Németországban a bevándorlással együttjáró kriminalizálódás és terrorveszély miatt intenzív társadalmi vita zajlik arról, hogy helyre kell állítani a teljes határellenőrzést. Egy rendőr-szakszervezeti vezető azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy az országban nincs elég rendőr az összes határszakasz ellenőrzés alá vonásához.

Thomas de Maizere német belügyminiszter a napokban javasolta az átmeneti határellenőrzés nem meghatározott időre történő kiterjesztését, ami gyakorlatilag annak elismerését jelenti, hogy Németország a közeljövőben nem lát lehetőséget a nyitott határok fenntartására. A mintegy 181 ezer rendőrt képviselő Gewerkschaft der Polizei rendőrszakszervezet vezetője azonban irreálisnak nevezte ezt az elképzelést. A Die Zeit beszámolója szerint Jörg Radek egyértelműen kijelentette, hogy a rendőrségnek nincs elegendő létszámú személyi állománya a részleges határellenőrzés kiterjesztéséhez, az ország összes határszakaszának ellenőrzés alá vonása pedig megoldhatatlan feladat lenne. Elmondása szerint legfeljebb három hétig tudják tartani a jelenleg ellenőrzött határszakaszt, ennél hosszabb időre már emberi erőforrás terén hiánnyal kell szembenézni. Radek a Neue Osnabrücker Zeitungnak nyilatkozva kijelentette, hogy a rendőrség már most elérte lehetőségeinek korlátait, a további bővítés rövidtávon elképzelhetetlen.

Németország szeptember 13-án vezetett be részleges határellenőrzést a migrációs válság miatt, miután egyértelművé vált, hogy egyetlen év leforgása alatt több mint egymillió bevándorló érkezésével számolhatnak. Az intézkedést összesen hétszer hosszabbították meg, legutóbb február 13-ig. A hatóságok legközelebb határozatlan időre meghosszabbítanák a jelenleg főként a német-osztrák határra összpontosító intézkedést. Szeptember közepe óta azonban a német rendőrök túlórában teljesítenek szolgálatot, kizárólag ez tette lehetővé az osztrák határ mentén történő járőrözést. Radek elmondása szerint összesen mintegy kétmillió óra túlórát teljesítettek a határon szolgáló rendőrök, és jelenleg kétezer rendőr áll szolgálatban az osztrák határ közelében. A szakszervezeti vezető arra hívta fel a figyelmet, hogy emellett a rendőröket már más feladataiktól kell elvonni, többek között nem tudnak állandó védelmet biztosítani a reptereken, ellenőrizni a vasúti csomópontokat. A nagyobb nyilvános események, például futballmérkőzések biztosítására már szintén nincs elég rendőr az osztrák határ ellenőrzésével egyidőben.

Radek kijelentése szerint a válsághelyzeten az sem fog segíteni, hogy a következő néhány évben háromezer fővel akarják bővíteni a rendőrségi állományt. Ez az intézkedés ugyanis 3-4 év múlva jelent segítséget, és a tavalyi tendencia alapján addig további ötmillió bevándorló érkezik Németországba, ami végleg kezelhetetlenné teszi a helyzetet.

Thomas de Maiziere német belügyminiszter november 19-én bejelentette; a hatóságok többé nem tudják garantálni, hogy nem történik Németországban is egy számos civil áldozattal járó terrortámadás. Pénteken a tartományi belügyminiszterek egy közös nyilatkozatot fogadtak el, miszerint minél hamarabb törvényt kell hozni arról, hogy terrorveszély esetén a hadsereg belföldön is bevethető legyen.


http://www.hidfo.ru/2016/01/nemetorszagban-nincs-eleg-rendor-a-teljes-hatarellenorzes-helyreallitasahoz/

…”A menedékkérők regisztrációjában közreműködő katonák nem léphetnek fel egy menedékkérővel szemben, ha az nem akarja alávetni magát a regisztrációnak, hanem értesíteniük kell a rendőrséget vagy az adott létesítményben dolgozó biztonságiakat…”

Terrorizmus – A német jobboldali kormánypártok a hadsereget is bevetnék terrorveszély esetén

Németországban a kormányzó Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a bajor testvérpárt Keresztényszociális Unió (CSU) belügyi szakpolitikusai szerint terrorveszély esetén a hadsereget (Bundeswehr) is mozgósítani kell.

Az uniópártok tartományi belügyminisztereinek pénteken véget ért tanácskozásán elfogadott állásfoglalás szerint mielőbb törvényt kell alkotni arról, hogy belföldön is be lehet vetni a Bundeswehr erőit terrorveszély elhárítására.

A jobboldali pártszövetség hét tartományban adja a belügyi tárca vezetőjét, akik kétnapos értekezletük után kiadott nyilatkozatukban úgy vélték, hogy az alkotmánybíróság egy 2012-es döntése kellő jogi alapot biztosít a katonaság belföldi bevetéséhez terrortámadás megelőzése céljából, ezért a törvényhozásnak már csak ki kell dolgoznia a szabályokat, és közös gyakorlatok révén össze kell hangolni a rendőrség és a Bundeswehr működését.

Németországban a második világháború tapasztalata miatt erősen korlátozott a hadsereg belföldi tevékenysége, katonák csak valamely állami intézmény felkérésére, annak felügyelete alatt, fegyver nélkül teljesíthetnek szolgálatot, és saját hatáskörben nem intézkedhetnek. Ez azt jelenti, hogy például a menedékkérők regisztrációjában közreműködő katonák nem léphetnek fel egy menedékkérővel szemben, ha az nem akarja alávetni magát a regisztrációnak, hanem értesíteniük kell a rendőrséget vagy az adott létesítményben dolgozó biztonságiakat.

A Bundeswehr jogosítványának kiterjesztéséről szóló vitát a CDU egyik legtekintélyesebb vezetője, Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter, korábbi belügyminiszter nyitotta meg még tavaly. A diskurzus a szilveszterkor nők ellen Kölnben és több más nagyvárosban minden jel szerint túlnyomórészt arab, észak-afrikai férfiak által elkövetett szexuális zaklatások és rablások nyomán élénkült meg.

Wolfgang Schäuble a minap ismét sürgette, hogy vegyék a nagypolitika napirendjére az ügyet. A szilveszteri események után az emberek elvárják, hogy az erőszak monopóliumával rendelkező állam gondoskodjon biztonságukról – mondta a miniszter a Südduetsche Zeitung című lapban az előző héten szombaton megjelent interjúban.

El kell gondolkodni azon, hogy miért nem lehet Németországban mozgósítani lehet a fegyveres erőket a rendőrség támogatására, miközben szinte valamennyi európai országban van erre lehetőség – tette hozzá a miniszter, hangsúlyozva, hogy meg kell teremteni a Bundeswehr belföldi bevetésének jogi alapját.

A CDU/CSU pártszövetséggel kormányzó szociáldemokrata párt (SPD) még nem foglalt állást a kérdésben.

MTI – SzRTI