Hétfőn az Európai Unió belügyminiszterei megbeszélést folytatnak az EU belső határszakaszain bevezetett átmeneti határellenőrzések meghosszabbítása kapcsán. Robert Kalinak szlovák belügyminiszter szerint ki kell zárni Görögországot a schengeni övezetből.

Kalinak vasárnap kijelentette, hogy a tagállamok belügyminiszterei már ma döntést kellene hozzanak Görögország kizárásának lehetőségéről; az Amszterdamban kezdődő találkozón rá kellene kényszeríteni Athént arra, hogy megváltoztassa a migrációs válsággal kapcsolatos megközelítését, és a jelenlegi gyakorlat helyett minden, Görögországba érkezett illegális bevándorlót kiutasítson, visszaküldjön származási országába.

A nagy migrációs hullám egy éve alatt az Európai Unió nem hozott érdemi döntést a schengeni övezet külső határainak megvédésére. Civil szervezetek és a NATO egyaránt nyomást gyakorolnak a brüsszeli vezetőkre, annak érdekében, hogy a bevándorlók többségét beengedjék Európába. Előbbiek ideológiai és gazdasági okokból támogatják a bevándorlást, míg az észak-atlanti tömb vezetői arra törekszenek, hogy a hidegháború után diszfunkcionálissá váló NATO szervezetét – és ezzel az amerikai hadsereget – mint rendfenntartó erőt tudják újrapozicionálni Európában.

A migrációs válság egy éve ara is rámutatott, hogy a nyugati vezetők – miközben humanitárius jelszavakat hangoztatnak – stratégiai előnyt próbálnak kovácsolni a menekültáradatból. A magyar kormány által a szerb-magyar, majd a horvát-magyar határon eszközölt határzár az EU külpolitikája szempontjából egy zsaroló tényezőnek bizonyult, amivel a Szerbiára nehezedő migrációs nyomást fokozza, és mesterségesen egy olyan helyzetet alakít ki, melyben Szerbia számára egyedül az Európai Unióhoz csatlakozás lehet megoldás a migrációs válságra. Ennek hatása láthatóvá vált, amikor Szerbiával az évtizedes holtpontról újra komolyra fordultak az EU-csatlakozási tárgyalások.

Orbán Viktor azon kijelentése, miszerint Görögország északi határain kell kerítést építeni, egyaránt funkcionál védelmi intézkedésként és a NATO érdekérvényesítésének eszközeként. Január 12-én Görögország kormányközi megállapodást kötött Oroszországgal katonai-technológiai együttműködésről, melynek részét képezi számos orosz fegyverrendszer Görögországnak történő eladása is. Az európai kormányok első alkalommal Szerbiára gyakoroltak nyomást a migrációs hullám odaösszpontosításával. Ezúttal Görögországgal szemben alakítanak ki zsaroló tényezőt; a Frontex adatai szerint érkezett 1,8 millió migránsból közel 900 ezer Görögországban lépte át a kontinens határait.

Robert Kalinak kijelentése szintén egy zsarolási potenciállal bíró tényező: egyelőre semmilyen jel nem utal arra, hogy tényleges politikai akarat lenne Görögország kizárására vonatkozóan. Ellenben a kizárás lehetőségének napirenden tartásával Athén visszaterelhető az euro-atlanti mederbe, miközben az összes, Európában épülő határkerítésnek – Európa vonatkozásában – csak akkor van gyakorlati haszna, ha az hermetikusan lezárja a határokat.

A határkerítések zsarolási potenciálként történő használatára utaló tényező, ha az Európai Unió ténylegesen nem állítja meg a menekültáradatot, mindössze egy-egy tagállam a kerítés túloldalán összpontosítja a migránsáradatot. Érdemes megfigyelni, hogy a magyar határzár létesítését követően újraindultak Szerbiával az EU-csatlakozási tárgyalások, majd az Európai Unió a migrációs hullámot kerülő-úton továbbengedte Németországba. Amennyiben nem történik rendkívüli esemény, nagy vonalakban erre lehet számítani Görögország “kizárása” helyett is.


http://www.hidfo.ru/2016/01/kizarjak-gorogorszagot-a-schengeni-ovezetbol/

Orbán: kerítést kell építeni Macedónia és Bulgária Görögországgal közös határán

Brdo pri Kanju, 2016. január 22.
Orbán Viktor magyar és Miro Cerar szlovén miniszterelnök sajtótájékoztatót tart a két kormány együttes ülése után a szlovéniai Brdo pri Kanjuban 2016. január 22-én.
MTI Fotó: Varga György

…”Az európai államok közül jó néhányan a migrációval kapcsolatban elvont elveket és ideológiákat akarnak védeni, mi pedig konkrét embereket. Nem kompromisszumokat akarunk, hanem megoldást” – jelentette ki a magyar miniszterelnök…”

..”Nem várhatunk tavaszig, hogy megoldást találjunk. Heteken belül megoldásra van szükség,  különben konfliktusokra számíthatunk az országok között” – hangsúlyozta a szlovén kormányfő, aki szerint a migránshelyzet teljesen kikerült az ellenőrzés alól…”

***

“Kerítést kell építeni Macedónia és Bulgária Görögországgal közös határán, hogy meg lehessen fékezni a migránsáradatot” – jelentette ki pénteken Orbán Viktor magyar miniszterelnök a szlovén-magyar együttes kormányülés alkalmával a szlovéniai Brdo pri Kranjuban.

“Ha nem tudjuk megvédeni az Európai Unió külső határait, akármilyen  költséges és megerőltető is az, akkor magunk romboljuk le a schengeni rendszert” – hangsúlyozta Orbán Viktor a belső határok nélküli uniós övezetre utalva.

A magyar és a szlovén kormány együttes ülését követő sajtótájékoztatón – amely a tervezettnél jóval hosszabb ideig tartott, és jelentős részben a két állam migrációval kapcsolatos álláspontjáról szólt – a magyar kormányfő hangsúlyozta: elkötelezetten támogatják Szlovénia kezdeményezését abban, hogy nemzetközi összefogás legyen egy második védelmi vonal kiépítésére Görögország északi határain.

Kitért arra is, hogy “természetesnek és erkölcsi kötelességnek” tekintette Magyarország, hogy Szlovéniát rendőri erővel és eszközökkel is segítette a migránsválság kezelésében. “Schengent nem elegendő szavakban megvédeni, mi mindketten tettekkel is védeni akarjuk” – emelte ki a magyar kormányfő.

A két ország együttes kormányülésének témáit említve arról beszélt: Magyarországon a szlovén néppel és az országgal szemben pozitív kép jellemző, mert a magyarok is elismerik azt a történelmi teljesítményt, hogy “sikeresen túlélték az elmúlt néhány évszázadot”. Tisztelni kell az elődöket, vállalni kell az elődök örökségét, s ebből fakadóan “mély történelmi, tiszteletre alapozó kapcsolatunk van”.

A magyar miniszterelnök egyetértett azzal az állásponttal, hogy a két ország gazdasági együttműködése az elmúlt években messze elmaradt a lehetőségek mögött, a mintegy kétmilliárd eurós kereskedelmi forgalomnál “többet is tudnánk”. Ezért “nemcsak jó, hanem stratégiai minőségű” együttműködésre van szükség, amelynek része az autópálya, a vasúti és az energetikai összeköttetések megteremtése.

Kifejtette: 2018-ig az M70-est teljes hosszában négysávos autópályává fejlesztik, összekötik a két ország villamosenergia-hálózatát, és gázvezetékrendszerét, ami nemcsak energetikai, de biztonsági kérdés is mindkét állam számára. “Koper a tengeri kijáratot jelenti Magyarország számára”, ezért érdekeltek vagyunk a kikötő és az oda vezető vasút fejlesztésében, amelyhez 370 millió eurós hitelkeretet is biztosítunk.

Orbán Viktor említést tett arról, hogy Magyarország figyelemre méltónak tartja, hogy a szlovének Európában az idegen nyelvet beszélők között a legjobbak között vannak, a népesség arányában pedig a világon az elsők között van az olimpiai érmeket illetően. Ennek kapcsán arra kérte a szlovéneket, hogy támogassák Magyarországot a 2024-es olimpiai pályázatot illetően.

Miro Cerar szlovén kormányfő a közös sajtótájékoztatón egyebek közt azt emelte ki: az Európai Uniónak (EU) heteken belül közös megoldást kell találnia a menekültválságra, ha el akarja kerülni az országok közötti esetleges konfliktusokat.

“Nem várhatunk tavaszig, hogy megoldást találjunk. Heteken belül megoldásra van szükség (…),  különben konfliktusokra számíthatunk az országok között” – hangsúlyozta a szlovén kormányfő, aki szerint a migránshelyzet teljesen kikerült az ellenőrzés alól.

A szlovén kormányfő szólt arról a kezdeményezéséről, amelyet az Európai Unió belügyminiszterei hétfőn tárgyalnak, és amelynek egyik fontos eleme Görögország támogatása abban, hogy északi határain újabb védelmi vonal épüljön ki, illetve tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy Törökország betartsa a migránsválság kezelésére az EU-val kötött megállapodását.

A magyar-szlovén kapcsolatokra vonatkozóan arról beszélt: mindkét ország célja, hogy jobban kihasználják a jövőben a lehetőségeiket. Ebben előnyt élvez a közúti, vasúti és a villamosenergia-, valamint a gázhálózat összekötése.

Miro Cerar kiemelte: kulcsfontosságú a két ország viszonyában a Magyarországon élő szlovén és a Szlovéniában élő magyar nemzeti kisebbség, amelyekkel kapcsolatban elégedetten állapíthatták meg, hogy a kisebbségek helyzete jó, megfelelő támogatást kapnak, jogaik biztosítva vannak, de anyagi helyzetük, kulturális lehetőségeik terén van még javítanivaló, hogy hosszú távon megelőzzék a létszámuk csökkenését.

A sajtótájékoztató követő kérdésekre válaszolva Orbán Viktor a migrációt érintően kifejtette: Szlovénia, Németország és Szerbia a legnehezebb időszakban sem tett olyan nyilatkozatot, ami sértette volna Magyarországot. Még ha voltak is olyan kérdések, amelyekben nem értettünk egyet, megadták azt a tiszteletet, ami a nemzetközi kapcsolatban jár, Horvátország és Ausztria azonban messze túlmentek azon a határon, amit egy országgal szemben megengedhet magának.

“Az európai államok közül jó néhányan a migrációval kapcsolatban elvont elveket és ideológiákat akarnak védeni, mi pedig konkrét embereket. Nem kompromisszumokat akarunk, hanem megoldást” – jelentette ki a magyar miniszterelnök.

Egy másik kérdés kapcsán azt is kifejtette: a schengeni egyezmény kérdésében vissza kell térni az alapelvhez, vagyis “a szerződést be kell tartani”, garantálni kell a külső határok védelmét, minden tagállamnak teljesítenie kell a kötelességét.

Bulgáriát fel kellene venni a schengeni térségbe, mert “a legpéldásabban állt helyt” a migrációs helyzetben, miközben vannak olyan tagállamok, amelyektől meg kell kérdezni, “akarnak-e benne maradni?”. Magyarországnak – amelynek lakói megszenvedték, hogy nem lehetett elhagyni az országot -, a szabad utazás a legnagyobb áldás, Schengen “a szabadság szimbóluma” – fejtette ki Orbán Viktor.

MTI – SzRTI