Miután a Kúria és az Alkotmánybíróság (Ab) is arra kötelezte a jegybanki alapítványokat, hogy hozzák nyilvánosságra a gazdálkodásukat, múlt héten az MNB összes alapítványa nyilvánosságra hozta, hogy pontosan milyen cégeknek, milyen célból, mekkora összeget adott.

A már eddig is ismert ingatlan és műkincsvásárlások mellett további érdekességek derültek ki: haveri és rokoni bizniszek támogatása, valamint megrendelések, túlárazott rendezvények, egzotikusabbnál egzotikusabb, méregdrága tanulmányutak, könyvkiadók támogatása, ingatlanbérlések egyaránt szerepelnek a tételek között.

Ezek után már semmi meglepő nincs abban, hogy a Fidesz megpróbálta elrejteni, hogy a szorosan Matolcsy Györgyhöz köthető alapítványok mire is használták fel a közpénzeket, azt kommunikálva, hogy több mint 250 milliárd forint elvesztette közpénz jellegét.

kép forrása: index.hu

Megpróbálták eltitkolni

2014 óta egyre több kérdés merült fel a jegybank alapítványainak gazdálkodása körül, de egészen 2016 áprilisáig kellett arra várni, hogy a nyilvánosság megismerhesse, mire is költöttek el Matolcsyék több mint 250 milliárd forint közpénzt.

2014 nyarán talán sokat felhördültek, amikor a jegybank túlárazva vásárolt meg méregdrága ingatlanok (bizonyos esetekben offshore-eredetű cégektől), de ez a néhány tízmilliárd forint eltörpül attól az összegtől, amit az MNB oktatási kiadásokra szánna: a 200 milliárd forint több mint a teljes felsőoktatás éves állami támogatása.

Az MNB költekezésére már sokan kíváncsiak voltak, azonban a Pallas Athéné Alapítványok folyamatosan megtagadták a gazdálkodásukról szóló iratok kiadását. Miután első- és másodfokon is arra kötelezték az alapítványokat, hogy tegyék nyilvánossá, mire is használták fel a közpénzeket. A bíróság ekkor már egyértelműen kimondta, hogy közpénzekről van szó -, a kormánypártok sebtében elfogadtak egy botrányos törvényt, amely lehetővé tette volna, hogy az adatokat ne kelljen kiadni.

A legfelsőbb bíróság ezután megerősítette: a Pallas Athéné Alapítványok közpénzekkel gazdálkodnak, így kötelességük kiadni a gazdálkodásukról szóló iratokat és adatokat, majd ezt követően az Alkotmánybíróság is megsemmisítette a botrányos jegybanktörvény módosítást. Az Ab egyértelműen kimondta, amennyiben az MNB pénzt utal az alapítványainak, az a jogalkotó érvélésével szemben közpénz marad, és a nyilvánosság előtt elszámoltathatónak kell maradnia az alapítványnak. Továbbá, a jogalkotó nem korlátozhatja a már folyamatban lévő bírósági eljárásokat, és a korábban indult perekben az adatigénylő jogai nem korlátozhatóak.

Mindezek ismeretében az alapítványoknak nem maradt más választásuk, mint kiadni az adatokat.

Haveroknak adott pénzek és luxuskiadások

A lista rengeteg érdekes elemet tartalmaz. Azt például eddig is lehetett tudni, hogy az MNB-alapítványok államkötvényeket vásároltak, most viszont már pontos számok is vannak: a 7 Pallas Athéné Alapítvány közel 200 milliárd forint értékben vásárolt forintban és euróban denominált magyar államkötvényeket. Mindez azért érdekes, mert joggal merülhet fel a tiltott állami finanszírozás lehetősége, tudván azt, hogy az átutalt pénzek nem vesztették el közpénz jellegüket. Az EKB emiatt már vizsgálódott az MNB körül, egyértelmű döntés egyelőre nem született. A maradék pénzeket bankbetétekben tartják, valamint ingatlanvásárlásokra és cégrészesedések megszerzésére fordították.

A szerződésekből az is kiderült, hogy milyen cégek kaptak megrendelést az alapítványoktól. A lista első helyén több mint 3,5 milliárd forinttal az a Magyar Építő Zrt. áll, ami Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester érdekeltségei közé tartozik. Második helyen a New Wave Productions áll, ami az Origo és a VS.hu kiadója. A cég Szemerey Tamáshoz köthető, aki nem más, mint Matolcsy György unokatestvére.

Harmadik helyen pedig egy viszonylag rejtélyes vállalkozás, a Made in Heiszler Kft., amelyet 2013-ban alapítottak, és néhány év alatt hatalmas növekedés indult be a belsőépítészettel foglalkozó cégnél, miután az összes berendezési feladatot megkapta az alapítványoktól. A lista további helyezettjei is ingatlanfejlesztéshez köthető feladatokkal jártak jól, amelyek szorosan kapcsolódnak a jegybank aktív ingatlanvásárlási programjához.

A VS.hu főszerkesztője, és meghatározó újságírói sorra felmondtak hétfőn, miután kiderült, hogy az MNB támogatást adott a New Wave Kiadónak.

Jól járt a Kairosz könyvkiadó is, amely egészen csődközeli helyzetből táncolt vissza az alapítványi támogatásoknak köszönhetően. Matolcsy botránykönyve, amely a jegybank elnök korábbi titkárnőjéhez köthető például 349 százalékkal dobta meg a kiadó bevételeit. A jegybanki alapítványoknak természetesen arra is volt pénzük, hogy különböző nyelvekre lefordítsák a könyvet. Jól járt Käsler Miklós is, akinek könyvkötete például úgy kapott 39 millió forintos támogatást, hogy mindeközben kuratóriumi tag az egyik alapítványban.

De nemcsak a médiába, ingatlanfejlesztésekbe vagy könyvkiadásokba invesztáltak az MNB alapítványai is, hanem furcsa utazásokra is költöttek: egy rejtélyes magánszemélynek például háromszor 1,3 millió forintot fizettek ki ruandai tanulmányútra, egy másik személy pedig kétszer 3 millió forintot kapott kelet-afrikai tanulmányútra. Mondani sem kell, egyik kutatás témája sem köthető a monetáris vagy gazdaságpolitikához (ez a legtöbb tanulmány esetében szintén ténymegállapítás).

Emellett további milliókat költöttek el fellépésekre, rendezvényekre vagy éppen egy-egy szakértői előadásra. Milliárdok jutottak egyetemi kutatásokra, de a Tusnádfürdőn megrendezett Bálványosi Nyári Szabadegyetemnek is jutott némi pénz. (Ez utóbbi Orbán Viktor illiberális demokráciáról szóló beszéde miatt vált igazán híressé.)

Az MNB bármennyire is el akarja különíteni magától az alapítványokat, az köztudott, hogy az alapítványok kuratóriumában ott ülnek az MNB vezetői.

Polt Péter legfőbb ügyész felesége, aki a jegybankban a HR-vezetői pozíciót tölti be, például három alapítványban is fontos pozíciókat tölt be.

Néhány héttel ezelőtt ráadásul Matolcsy György együtt ebédelt Polt Péterrel, pont akkor, amikor a Fidesz titkosítani próbálta az alapítványok költekezéseit.

Matolcsy és a jó munka...

Mindeközben pedig Matolcsy György annyira jól végezte a munkáját, hogy fizetését duplájára emelték. A jegybankelnöktől sem áll távol az öndicséret:

„...mivel 2010 óta a magyar állam vezetői sikeres gazdaságtörténelmi tetteket hajtottak vége, a magyar állam vezetőit meg kell fizetni” .

Ha történelmi sikerekről nem is beszélhetünk, azt azért nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy Matolcsynak nem sok köze van a MNB hirtelen jött rekord nyereségéhez. A profit jelentős része abból az árfolyamnyereségből származik, amely még az IMF hitelfelvételhez kötődő devizabeáramláshoz kapcsolódott. A forint leértékelődésnek köszönhetően jóval a bekerülési érték felett tudták átváltani a devizatartalékokat, jelentős profitra szert téve.

Ezeket a pénzeket azonban célszerűbb lett volna 100 százalékig tartalékképzésre felhasználni, hogy egy jövőbeli nagyobb veszteség esetén ne a költségvetésnek kelljen kiegyenlítenie az MNB költségvetését. A jegybanki vezetésnek azonban úgy tűnik, hogy fontosabb az ész nélküli költekezés.

TényTár