Égi édesanyánk könnyező figyelmeztetése után következik a Nagy Figyelmeztetés, majd 100 nap olyan keresztényüldözés, amilyen még nem volt a világon, aztán elragadtatva a 4 év alattiak és a mennybe tartozók, a többiek haladnak az utolsó ütközet felé
A fegyvernyugvás a tervek szerint január közepéig tart, hogy a karácsonyi és újévi ünnepek békében teljenek a frontvonalon. Az ortodox egyház a julián naptárt használja, így ott januárban ünneplik a karácsonyt.
Az egyezséget donbasszi részről még nem erősítették meg, de Valcmanék bejelentése szerint a felek erről Minszkben megállapodtak.
A tegnap készült videon özönlik az LNR irányába a kijevi latorhad és nehézfegyverzete! (Amiről-ugye-Minszkben megállapodtak, hogy visszavonják.)
Sajnos, amennyire örülünk az újévi tűzszünetnek, azt is meg kell állapítani (ami egyébként nem újdonság): a junta ármádiája nem ül ölbe tett kézzel: nagy erőkkel folytatják a készülődést leendő offenzívájukhoz. Felvonultatják a tűzszüneti vonal közelébe fegyverzetüket, haditechnikájukat, csapataikat. Az utóbbiakat feltöltik, a gépek esetében kihasználják az időt újak beszerzésére (amiben a Nyugat is segít nekik), illetve a szükséges javítások elvégzésére. Poros Jankó már a múltban is cinikusan hencegett azzal: nekik mindig jól jön a fegyverszünet: azalatt összeszedik magukat, rendezik zilált soraikat, pótolják a technikai és emberveszteségeket.
Egyes népi milicisták elmondják: az ukrán hadsereg ma minden szempontból sokkal jobb karban van, mint bármikor korábban. Harcolni ők is megtanultak. És hát, sajnos, abban sem lehetünk biztosak: nem az éberség elaltatását szolgálja-e a mostani, újabb fegyverszünet. Egyes értékeléek szerint csak arra várnak, hogy beálljon a kemény fagy, tudjanak mozogni a most még sáros terepen. (Csikós Sándor)