Szerbia része a NATO partnerségi programjának, de a szerb államfő szerint nem törekszik arra, hogy tagjává váljon az észak-atlanti szövetségnek; ehelyett fokozná az együttműködést a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetével.
Szerbia továbbra sem törekszik a NATO-csatlakozásra, mert az ország geopolitikai elhelyezkedéséből adódóan lehetőségük van arra, hogy párhuzamosan több katonai tömbbel vegyenek részt partnerségi programokban – jelentette ki Tomislav Nikolic, Szerbia elnöke, a Szputnyik hírügynökségnek nyilatkozva. Nikolic az interjú során hangsúlyozta, hogy a továbbiakban is partnerségi programokban részvételben érdekeltek, de olyan módon, hogy az ország fenntarthassa a katonai semlegességet, és ne váljon teljes jogú tagjává semelyik katonai tömbnek.
Szerbia a NATO-val folytatott együttműködés mellett fokozott együttműködésre törekszik a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetével is; Nikolic elmondása szerint a közeljövőben delegációt küldenek az ODKB Parlamenti Közgyűlésébe, mostanra már folyamatban van ennek előkészítése. Az ország a NATO Parlamenti Közgyűlésének találkozóin is képviseltette magát, ennek okán a katonai semlegesség fenntartásának garanciája lehet, hogy ugyanezen módon az ODKB-val is együttműködjenek. Nikolic elmondása szerint a jövőben sem fogják súlyozottan mérni, milyen arányban ápolnak katonai kapcsolatokat a NATO-val és Oroszországgal. A szerb vezetők, Moszkva és a nyugati kormányok egyaránt tisztában vannak azzal, hogy a szerb lakosság abszolút többsége nem támogatná a NATO-csatlakozást. Ugyanakkor a több katonai tömbbel folytatott együttműködés Szerbia stabilitásának garanciájává válhat.
Szerbia országra szabott partnerségi programja a NATO-val 2015. januárjában lépett életbe. 2013. áprilisa óta megfigyelői státusszal rendelkezik az ODKB szervezetében. Szerbia vezetői 2007-ben elfogadtak egy határozatot, ami kinyilvánítja, hogy az ország mindenfajta katonai tömbbel szemben fenntartja semleges státuszát. Nikolic most a lapnak nyilatkozva azt mondta, ez a lépés fokozott jelentőségre tesz szert, annak okán, hogy a NATO és Oroszország közt mindinkább elmérgesedik a helyzet.
Szerbia katonai semlegessége példaértékű a térség valamennyi országa számára, mert kitapossa az utat egy olyan külpolitika irányába, ami a térségi országok részéről lehetővé tenné a nagyhatalmak közti konfliktus de-eszkalálását. 2015. októberében Volner János, a Jobbik alelnöke úgy fogalmazott; “Magyarországnak bölcsebb és előrelátóbb kormányra lenne szüksége – olyan kormányra, amely kinyilvánítja Magyarország semlegességét a hasonló katonai konfliktusokban.” Volner akkor az amerikai harckocsik érkezésével kapcsolatos hírekre reagálva kijelentette; a Fidesz-kormány arra készül, hogy egy idegen nagyhatalom kiszolgálójaként, egy deklaráltan Oroszország-ellenes katonai stratégia részeként amerikai fegyvereket telepítsen Magyarországra. A politikus szerint ezzel szemben Magyarország kormányának deklarálnia kell a katonai semlegességet, ezzel megakadályozván, hogy hazánkat a nagyhatalmak ütközőzónaként használják fel.
http://www.hidfo.ru/2016/03/szerbia-nem-csatlakozik-a-nato-hoz-fenntartja-a-katonai-semlegesseget/
