogadta el a parlament az állami tisztségviselőkről szóló törvényt a Fidesz-KDNP és a Jobbik segítségével (140 igennel, 36 nemmel). A törvény több ponton építi tovább a pókhálószerűen felépített, egy hatalmi központból irányítható kormányhivatali rendszert, amellyel az állampolgárok az ügyintézésnél napi kapcsolatban vannak.
Így lesz Fidesz-konform minden közigazgatási szakember
Egyrészről a törvénnyel könnyebbé tették az ügyáthelyezést, különböző megyei feladatokat járási szintre delegáltak. De ami ennél sokkal fontosabb, az intézményrendszer kialakítása után a munkaerő NER-konformmá tétele volt soron. Eddig ugyanis bárkiből lehetett köztisztviselő ezekben a szervekben, mostantól azonban főszabály szerint csak olyan vehető fel, aki a kormány által gründolt janicsárképzőben, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen szerzett diplomát. A bérrendszer átalakításával pedig szabad kezet adtak a kormányhivatalok élén álló politikai kinevezetteknek, hogy szabadon, akár +/- 40 százalékkal is eltéríthessék a kormányhivatalokban dolgozók bérét ahelyett, hogy átlátható módon történne az előmenetel. Így a hivatalokban a politikai vezetés pofára adhat óriási pluszokat a saját politikai szempontjaikat jól teljesítő munkaerőnek, vagy büntetheti a nem a szájíze szerint tevékenykedő bürokratát.
Kondicionált janicsárképző: Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Miközben a felsőoktatásból folyamatos a forráskivonás, az intézmények autonómiája gyakorlatilag megszűnt és számtalan szakot szüntetett meg a kormány, közben a kormány által gründolt Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) nem csupán oltalmat kapott, hanem a kormány minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy a hallgatókat a rendszer-konform intézménybe terelje. A kabinet adminisztratív eszközökkel, új épülettel, jogszabály-módosítással és irgalmatlan közpénz-pumpálással segíti az intézményt.
Az egyetemet rendeletben felmentették a szakindítás szigorú követelményrendszerének való megfelelés alól, ezzel hatalmas versenyelőnyt adva az állam üdvöskéjének a többi intézménnyel szemben. A kormány ismét kijátszotta a rendszert: a Magyar Akkreditációs Bizottság ezidáig ugyanis többször elkaszálta az NKE rendészettudományi doktori képzését, amit ezután az egyetemnek nem kell majd megvizsgáltatnia a bizottsággal.
A következő lépés pedig nyilvánvalóan az lesz, hogy a NER-konform intézményből kikerült, kellő világnézeti alapozással kondicionált hallgatók csupán a mamutintézményből megszerzett diplomával tudnak munkát találni a közszférában. Nemzeti középosztály-gyártás, állami megrendelésre. Ez érett be mostanra.
Közvetlen pártirányítás a közigazgatásban?
Egy 2016-os kormányhatározattal pedig ezzel párhuzamosan azokat az ügyeket is a teljesen átpolitizált szervezethez rendelik, amelyek napi szinten befolyásolják az állampolgárok életét. A központi hivatalok megszüntetésével, s az általuk eddig kezelt ügyek kormányhivatalokhoz és minisztériumokhoz csatornázásával az eddig politikától független, szakmai szervezetektől került át az állampolgárok ezernyi ügye a nyugdíjtól az építés-engedélyeztetésig, a családi pótléktól a gyesig, politikailag befolyásolt szervezetekhez.
A polgárok mindennapi ügyeibe való politikai beavatkozás mostanra tehát realitássá válhat: a nyugdíjtól a családi pótlékon át az építés-engedélyeztetésig minden ügyben a hatáskör gyakorlója, végső soron a politikai kinevezett, a kormányhivatal élére helyezett kormányközeli politikus, aki kénye-kedve szerint vonhat magához ügyeket, megmásítva a hivatal döntését, ha éppen arra kap ukázt, vagy a kedve úgy tartja.
Ráadásul még mindig nincs vége: a kormány úgy tűnik politikai irányítás alá vonná a teljes állami közigazgatást. A lakosság mindennapi életét meghatározó kérdésekről rendelkező törvényt ugyanis egy sokkal általánosabbra cserélné a kormány. Jelenleg a közigazgatási eljárási törvény (ket) rendelkezik a gyámügyi és hagyatéki eljárásoktól az építési hatósági engedélyek kiadásig, az egyszerű okmánykérelmektől és anyakönyvezéstől a gépjárműadók megállapításáig, a segélyezésig és a működési engedélyek kiadásáig számtalan kérdésről.
Ehelyett a kormány 2016 őszén az általános közigazgatási rendtartást (ÁKR) igyekszik elfogadni, amely még inkább szabad kezet adna az ügykezelésben a kormányhivatalok politikai vezetőinek, miközben a törvény értelmében költségvetési pénzekről szóló döntéseket egyre kevésbé a közvetlenül a lakosság által választott szervezetek hoznák, ahogy az az önkormányzatoknál is jól látható. Ugyanez egyébként országosan is megfigyelhető, hiszen a költségvetés elosztásánál a parlament jelentősége is csökkenőben van - egyre inkább csupán keretszámokat hagyhat jóvá, amelyeket a minisztériumok saját hatáskörben osztanak tovább.
Így lesz teljessé a politikailag kézi vezérléssel irányított közigazgatás a Fidesz kezében, ahol már arra sincs szükség, hogy a főnök leadja a drótot, hogyan kell eljárni. Az új törvénnyel ugyanis a hétköznapi eljárásokat sem szabályozzák pontosan, s a bizonytalan keretszabályok alapján minden lényeges döntésnél a vezetőjéhez rohan majd a régi szaktudás birtokosainak eltávolítása után maradt, NKE padsoraiban kondicionált fiatal ügyintéző. Így a politikusok mondhatják majd ki esetről esetre saját politikai mérlegelésük alapján, hogy milyen határozat szülessen.
TényTár
