A dél-európai országok nem részesülhetnek a tavaly év végén lemondott Déli Áramlat projekt előnyeiből, annak ürügyén, hogy “ne legyenek az orosz gáztól függő helyzetben”. Ehelyett az orosz gáztól és Németországtól is fokozott függésbe kerülnek, mert a Déli Áramlat helyett megvalósul az “Északi Áramlat 2”. Úgy tűnik, Berlin számára az orosz gáztól függés a gyakorlatban nem probléma, mindössze saját befolyását akarja fenntartani az Európai Unió tagállamai felett.
Angela Merkel mindinkább célkeresztbe kerül az Európai Unió tagállamainak vezetői körében. Ezúttal nem a migrációs válság kezelése, hanem a Berlin által használt kettős mérce okoz gondokat; több mint egy éve egyértelmű, hogy a Déli Áramlat gázprojekt nem valósul meg, miközben a német vezetők hangsúlyozzák, hogy az Európai Uniónak csökkentenie kell függését az orosz gáztól. Ennek okán számos, a Déli Áramlathoz kötődő projekttől estek el a déli tagállamok, az oroszellenes szankciók pedig további károkat okoznak ugyanezen országoknak. Németország megakadályozta, hogy a déli országok közvetlen az orosz gázmezőkről jussanak hozzá a földgázhoz – ehelyett maga felvásárolja az orosz gázt, hogy továbbértékesíthesse azt a déli tagállamok számára. A helyzet alakulásából egyértelműen látható; ma Európában nem kérdés, hogy szükség van-e az orosz földgázra. Németország maga is az orosz gázt vásárolja fel, mert a gazdasági realitásokat nem lehet figyelmen kívül hagyni.
- A függés felszámolása mint retorikai elem az Európai Unió belső átalakulásának tünete; amennyiben egyes tagállamok közvetlen az orosz gázmezőkről jutnak az energiahordozóhoz, csökkenne a Németországtól való gazdasági függésük, ezért Berlin politikai befolyása is erodálódna ezekben az országokban. Az Európai Unió többpólusúvá válásának lehetősége fenyegeti a német befolyást, ezért a tagállamokat az “orosz függés” felszámolásával hitegetik, miközben ezeket a gazdasági kapcsolatokat Berlin nem felszámolná, hanem saját kezében összpontosítaná.
Az “Északi Áramlat 2” gázprojekt Oroszországból – a Balti-tengeren keresztül – közvetlen Németországba fogja eljuttatni az orosz gázt, ami – nem nehéz mindezt belátni – nem az orosz gáztól való függés csökkentése. A Deutsche Wirtschafts Nachrichten német lap azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy Berlin kettős játszmája újabb vitát robbantott ki az Európai Unió tagállamai közt, és az “Északi Áramlat 2” projekt körül kibontakozó vita az EU mindinkább mélyülő megosztottságát mutatja. Matteo Renzi olasz kormányfő az uniós vezetők hétvégi találkozóján élesen kritizálta Merkel újabb kettősmércéjét, és hangsúlyozta, hogy amennyiben az “Északi Áramlat 2” megvalósul, a Déli Áramlat elgáncsolása semmivel nem indokolható. Az Európai Unió éppen most hosszabbítaná meg az Oroszország elleni szankciókat, de ennek ellenére Németország olyan gázüzletet köt, amire láthatóan nem vonatkozik ugyanez a rendelkezés. Miközben a Déli Áramlat elgáncsolása gyakorlatilag a déli tagállamok egy jelentős gazdasági lehetőségének eltulajdonítását jelenti, az oroszellenes szankciók minden más szektorban is komoly károkat okoznak az európai gazdaságoknak. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke maga is elismerte; Európa nem csökkenti az orosz gáztól függést, hiszen az “Északi Áramlat 2” projekttel a Gazprom piacvezetővé válik Németországban.
A DWN jelentése hangsúlyozza, hogy a német kormány döntése egy újabb szektorban is felszínre hozza az Európai Unió megosztottságát, és mostanra egyértelmű; Európa az energetikában is végletesen megosztott. Harc kezdődik a német monopólium és periféria-országok közt, ami egy újabb, az EU dezintegrálódása irányába ható centrifugális erővé válhat.
http://www.hidfo.ru/2015/12/az-energetikaban-kezdodik-europa-belso-atalakulasa/
