Magyarország arra kényszerül majd, hogy Bulgáriától és Macedóniától kérjen segítséget, ha Görögország nem hajlandó együttműködést tanúsítani a migrációs válság kezelésében, és továbbra is ellenőrizetlenül továbbengedi a migránsokat Európába.

Szijjártó Péter Bulgáriában tett látogatásán jelentette ezt ki, és egyúttal arra figyelmeztetett, hogy Görögország alkalmatlannak bizonyul határainak megvédésére, mivel több százezer regisztrálatlan bevándorlót engedett tovább Európába. A külügyminiszter nyilatkozata szerint, amennyiben Ausztria lezárja az ország határait, a migránsok egy része Magyarországon, vagy Románián keresztül próbál majd tovább jutni Nyugat-Európába. A Novinite bolgár hírügynökség szerint Szijjártó nem részletezte, Magyarország pontosan milyen segítséget vár majd Bulgáriától és Macedóniától. Erre azonban az ENSZ nemrég nyilvánosságra hozott adataiból, és Orbán Viktor korábbi nyilatkozataiból lehet következtetni; a statisztika szerint Görögországba év eleje óta huszonegyszer annyi bevándorló érkezett, mint a tavalyi év azonos időszakában. A kormányfő pedig nemrég kijelentette: Görögország északi határán kell védvonalat építeni a tömeges bevándorlás ellen.

Szijjártó Péter tegnap a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva egyértelművé tette, hogy Görögország határai továbbra is tárva nyitva állnak észak-afrikai és közel-keleti bevándorlók százezrei előtt, és a migránsok beözönlését Görögország tengeri határainál, egy több tízezer rendőrből és katonából álló közös európai karhatalmi erővel kellene megállítani. A külügyminiszter szerint amennyiben Athén továbbra sem hajlik az együttműködésre, Bulgáriával és Macedóniával kell megállapodni, de az egyezség megkötéséig – szükség esetén – akár a román határon is kerítést emel a kormány, hogy megakadályozza az határsértéseket.

2015 február elején Görögország leállította a Xéniosz Zeusz Műveletet, melynek célja az illegális bevándorlás korlátozása és a bűnözés visszaszorítása volt Athénban. A kormány akkor elkezdte a migránsok fogadására kialakított központok bezárását ill. áthelyezését, valamint korlátozta a parti őrség közreműködését a tengeren túlról érkező illegális bevándorlók összefogásában, ami további zavarokat idézett elő a migráció kezelésében. A Sziriza-kormány emellett beszüntette a bevándorló kinézetű személyek véletlenszerű igazoltatását.

Görögország tavaly év elején kezdte zsarolási tényezőként használni a migránsáradatot. Az ország védelmi minisztere, Panosz Kammenosz március elején bejelentette, hogy amennyiben az Európai Unió nem mutat hajlandóságot az adósságok egy részének elengedésére, Görögország felhagy a határok őrizetével, és egyetlen év leforgása alatt több millió bevándorlóval árasztják el Európát. Év végéig 1,1 millió bevándorló érkezett Európába. A migráció mint zsarolási tényező később Törökország külpolitikájában is elkezdett megjelenni: január elején Iveta Grigule, Lettország Európai Parlamenti képviselője a Baltkom rádiónak adott interjúja során jelentette ki, hogy Törökország zsarolja az Európai Uniót, és amennyiben nem kapja meg a “kért” anyagi forrásokat, további migrációs hullámot indít meg Európa felé. Az Európai Unió 3 milliárd eurót fizet Törökországnak a migrációs válság kezelésére.