Jelenleg tizenhat hazai ügyben nyomoz a Csalás Elleni Európai Hivatal
Az európai uniós fejlesztési források szabályszerű felhasználásával kapcsolatban jelenleg 16 különböző magyarországi ügyben nyomozunk – tájékoztatta a Magyar Nemzetet a Csalás Elleni Európai Hivatal (OLAF).
Az uniós intézményeken belüli korrupciót, súlyos kötelességszegést, valamint az EU-költségvetés terhére elkövetett csalást vizsgáló szervezet lapunknak kifejtette, hogy valamennyi hazánkat érintő eset az Európai Stratégiai Beruházási Alap, illetve az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap támogatási pénzeinek kezelésére összpontosít. Lapunk úgy tudja, az utóbbi években több nyomozó is kimondottan a magyarországi esetek vizsgálatára specializálódott.
Az OLAF ezt nem erősítette meg, azt azonban előrebocsátotta, hogy ha valamely uniós tagállamban az elnyert pályázatok többsége esetében felmerülhet a csalás gyanúja, akkor a 28 országra jutó 169 szakember egy részét átcsoportosíthatják. Ebben a létszámban benne vannak az ügykezelők, a jogi véleményezők és a hírszerzési elemzők is, fejlesztéspolitikai szakértők szerint pedig mindez azt feltételezi, hogy az átlagosnak számító öt-hat OLAF-alkalmazott helyett egyidejűleg 10-15 is hazánkban derítheti fel az uniós támogatásokkal kapcsolatos esetleges visszaéléseket.
Már csak azért sem volna érdemes gyanús beruházások és kétes vidékfejlesztési projektek tekintetében ujjat húzni a Csalás Elleni Európai Hivatallal, mert annak 1999-es megalakulása óta a 3500 lezárt nyomozás 1,1 milliárd eurónyi uniós forrás visszafizetését, illetve 900 évnyi börtönbüntetést eredményezett.
Nem az első eset
Jó néhány esetben nyomozott már korábban is Magyarországon az OLAF, gyanújuk szerint például idehaza szabálytalanság történt a közbeszerzések ellenőrzésére kapott EU-források hasznosítása során is, vagyis a korrupció elleni küzdelemre kapott pénzt nem jogszerűen használták fel. A Heti Világgazdaság beszámolója szerint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 960 millió forint értékben kötött tanácsadói szerződést a 2013 Quality Control konzorciummal, hogy hatékonyabban tudja feltárni a közbeszerzésekkel kapcsolatos szabálytalanságokat; majd később ezt az összeget megtoldotta további 256 millióval. A konzorcium öt tagja a CEU Tender Kft., a Dezső és Társa Kft., a Dr. Kardkovács és Társai Ügyvédi Iroda, az Okean Kft. és a Vépterv Kft. volt. A CEU Tender Kft., Nagy és Pál Ügyvédi Iroda párossal később a fejlesztési ügynökség kötött egy hasonló tárgyú, több mint egymilliárd forint értékű szerződést is. Az OLAF mindhárom ügyletet ellenőrizte, és fiktív számlákra, illetve nagy összegű készpénzes kifizetésekre bukkant, a feltárt szabálytalanságok súlyossága miatt végül a teljes támogatási összeg, közel 2,4 milliárd forint visszafizettetését javasolta a jelentésében.
A HVG ismertetése szerint az OLAF-nak az is feltűnt, hogy bár a tanácsadó konzorcium elég népes csapatból állt össze, mégis alvállalkozókra bízták a munkát. Csakhogy a közbeszerzési törvény szerint a teljesítésben 10 százaléknál nagyobb arányban részt vevőket már az ajánlatban meg kell jelölni, ez azonban nem történt meg. Egy bizonyos Drehor Kft.-nek csaknem 166 millió forintot fizettek a közreműködéséért – ez a teljes szerződéses összeg mintegy 17 százaléka –, ráadásul úgy, hogy a társaság maga is bevont egy újabb alvállalkozót, amelynek 66 milliós értékben adott át tanácsadói órákat. A megbízás pikantériája, hogy az építőipari vállalkozásként indult Drehor egyik munkatársa korábban éppen az NFÜ-nél dolgozott vezető beosztásban. Az ügyben Polt Péter legfőbb ügyész tájékoztatása szerint költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények gyanúja miatt még tavaly nyáron nyomozást rendeltek el, az ügy azóta is nyomozati szakaszban van. A gazdasági hetilap cikke szerint egyébként a súlyos gyanú akkor ébredt az OLAF vizsgálóiban, amikor azt találták, hogy a Drehor készpénzben fizetett a maga alvállalkozójának, mégpedig a vállalkozások számára a törvényben megengedett havi 1,5 millió forintnál nagyobb tételeket.
