A Bitcoint eredetileg a pénzügyi válság hajnalán arra találták fel, hogy a pénzintézeteket és a nemzeti szabályozókat megkerülve is működőképes pénzügyi rendszer alapjait teremtse meg. Ehhez képest most úgy áll, hogy a bankok a saját javukra fordíthatják ezt a zseniális találmányt. 2021-re évente 11-16 milliárd dollárt spórolhat meg a blockchain, vagyis a Bitcoin működési elvén alapuló technológia a bankoknak, illetve további 6 milliárd dollárnyi tőkét szabadíhat fel az iparágban - jósolják az Autonomous Research elemzői. A blockchain ráadásul radikálisan felgyorsíthatja az elszámolásokat, a mostani több napról akár napon belülire csökkenhet az elszámolási idő.
Miközben a Bitcoin, mint tisztán fizetési eszköz több botrány és nagy Bitcoin-tőzsdék csődje után kikerült a reflektorfényből, addig a kriptopénzt működtető rendszert egyre több cég kutatja, és az embereket is egyre inkább ez érdekli. Ez a trend a Google keresési statisztikáin is meglátszik:
A blockchain egy megosztott, decentralizált adatbázis üzleti szereplők részere. A Bitcoinhoz hasonlóan az egyes felhasználók mindegyike tárolja és hozzáfér a folyamatosan növekvő adatbázishoz (“distributed ledger"), miközben nincs szükség egy központi egységre vagy nyilvántartásra. Ez a technológia hatalmas összeget spórolhat meg a bankoknak pár éven belül, ráadásul gyorsabbá teheti az elszámolást. Az Autonomous Research idevágó tanulmánya szerint:
a bankok évente 163 milliárd dollár költséget számolnak el sales és kereskedési tevékenységekre, ebből kb. 54 milliárd dollár megy el klíringre és elszámolásra.
2021-re évente 11-16 milliárd dollárnyi költséget, vagyis ez említett 54 milliárd dollár 20-30 százalékát takaríthatják meg a bankok (back office és közvetítői költségek csökkentésén keresztül) a blockchainnel,
és további 6 milliárd dollárnyi partnerkockázat (elszámolási kockázat) miatt tartott tőkét szabadíthat fel a technológia,
az elszámolások ideje pedig a mostani T+3 napról (egyes esetekben akár T+30-ról) T+0 napra csökkenhet.
A kilenc legnagyobb befektetési banknál (Goldman Sachs, Morgan Stanley, Citigroup, Bank of America, JP Morgan Chase, Deutsche Bank, Credit Suisse, Barclays, UBS) ez úgy nézne ki, hogy
évente 8 milliárd dollárnyi költséget takaríthatnak meg a blockchainnel, amelynek nettó jelenértéke 28 milliárd dollár lehet,
és 4 milliárd dollárnyi tőke szabadulhat fel, amelynek nettó jelenértéke 2 milliárd dollár,
e kettő együtt összesen 30 milliárd dollárt tesz ki, ami a kilenc nagybank piaci kapitalizációjának 11 százaléka volt 2016 januárjában.
A blockchainről
A distributed ledger alapon működő rendszerek legfontosabb jellemzője, hogy a rendszer résztvevői egyesével, saját maguk kezelik az egymás között végrehajtott tranzakciókat rögzítő könyvelést, és nincs szükség semmilyen központi főkönyvre, elszámolóra vagy hatóságra ahhoz, hogy ez a könyvelés megbízható legyen. Ez a könyvelés egy adatbázis, amelyben az összes korábban végrehajtott tranzakció szerepel, és a blockchain által megvalósított ellenőrzési séma következtében mindenhol ugyanazt tartalmazza.
A bankok egymás közötti üzleteit - legyen szó akár pénzről, értékpapírról, vagy szindikált hitelekről - tipikusan egy harmadik személy hajtja végre, vagyis például elszámolóházak, központi hatóságok, átutalási rendszerek, értéktárak. Ha ehelyett egy megosztott könyvelést használnának, azzal az akár néhány napig tartó elszámolási időket közel valós időre csökkenthetnék, és rengeteg pénzt megspórolhatnának.
Mennyire felforgató technológia a blockchain?
A technológia alapjait már most kutatják a bankok, az alapvető infrastruktúra nagyjából 3 éven belül épülhet fel, de jelentősebb elterjedtségre 5 éves időtávon lehet számítani. Az Autonomous közel 150 iparági szereplőt és befektetőt kérdezett meg arról, hogy mennyire felforgató technológia a blockchain, és mennyivel csökkenti a költségeket a várakozásaik szerint. Ez alapján nem készülnek hatalmas változásokra, hiszen
csak a válaszadók 15 százaléka gondolta úgy, hogy a költségek érezhetően csökkenhetnek,
és csak negyedük vélekedett úgy, hogy a blockchain jelentős felforgató technológia lesz.
Mennyi tőkét szabadíthat fel?
A bankok a világon összesen 120 milliárd dollárnyi tőkét tartanak partnerkockázat fedezésére (vagyis arra, hogy az elszámolásban részt vevő másik fél esetleg csődöt jelent), persze ennél jóval több tőkét kell tartaniuk hitelezési és működési kockázatokra. A partnerkockázat jó része, közel háromnegyede azonban OTC derivatívokhoz kötődik, ahol a blockchain nem sokat tud segíteni. Ezért az Autonomous becslése szerint a 120 milliárd dollárnyi lekötött tőkének legfeljebb 5 százalékát, kb. 6 milliárd dollárt tud majd felszabadítani a technológia.
Totálisan félresiklik a Bitcoin, ha ez tényleg bejön
Mi a helyzet a szabályozásával?
A blockchain szabályozása még gyerekcipőben jár, a szabályozók túlnyomó része nincs is igazán tisztában azzal, hogy egyáltalán mi az a blockchain. Néhány jegybank, mint például a Bank of England vagy a a Bank of Canada, illetve a hírek szerint az ausztrál szabályozók viszont már a kockázatokat és a lehetőségeket vizsgálják. Mindeközben konkrét kidolgozott szabályozási rendszerrel gyakorlatilag egyetlen országban sem lehet találkozni. Egy szemléletes ábrán a tanulmány bemutatja, 2015-ben a BIS, a BoE és a Fed hány oldalnyi blockchaines/kriptopénzes, és hány oldalnyi egyéb banki szabályt publikált. Az tehát jól látszik, hogy akad még elvégzendő munka a területen, de összességében egy ígéretes technológiáról van szó.
Fapipa
