A tömeggyilkos Anders Breivik részben pert nyert a norvég állammal szemben, egy oslói bíróság ugyanis kimondta, hogy a hatóságok a börtönben megsértették emberi jogait.

A 77-szeres gyilkos keresetében azt állította, hogy a börtönben emberi jogsértések áldozatává vált, és ezt szerdán egy norvég bíróság részben megalapozottnak találta.

“Demokratikus államban az embertelen és megalázó bánásmód tilalma alapvető érték. Ez mindenkire vonatkozik, terroristára és gyilkosra egyaránt” – hangoztatta Helen Andenaas Sekulic bírónő.

Ítéletében negatívumként említette Breivik elszigetelését, és nehezményezte, hogy a hatóságok nem szenteltek kellő figyelmet a tömeggyilkos mentális egészségének börtönkörülményei megszabásakor.

Az ítélet szerint mindazonáltal a norvég állam nem sértette meg Breivik magánéleti, illetve a családi élethez való jogait. A bírónő ugyanakkor elrendelte, hogy a norvég állam állja Breivik 331 ezer koronára – csaknem 10 millió forintra – rúgó perköltségeit.

Az ítélet nem jogerős, és meghozatala előtt mind a vád, mind a védelem jogászai – előre közölték, hogy fellebbeznek, ha nem értenek egyet a bíróság döntésével.
Anders Behring Breiviket 21 évi szabadságveszésre – a Norvégiában kiszabható legnagyobb büntetésre – ítélték, mert 2011 nyarán autóba rejtett pokolgépet robbantott Oslóban a norvég kormány székházánál, majd Utoya szigetén gépkarabéllyal válogatás nélkül agyonlőtt fiatalokat egy táborban. Összesen hetvenhét embert mészárolt le, zömmel tizenéveseket. A 21 évi szabadságvesztéssel Breiviket a Norvégiában kiszabható legsúlyosabb, azaz leghosszabb börtönbüntetésre ítélték.

A tömeggyilkos a börtönben három cellát használhat, futópadot, szobabiciklit, számítógépes játékokat kapott, újságokat, magazinokat, könyveket olvashat. Breivik mindezek ellenére embertelen bánásmódra, kínzásra panaszkodott, és az Emberi Jogok Európai Egyezményének megsértésére hivatkozva már tavaly októberben beperelte Norvégiát. Bő egy hónapja tartott bírósági meghallgatásán egyebek közt azt mondta, hogy emberségesebb lett volna őt lelőni, mintsem úgy bánni vele, mint egy állattal.

Az általa említertt “állati bánásmód” alatt egyebek közt a mikrohullámú sütőben melegített ételek minőségét értette, de elviselhetetlennek nevezte azt is, hogy gyakran hideg a kávéja, és, hogy műanyag evőeszközökkel kényszerül étkezni.

Március közepén pedig azzal vádolta a norvég hatóságokat, hogy az életére törnek elszigetelt, magánzárkás fogva tartásával, és hangoztatta, hogy “kizárólag náci nézetei segítik a börtön nehézségeinek átvészelésében”.

Breivik ugyan magánzárkában van, de látogatókat fogadhat, és a külvilággal is tarthat kapcsolatot. Utóbbi alól csak az olyan szélsőségesek a kivételek, akiket Breivik – úgymond – “ártalmas ideológiája cselekvésre ösztönözhetne”. A tömeggyilkos ráadásul még a börtönben sem él teljes elszigeteltségben: karácsonykor például részt vehetett mézeskalácssütő versenyen.
(atv)