Konsztantyin Dolgov, a Donyecki Népköztársaság (DNR) külügyi szóvivője bejelentette: adatai vannak arról, hogy a korábbi mariupoli repülőtéren létrehozott koncentrációs tábor mellett óriási tömegsírokat ásnak. Ezekben legalább két és félezer, a vallatások és kínzások következtében elpusztult ember van már eltemetve. (Közbevetőleg: őket is beszámítják-e a közel tízezerre becsült civil áldozat közé – vagy ez külön kvóta?) A tömegsírokat az „Azov” és a „Donbassz” nevű terrorbrigád martalócai őrzik.

A DNR rendvédelmi szervek utánanéztek az információnak, ami, sajnos, hitelesnek bizonyult. A tömegsírokban elásott áldozatok pontos számát voltaképpen senki sem tudja – de ez a szám legalább 2500. A SÍROKBA TEMETETT EMBEREKET MINDEDDIG ELTŰNTEKKÉNT TARTOTTÁK NYILVÁN. Ezekbe a tömegsírokba máshonnan – így a Nyikolajev és Harkov megyében (1) létesített koncentrációs táborokból is hoznak áldozatokat. Ám A MARIUPOLI (2) KONCENTRÁCIÓS TÁBOR SZÁMÍT A LEGNAGYOBBNAK UKRAJNÁBAN. ÉS A LEGSZÖRNYŰBBNEK IS: AMI OTT FOLYIK, AZ ELKÉPZELHETETLEN – mondta a minap az orosz közszolgálati tévécsatorna egyik műsorvezetője is. Főként oda viszik a „szakadárok” támogatásával vádolt civileket a Donbassz területéről, illetve a vele határos Harkov megyéből.

Európai emberi jogvédők – olyanok, mint amilyen a „mi” Szelényi Zsuzsannánk is – ezekre a hírekre, persze, a fülük botját sem mozdítják.

Egyes források már két évvel ezelőtt is beszámoltak koncentrációs táborok építéséről. Ezeket eleinte az illegális migránsok számára létesítendő befogadó állomások területén hozták létre – ehhez AZ EURÓPAI UNIÓ IS ADOTT PÉNZT (kérdés: honnan tudták az Unióban, úgy 2012 táján, hogy ennyi illegális migráns készül Ukrajnába?). Ezt kérdezi Natalja Vitrenko is, a bátorságával férfiakat is megszégyenítő politikus asszony, a Népi Szocialista Párt elnöke. A korábban megépült két, több ezer ember befogadására alkalmas tábort valójában kiknek építették – és kik ülnek most ezekben a táborokban? Vitrenko asszony elmondása szerint nemrég ukrán jogvédő aktivistáknak sikerült behatolniuk a Nyikolajev megyei Martinovka falu közelében létesített tábor területére. Ott saját szemükkel győződhettek meg arról, hogy a tábor területén békés civileket kínoznak – olyanokat, akiket a Donbasszban folyó „antiterrorista művelet (ATO)” által érintett területekről hurcoltak oda. (3)

Érdemes emlékeztetni – kár lenne ezt hagyni feledésbe merülni –, hogy A KONCENTRÁCIÓS TÁBOROK FELÁLLÍTÁSÁT AZ AMERIKAI RAND CORPORATION AJÁNLOTTA A JUNTÁNAK, MÉG 2014 NYARÁN. Akkor sikerült internetes ellenállóknak megszerezniük az említett cég előterjesztését az ukrán „kormány” számára – amit éppen amazok felkérésére készítettek.

Ez a „tanulmány”, egyrészt, gyakorlati tanácsokat adott az ukrán tüzérség lövetésére (ÉPPEN A RAND CORPORATION AJÁNLOTTA, HOGY A DONBASSZ LAKOSSÁGA ELLENÁLLÁSÁNAK MEGTÖRÉSE CÉLJÁBÓL LÖVETNI KELL A VÁROSOKAT, FALVAKAT, LAKÓÉPÜLETEKET, CIVIL INFRASTRUKTÚRÁT ÉS A KÖZMŰVEKET). Másik ajánlatuk pedig KONCENTRÁCIÓS TÁBOROK FELÁLLÍTÁSÁRA VONATKOZOTT (ők ezeket „szűrőtáboroknak” nevezték), AHOVÁ AZ ELFOGLALT TELEPÜLÉSEK „GYANÚS” LAKÓIT, ILLETVE A VISSZATÉRŐ MENEKÜLTEKET KELL ZÁRNI, a néphatalom iránti esetleges rokonszenvük „kiszűrésére”.
(Nincs új a nap alatt: a demokrácia világméretű főzsandára már az oroszországi polgárháború idején is létesített koncentrációs táborokat, ahol vagy százezernyi elfogott vöröskatona, partizán, ellenálló lelte halálát 1918 és 1922 között – miközben a fehérgárdista, illetve a mai „demokraták” elődeinek terrorja következtében másfél millió ember, a polgárháború hatmillió áldozatának negyede pusztult el. Hogy azért megemlékezzünk a GULÁG-ok előzményeiről, elődeiről is.)
Nos, ezekkel vállal dr. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, „1956” nevében, teljes eszmei közösséget. (Csak nehogy el találjuk ezt neki hinni! Merthogy vagyunk páran, akik a Majdanban 1956-ra ismertünk rá – tőle függetlenül is.)

MEGJEGYZÉSEK:

(1) Harkov megye a Donbassz szomszédságában van. 2014 tavaszán úgy tűnt, hogy ott is „orosz tavaszodik” – ám a külső és belső árulás ott úrrá lett a nép mozgalmán. Harkov azóta, sok egyéb mellett, arról is hírhedtté vált, hogy az ukrán gestapó (pardon: Ukrán Nemzetbiztonsági Szolgálat – SZBU) egyik terrorközpontja lett. Nyikolajev megye azonban a Donbassztól meglehetősen távol terül el – ami azt is jelentheti, hogy A JUNTA UKRAJNA EGÉSZ NÉPE ELLEN HARCOL: legalábbis azok ellen Ukrajna minden részén, akik szemben állnak a náci juntával.

(2) A sokat szenvedett Mariupolt (a városban 2014 áprilisában, majd május 9-én, a Győzelem Napján is tragikus, véres események zajlottak) 2014. június 13-án a junta hadserege (megtámogatva külföldi – amerikai – zsoldosoktól, illetve az „Azov” terrorbrigádtól) bevette a hős várost, amely azóta is a terrorjukat nyögi. Mariupol mára az „Azov” bázisa lett, hírhedtté vált repülőtere pedig az egyik legfőbb „kínzófogház”. A junta egyik sajátossága, hogy a repülőtereket egyben koncentrációs táborokká változtatja. Így van ez a Harkov megyei Izjum városka katonai repülőterén is – de a 2014 júliusában elfoglalt Kramatorszk katonai repülőtere is rettegett fogolytáborrá lett.

(3) Éppen nemrégiben olvashattunk arról, hogy a junta – nyilván a bármikor elkezdhető offenzívájára készülve – tisztogatásokat hajt végre még a frontvonaltól alig pár kilométerre lévő, ám általa megszállva tartott városokban is. Csak a Donyecktől csupán néhány kilométerre lévő Krasznogorovka városból 80 embert hurcoltak el – és akkor még hol van a többi? Nemrég pedig az ugyancsak kb. 20 km-re lévő Marjinkába érkezett az SZBU ötven embere, hogy a „szakadárokkal” rokonszenvezők körében tisztogatásokat rendezzen – még a DNR területén is (?).
(Csikós Sándor)