Égi édesanyánk könnyező figyelmeztetése után következik a Nagy Figyelmeztetés, majd 100 nap olyan keresztényüldözés, amilyen még nem volt a világon, aztán elragadtatva a 4 év alattiak és a mennybe tartozók, a többiek haladnak az utolsó ütközet felé

Armageddon nyomában

Armageddon nyomában

Újabb konfliktusgócot hoz létre a NATO Hegyi-Karabahban

2016. május 21. - Andre Lowoa
Joe Biden Hegyi-Karabah hidfo.ru

Örményország elnökének sajtószolgálata szerint pénteken Joe Biden amerikai alelnök egyeztetést folytatott az elnökkel a Hegyi-Karabah konfliktus kapcsán. Ez a régió a NATO terjeszkedésének újabb áldozata, ahol nem sokkal a szíriai tűzszünet kezdete után kiújultak a fegyveres harcok.

Szerzs Szargszjan örmény államfő pénteken folytatott egyeztetést Joe Bidennel. A közlemény szerint a két vezető megállapodott abban, hogy a konfliktust békés úton kell rendezni, a bécsi megállapodásokkal összhangban, és az EBESZ Minszk csoportjának külügyminiszterei által figyelemmel kísérve.

Hegyi-Karabah egy örmény többségi lakosságú régió, ahol az Azerbajdzsántól elszakadásért folytatott küzdelem kezdete óta állandósult a konfliktus. A fegyveres harcok április 2.-án váltak újra kiterjedtté, és a két ország egymást vádolja a tűzszüneti megállapodás rendszeres sértéséért, valamint a napról napra növekvő számú halálos áldozatokért.

Hétfőn az örmény és azeri államfő Bécsben tárgyalt a konfliktus rendezéséről. A találkozón részt vettek az Amerikai Egyesült Államok, Oroszország és Franciaország külügyminiszterei, valamint az EBESZ Minsz Csoportjának társelnökei.

A Hegyi-Karabah konfliktus újbóli eszkalálódása azonban szoros kapcsolatban áll a NATO tovább bővítésére irányuló törekvésekkel. Azerbajdzsán a közelmúltban katonai együttműködési megállapodást kötött Törökországgal, amely értelmében a két ország katonai szövetségre lép egy harmadik ország részéről kezdődő agresszió esetén. Az új egyezményről március 31.-én az olasz Il Giornale napilap beszámolt, akkor hozzátéve, hogy ez a harmadik fél egyértelműen Örményországot jelenti. Napokkal később berobbant az új háborús gócpont – amiben Törökország és Azerbajdzsán az új egyezmény értelmében szövetségesként vesz részt -, majd a török haditengerészet két hajója érkezett Odesszába.

Április 19.-én Azerbajdzsánból egy katonai delegáció érkezett Brüsszelbe, ahol tárgyalást folytattak a NATO képviselőivel. A találkozóról az azeri védelmi minisztérium kiadott egy közleményt, miszerint az azeri fél arról is tájékoztatta a NATO-t, hogy milyen “védelmi intézkedéseket kell hozni” annak érdekében, hogy “megvédjék az ártatlan civileket az örményektől”. A tárgyaláson megvitatták az azeri védelmi szektor teljes reformját is, valamint a NATO-val folytatott együttműködés fokozását.

Az orosz katonai tervezés 2012. óta számol egy újabb örmény-azeri háború lehetőségével. Akkor egy esetleges, Irán elleni NATO-beavatkozás “mellékes eseményeként” valószínűsítették az örmény-azeri konfliktus kiújítását, amivel a NATO megpróbálja elvágni az orosz hadsereg – Örményországon át húzódó – ellátási útvonalát Irán és Szíria irányába. A Hegyi-Karabah konfliktus kiújulásának közvetlen előzménye és kiváltó oka, hogy az Amerikai Egyesült Államok az orosz légierő beavatkozása miatt nem tudott légtérzárat életbe lépteti Szíria felett, emiatt kudarcba fulladtak az Aszad-rendszer megbuktatására tett kísérletek. Az orosz beavatkozás újból előtérbe helyezte Hegyi-Karabahot: ebben a régióban a NATO most megpróbálja elvágni az orosz ellátási útvonalakat, ami Szíriában később lehetővé tenné a nyílt katonai beavatkozást a nyugati koalíció részéről.


http://www.hidfo.ru/2016/05/ujabb-konfliktusgocot-hoz-letre-a-nato-hegyi-karabahban/

süti beállítások módosítása