Angela Merkel német kancellár mindinkább fokozott elszigeteltségbe kényszerül, miután a Visegrádi Csoport – Magyarország, Lengyelország, a Cseh Köztársaság és Szlovákia – a határok lezárására tett lépései rámutattak Európa megosztottságára.
Általános felháborodást váltott ki Angela Merkel újabb megnyilvánulása, melyben felszólította az Európai Unió összes tagállamát, hogy “önkéntesen” vegyen részt a migránsok szétosztásában. Hétfőn a Visegrádi Csoport és Bulgária, Macedónia vezetőinek találkozóján a közép-európai országok kinyilvánították elhatározásukat arra vonatkozóan, hogy nem fognak részt venni a migránsok tagállamok közti szétosztásában, ehelyett lezárják határaikat, hogy ezzel teljes mértékben leállítsák a migránsok Európába özönlését.
Angela Merkel továbbra is elkeseredetten próbálja életben tartani a schengeni övezetet, és eközben befogadni az összes, Európába igyekvő bevándorlót, beleértve gazdasági bevándorlókat és menekülteket egyaránt. A két elképzelés azonban összeférhetetlen: a Visegrádi Csoport egy B-terv megvalósításába kezd, melynek során lezárja a görög-macedón határt, hogy blokkolja a balkáni migrációs útvonalat.
Magyarország eddig 175 kilométer kerítést épített a szerb határon, és 40 kilométer kerítést a horvát határon. Bulgária szintén kerítést épített, hogy megakadályozza a migránsok határátlépését Törökország irányából. További határszakaszokon vezettek be ellenőrzést Törökország és Görögország, Macedónia és Görögország közt, de az osztrák-magyar határon és Szlovénia-Ausztria közti határszakaszon sem maradt fenn a schengeni övezet “határtalansága”.
Az Európai Unió vezetői már annak lehetőségéről beszélnek, hogy két évre felfüggesztik a schengeni övezet működését – amit Angela Merkel és számos európai vezető továbbra is próbál elkerülni. A közép-európai országok azonban aktívan készülnek a tömeges határátlépések megakadályozására. Orbán Viktor szerint második védvonalra van szükség Görögországtól északra, Miroslav Lajcak szlovák külügyminiszter pedig azt nyilatkozta a Der Spiegel napilapnak, hogy “ameddig nincs közös európai stratégia, legitimnek tekinthető a balkáni migrációs útvonalon fekvő országok minden lépése, ami a határok lezárására irányul” – és ebben Szlovákia segítséget ad nekik.
Merkel azon terve, melynek részeként Törökországból fogadna be újabb félmillió bevándorlót, amit az európai országok közt akarna szétosztani, szintén meghiúsulni látszik. Beata Szydlo lengyel miniszterelnök Berlinben tett látogatása alatt egyértelművé tette, hogy ez az eljárás csak újabb jelzést adna a migránsok számára, hogy “szabad az út Európába” – vagyis a bevándorlás ösztönző tényezőjeként működne. Milan Chovanec cseh belügyminiszter pedig azzal fenyegette a német kancellárt, hogy országa nem fizeti be saját részét a Törökországnak adandó 3,36 milliárd dollárba, ha Európa újabb félmillió bevándorlót kell átvegyen a törököktől.
Recep Tayyip Erdogan török államfő korábban azzal fenyegetőzött, hogy több millió bevándorlót indít meg Európa felé, ha az európai országok nem fizetnek Ankarának összesen 30 milliárd eurót.
http://www.hidfo.ru/2016/02/europa-megosztott-a-nemet-kancellar-elszigetelodott/
Miközben a visegrádi négyek a tegnapi csúcstalálkozón már második védvonal létesítését említették a macedón határok lezárási lehetőségével, aközben Angela Merkel német kancellár határozottan elvetette ezt az irányt és kiállt saját menekültpolitikája mellett. Közben az Európai Tanács elnöke a gőzerővel zajló EU-brit tárgyalások kapcsán az EU felbomlásának valós veszélyére figyelmeztetett.
Amint beszámoltunk róla: a tegnapi visegrádi csúcstalálkozón Orbán Viktor kormányfő második védvonal kiépítésének szükségességéről beszélt, illetve Robert Fico B-tervként a Bulgária és Macedónia közötti határ megvédésének szükségességét vázolta. Eközben Angela Merkel német kancellár óva intette az Európai Unió tagállamait attól, hogy a macedón-görög határ lezárását szorgalmazzák a menedékkérők előtt.
A Stuttgarter Zeitungban ma jelenik majd meg a Merkel-interjú, de ebből már közöltek egy kivonatot, amelyet az MTI szemlézett. Az összefoglaló szerint Merkel többek között azt mondta:
“A migránsok mozgása szempontjából fontos schengeni külső határ Törökország és Görögország között húzódik. Egyszerű lenne egy olyan országban, mint Macedónia, ami nem is tagja az EU-nak, egy védőkerítést építeni. Nem gondolva arra, hogy ez milyen vészhelyzetbe sodorná Görögországot. És ez nemcsak, hogy nem európai magatartás, de nem is oldaná meg a problémáinkat.”
Merkel kijelentésével a közép-európai EU-tagállamoknak mond ellent, amelyek szükség esetén a macedón határon tartóztatnák fel a migránsokat, ha erre sem Törökország, sem Görögország nem képes vagy nem hajlandó. Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter pénteken Szkopjéban is emellett foglalt állást.
Merkel ugyanakkor elismerte, hogy Athén eddig nem tett eleget kötelezettségeinek az EU külső határainak védelmében.
“Segíteni akarunk Görögországnak, hogy ezen javítani lehessen”- húzta alá Merkel.
A kancellár szerint Európának most azt kell eldöntenie, milyen szerepet akar játszani a világban; olyan kontinens akar lenni, amely elzárkózik, majd országai még össze is vesznek egymással, vagy pedig olyan, amely kiáll értékei és érdekei mellett és eszerint is cselekszik.
Kitart a választott irány mellett
“Mélységes meggyőződésem, hogy az általam választott irány országunk és Európa számára is helyes, és lépésről lépésre célba érünk”- szögezte le Angela Merkel.
A német kormányfő ismételten kiállt a Törökországgal való szoros együttműködés mellett.
“Közösen szeretnénk az illegális bevándorlást lehetőleg erőteljesen korlátozni. Cserébe viszont nekünk, európaiaknak is készen kell állnunk, hogy törvényes úton, Ankarával egyeztetve befogadjunk bizonyos számú menekültet Törökországból”
– ismertette elképzelését a német kancellár, elismerve ugyanakkor, hogy egyelőre ennek csekély az európai támogatottsága. Ennek oka Merkel szerint éppen az, hogy az illegális migrációt még nem sikerült kellőképpen megfékezni.
Tusk figyelmeztet a végleges törés veszélyére
Mindezzel párhuzamosan Donald Tusk az EU állam- és kormányfői testületének elnöke bukaresti tárgyalási során Twitter-üzenetében arra figyelmeztetett, hogy kritikus pillanatban vagyunk, mert a felbomlás veszélye valós, a britek és az EU közötti tárgyalások kényességére tekintettel. Figyelmeztetése szerint ami egyszer eltörik, azt nem lehet újra összerakni.
Donald TuskThis is a critical moment. Risk of break-up is real as #UKinEU negotiations very fragile. Handle with care. What is broken cannot be mended
