A NATO több országban is további ezer-ezer fővel bővítené az orosz határ mentén állomásozó erőket, hogy “elrettentse az agressziótól Oroszországot”. Hat térségi országba érkeznének az amerikai katonák, de a forrás nem említette Magyarországot.
A The Telegraph brit napilap információi szerint amerikai, brit és német fegyveres erő érkezne a kelet-európai és balti országokba, amit a NATO egyfajta “erőteljes jelzésnek” szán, ami “elrettenti Oroszországot az agressziótól”. A lap Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a kelet-európai országokra vonatkozó keddi kijelentését követően azt írja, hogy összesen hat országba – Észtországba, Lettországba, Litvániába, Lengyelországba, Romániába és Bulgáriába – érkezne ezer-ezer fő, amiről a NATO védelmi miniszterei még a hét folyamán megegyeznek.
A NATO 2014 óta fokozza katonai jelenlétét Kelet-Európában – ami főként az Oroszországgal határos országokra összpontosul – azon ürügyre alapozva, hogy “Moszkva beavatkozott az ukrán válságba”.
A nyugati országokban az ukrán válság okaira a sajtó és a politikusok többsége részéről általánosan elfogadott magyarázat, hogy Ukrajnában forradalom zajlott, melynek során az ukrán nép “megszabadult a Kreml szorításától”. A kijevi kormány szintén egy belföldi folyamatként, valamint Oroszország elleni szabadságharcként tünteti fel az elmúlt két év történéssorozatát. Ugyanakkor, egy francia TV-csatorna napokkal ezelőtt levetített egy dokumentumfilmet, ami a kijevi forradalom eseménysorozatával foglalkozik, és a történteket a keleti és nyugati hatalmak közti konfliktusként mutatja be, hangsúlyozván az Amerikai Egyesült Államok és a belföldi szélsőjobboldali paramilitáris szervezetek közti együttműködést. A kijevi “forradalom”, melynek eredményeként egy az EU- és NATO-tagság irányába elkötelezett csoport jutott hatalomra, hetekkel azt követően zajlott le, hogy Viktor Janukovics volt ukrán államfő a korábbi tervekkel ellentétben mégsem írta alá a társulási egyezményt az Európai Unióval (amit azzal indokolt, hogy az EU-tagság az ukrán hazai gazdaság teljes felszámolását jelentené).
A forradalom során hatalomra jutott kormány 8 hónapon át demokratikus felhatalmazás nélkül kormányzott, ennek okán számos megyében ellenállási mozgalmak szerveződtek, melyek nem ismerték el az új kormány legitimitását. Az atlantista csoport egyik első intézkedéseként eltörölte a kisebbségi nyelvhasználat jogát biztosító nyelvtörvényt. Ezzel gyakorlatilag kiprovokálta az orosz többségi lakosságú régiók fokozott függetlenségi törekvését, amit később az orosz titkosszolgálatok felbujtó tevékenységével magyaráztak, és most kiváló ürüggyel szolgál az amerikai hadsereg Kelet-Európába történő bevonulásához.
Az ukrán válságra hivatkozva a NATO számos hadgyakorlatot tartott a térségi országokban. Ezek részeként többségében az Amerikai Egyesült Államok fegyveres erői érkeznek térségünkbe, amely kiegészült más NATO országok alakulataival, hogy a fokozott katonai jelenlétet kapcsán ne amerikai jelenlétről kelljen beszélni, hanem a NATO tevékenységének nevezhessék.
Szerdán kétnapos tanácskozásra ülnek össze Brüsszelben a NATO védelmi miniszterei, ahol a “kollektív védelem és az elrettentési képességek erősítéséről” is tárgyalnak. A Magyar Idők konzervatív napilap információi szerint Magyarország honvédelmi minisztere nem vesz részt az eseményen, hazánkat a Honvédelmi Minisztérium államtitkára képviseli a találkozón.
Szeptemberben Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője figyelmeztetett, hogy a NATO közeledése Oroszország határai felé arra kényszeríti Moszkvát, hogy az ország nemzetbiztonsága érdekében ellenintézkedéseket hozzon.
http://www.hidfo.ru/2016/02/tobb-szaz-amerikai-katona-erkezhet-minden-kelet-europai-orszagba/
