Francois Hollande francia elnök kizárná az Európai Unióból azokat az országokat, amelyekben radikális jobboldali pártok jutnak kormányra. Ilyen helyzetben már nem irányadó a “demokrácia mint alapérték” tisztelete, hanem felül akarná bírálni a nép demokratikus döntéshozatalát.
Hollande a France Inter rádiónak adott interjú során jelentette ki, hogy szerinte büntetni kellene azokat az országokat, ahol a radikális jobboldal kormány-közelbe jut vagy országgyűlési választást nyer. Elmondása szerint “Európa ilyen irányú fejlődését büntetni kell, esetükben fontolóra kell venni az Európai Unióból kizárást is.” – majd kifejtette, hogy az Európai Uniónak minden szükséges jogi eszköz rendelkezésre áll ahhoz, hogy kizárjon egy tagállamot, ezek mindössze azért nem ismertek, mert még nem volt rá precedens. Hollande az interjú során azt mondta, hogy “Európa nem szabad védőháló maradjon, ha egy országban sérül a média szabadsága és az emberi jogok”, ehelyett az ilyen tagállamot egyszerűen ki kellene zárni.
Hollande szerint mindeddig fel sem merült annak lehetősége, hogy egy tagállamot a kormánya lépései miatt kizárjanak az Európai Unióból, de a Lengyelországban bekövetkezett történések elegendő indokkal szolgálnak arra, hogy Brüsszel fontolóra vegye a kizárást. Lengyelországban a demokratikus döntéshozatal részeként gyakorlatilag megszűnt a liberális baloldal, mert a választók nem tartottak rájuk igényt. Mint a francia elnök példája is mutatja, ilyen helyzetben már nem irányadó a “demokrácia mint alapérték” tisztelete, hanem felül akarnák bírálni a nép demokratikus döntéshozatalát.
A Deutsche Wirtschafts Nachrichten német napilap Hollande drasztikus népszerűség-csökkenésével magyarázta ezt a megnyilvánulást. A legfrissebb közvélemény-kutatások eredményei szerint a Nemzeti Front elnökjelöltje, Marine Le Pen támogatottsága 37%-on áll, miközben a Le Parisien januári méréséből kiderült, hogy a francia választók mindössze 24%-a akarná Hollande-ot vagy Sarkozyt elnökjelöltként látni a következő elnökválasztáson. A választók háromnegyede elutasítja a hagyományos pártok politikusait, az ő támogatottságuk már akkor se nő vissza, ha a lakosság többsége a szélsőjobboldalt még nem fogadja el. Mivel a korábbi nagy pártok leszerepeltek, új alternatíva pedig nincs, a szélsőjobb jelenti a számukra legveszélyesebb alternatívát.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a Hollande által hivatkozott országokban egyáltalán nem biztos, hogy a lakosság elutasítaná az Európai Unió ilyen döntését. Az “újonnan” csatlakozott közép-kelet-európai országokban a lakosság több mint kétharmada többsége szintén a Brüsszellel szemben ellenséges retorikát folytató pártokra szavaz, miközben az EU-párti liberális baloldal marginalizálódik. A helyi elitek máig nem merték – népszavazás formájában – megkérdezni a választókat arról, hogy meg vannak-e elégedve az uniós tagság több mint tíz évével. Pedig, ha komolyan gondolnák, hogy az Európai Unióhoz csatlakozás pozitív változást hozott az emberek életébe, nem lenne okuk tartani egy ilyen népszavazástól. Ráadásul, az elmúlt hetek eseményei – brit különleges státusz – rámutattak, hogy egy uniós tagállam hatékonyabban tudja érvényesíteni saját akaratát Brüsszellel szemben, ha kilátásba helyezi az Európai Unió elhagyását, és azt “a kilépést jó eséllyel támogató” népszavazással hajlandó alátámasztani.
http://www.hidfo.ru/2016/02/kizarnak-az-europai-uniobol-a-jobboldali-kormanyokat/
