Kartellezésről beszélhetünk akkor, ha több vállalat kísérletet tesz arra, hogy együtt, uralkodó pozícióba jussanak. Ide sorolható minden olyan versenytársak közti megállapodás, amely a gazdasági versenyt korlátozza. A Fidesz nem egyszer volt kegyes az ilyen cégekkel.

A legutóbb Lázár János nyújtott be törvényjavaslatot azért, hogy Andy Vajna kartellügyei miatt nehogy kimaradjon a további közbeszerzésekből. Egy 2015-ös változtatás eredményeként be kellett fejezni a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által folytatott vizsgálatot a kartellgyanúba keveredett Elektronikai Hulladékhasznosító Kft.-vel szemben. Egy 2012-es módosítás pedig lényegében lehetetlenné tette, hogy az agrártermékek vonatkozásában a GVH szankcionálja a kartellezést. Hiába tett tehát ígéretet 2010-es választási kampányában a Fidesz arra, hogy keményen lép fel a kartellekkel szemben, egyáltalán nem tartotta be a szavát.

Andy és a kartell

A legutóbbi esetre a Transparency International (TI) hívta fel a közvélemény figyelmét. Lázár János kancelláriaminiszter törvényjavaslatot nyújtott be, amelynek értelmében ezentúl a közbeszerzési eljárásokon nem lesz kizárási ok a korábbi kartellezés. A parlament június 2-án elfogadta a törvényjavaslatot azzal a módosítással, hogy a felmentést csak a közbeszerzési eljárást megelőzően, és csak akkor, kérheti az ajánlattevő, ha az érintett piac gazdasági szereplőinek jelentős részét kizárták a közbeszerzésből. Ezután az ajánlatot kérő állami szerv döntheti el, hogy megadja-e a lehetőséged a korábban kartellezéssel vádolt cégnek. Persze, ha meg akarják adni a lehetőséget, arra még mindig ott van az a bevett gyakorlat, hogy adott cégre szabják a közbeszerzés feltételeit.

A TI közpénzügyi programvezetője szerint figyelemre méltó, hogy a javaslatot az után egy nappal nyújtották be, hogy a Gazdasági Versenyhivatal megbírságolt öt médiaipari céget, amelyből négy biztosan Andy Vajna filmügyi kormánybiztoshoz köthető. A bírságolás indoka az volt, hogy a cégek versenykorlátozó céllal hangolták össze tevékenységüket.

A szerződés 24 hónapra szólt, tárgya pedig a sport- és kulturális eseményeken használatos mobil közvetítőegység bérlése volt a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) számára. A Liga TV Kft., amely Vajnához köthető, alvállalkozóként bekerült minden ajánlatba, így biztosítva, hogy semmiképpen ne maradjon megrendelés nélkül.

A kormánybiztoshoz közvetve, vagy közvetlenül kapcsolódó cégek közül a Liga TV-t 40 millió, a Finella Investment Kft.-t 32,5 millió, a Pupu Produkció Filmgyártó Kft.-t 670 ezer, a Nosztalgia-Design Kft.-t pedig ötvenezer forintra bírságolta a versenyhivatal. Ennek ellenére éves szinten milliárdos megbízások hullhatnak a Liga Kft. ölébe, amely az M4 elindulása óta a csatorna megbízottja.

A cég tavalyi pénzügyi mérlege nem ismert, azonban 2014-ben 743 millió forintos nettó árbevételt ért el. A vállalkozást 2003-ban alapították, és Budapest XVI. kerületében jegyezték be. Jegyzett tőkéje 72 millió forint, ám mindössze 12 fő a bejelentett létszáma.

Az a törvényjavaslat indoklásában, amelyet nem fejtettek ki túl bőven, az szerepel, hogy a változtatást „gyakorlati tapasztalatok” teszik szükségszerűvé.

Szemét ügyek

Mint korábban említettük, nem ez volt az első eset, hogy a Fidesz haverok érdekében nyúlt bele a GVH és a kartellek ügyeibe. Egy 2015. január elsejével hatályba lépett változtatással kartellmentesítették a termékdíjas termékekből képződött hulladékok gyűjtésére, szállítására és feldolgozására kiírt közbeszerzési eljárásokat. Ezeket a közbeszerzéseket a 2014 decemberében megszűnt Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. (OHÜ) bonyolította le.

A GVH 2014 szeptemberében indította az eljárást négy cég ellen. Ám a Dankó Béla fideszes képviselőhöz köthető módosítás értelmében „ nem állapítható meg a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény 11. paragrafusában foglalt tilalom (tilos a vállalkozások közti megállapodás és összehangolt magatartás) megsértése az Országos gyűjtési és hasznosítási tervben (OGYHT) meghatározott feladatok végrehajtása érdekében 2012-2013-ben kiírt közbeszerzési eljárások során tanúsított magatartások vonatkozásában”. Hiába, csak 2015. január elsejétől volt hatályos a módosítás, azt a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kellett, így a GVH kénytelen volt megszüntetni a hulladékkartell gyanújával indított eljárást. Pedig az uniós közbeszerzési értesítőben közzétett OHÜ-közbeszerzések 2012-2013-as eljárásai meghaladják a kétmilliárd forintot.

A ceginfo.hu adatiból az is kiderült, hogy a kartellgyanúba keveredett cégek között kapcsolat volt. Az Elektronikai Hulladékhasznosító Kft.-nek, amelyet 2012 májusában alapítottak, hat vállalkozás volt a tulajdonosa, köztük a szintén GHV-eljárás alá került győri Alcufer Kft., a budapesti FE-Group Invest Zrt. és a bodajki  Selector Kft.

A gyanúba keveredett hulladékhasznosító átadóján maga a miniszterelnök is részt vett Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter társaságában. Magát a projekt indítását a cég ügyvezetőjével karöltve az akkori vidékfejlesztési miniszter, Fazekas Sándor jelentette be 2013 áprilisában.

Dinnye biznisz

Ha még visszább tekintünk az időben, szintén találunk egy emlékezetes esetet. Nagyon hasonló az előzőhöz: 2012-ben a GVH eljárást indított, majd meg is szüntette azt annak a törvénymódosító javaslatnak a következtében, amelyet egy fideszes képviselő nyújtott be.

A 2012 nyarán indított vizsgálat alapja az volt, hogy öt kiskereskedelmi cég és egy szakmai szervezet vélelmezhetően megegyezett a Magyarországon termesztett görögdinnye 2012. július közepétől alkalmazható áraiban, valamint abban, hogy a Magyarországon kívül megtermelt dinnyét nem, vagy csak diszkriminatív árazással forgalmazzák hazánkban.

Ám egy, a szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló törvénymódosító végül arra kötelezte a GVH-t, hogy a kartell eljárásokban köteles legyen kikérni a vidékfejlesztési miniszter állásfoglalását azzal kapcsolatban, hogy alkalmazható-e a hazai versenyjog. A módosítás lényegében kizárta a kartellezéssel kapcsolatos jogsértések szankcionálását az agrártermékek vonatkozásában. Nem volt mit tenni, mint 2013 áprilisában megszüntetni az eljárást.

A slussz poén, hogy a törvényjavaslatot Pócs János fideszes képviselő nyújtotta be a parlamentnek, aki civilben dinnyetermelőként és kereskedőként tevékenykedett.

Hiába tett tehát ígéretet 2010-es választási kampányában a Fidesz arra, hogy keményen lép fel a kartellekkel szemben, többször is elgyengült. Talán igaz, amit Schiffer András mond, hogy „aki fideszes kartellező, az jó kartellező”.


TényTár