Robbanás előtt: kiszórják a magyar bankok a bedőlt hiteleket
Teljes gőzre kapcsolt a nem teljesítő hitelek értékesítése a régióban, és Magyarországon is éledezni látszik a piac, egyre több nemzetközi alap érdeklődik a bedőlt követelések iránt.
A régiós bankszektor még mindig közel 52 milliárd eurónyi nem teljesítő hitellel rendelkezik, ugyanakkor a nem teljesítő hitelek aránya jellemzően már csökken – hangzott el a Deloitte sajtóeseményén. A magyar nem teljesítő hitelek eladását az MNB új tőkepuffer-előírása, a MARK Zrt. induló tevékenysége és egy törvényi változás is segíti. A devizaárfolyam-kockázatok eltűnése és a moratóriumok hiánya immár a jelzáloghitelek értékesítését is beindíthatja Magyarországon.
Még mindig sok a bedőlt hitel
Egyre aktívabb a régiónk piaca is a nem teljesítő hitelek (NPL) eladása terén, de még nem tartunk ott, ahol Írország vagy Spanyolország, amelyek a legnagyobb NPL-piacnak számítanak Európában. Az értékesítés fellendülését segíti, hogy
pozitív fordulatot vett a makrogazdasági trend a régió országaiban,
csökkenni kezdett az NPL-ráta az egyes bankszektorokban, ami vonzóbbá teszi a belépést a vásárlók számára,
a szabályozók (felügyeletek, jegybankok) egyre több országban többlet-tőke vagy -céltartalék előírással ösztönzik a bankokat rossz hiteleik gyorsított leépítésére,
a bankok jelentős céltartalékokat képeztek mára a hitelekre, és bár jellemzően ma is negatív eredményhatással tudják értékesíteni portfólióikat, hosszabb távon nem nyomasztja tovább mérlegüket és eredményüket, és egyfajta stop lossként megéri túladniuk követeléseiken.
2013-ban még 60 milliárd euró fölötti, 2014 végén 52 milliárd euró volt a nem teljesítő hitelek állománya a régiónkban. A változás jelentős részben annak köszönhető, hogy Romániában 10 milliárd euróról 6 milliárd euróra csökkent az állomány 2014-ben. Magyarországon 6 milliárd euróról van szó. A régió hét legnagyobb bankcsoportja adja az 52 milliárd eurós állomány felét. Jellemző, hogy az alacsonyabb NPL-rátával rendelkező bankok tőkearányos megtérülése (ROE) magasabb, és drága mulatság számukra, ha sokáig mérlegükben hagyják ezeket a hiteleket.
Nő az érdeklődés a régió iránt
Elsősorban azért fordulnak a régiónk felé a külföldi alapok, mert hagyományosabb piacaikon visszaestek a hozamok. Jelenleg Romániában, Magyarországon, Szlovéniában vagy Horvátországban átlagosan 15-25 százalékos hozamelvárással lépnek piacra a befektetők. Ez tipikusan az a piac, ahol számít a méret, és előnyben vannak az egyes piacokra az elsők között belépő befektetők is. Miután beléptek a piacra és megismerkedtek a helyi jogi környezettel, már viszonylag egyszerű számukra a hitelek behajtása.
Az elmúlt három évben a román piac volt a legaktívabb, itt több nagyobb portfóliót is vásároltak befektetők. Az eddigi tapasztalatok szerint elsősorban
az ingatlannal fedezett vállalati hitelekkel és
a fedezetlen fogyasztási hitelekkel
szeretnek foglalkozni az alapok, a reputációs problémák és jogi kockázatok miatt a jelzáloghitelek iránt kisebb az érdeklődés, de éledezik. Apró tesztportfóliókat nézegetnek inkább egyelőre, 2016 második felében vagy 2017 elején azonban már nagyobb jelzáloghitel-portfóliók is gazdát cserélhetnek – mondta Bíró Balázs, a Deloitte Zrt. partnere. Minimum 15-30 millió eurós tranzakcióméret (ár) mellett szoktak beszállni a befektetők, ami ennél egy nagyságrenddel magasabb hitelállományt feltételez.