Bár az állami földliciteken nem indulhatnak, megvásárolhatják külföldiek az elárverezett állami területeket, ha földművesként nyilvántartásba vetették magukat és helyben lakóként élnek elővásárlási jogukkal.
Sőt, az Alkotmánybíróság előtt nagy valószínűséggel az sem áll majd meg, hogy a kormány kitiltotta őket a licitekről, mert ezzel felülírta a földforgalmi törvényt, amely maximum 300 hektáros földvásárlási lehetőséget biztosít uniós tagállami állampolgároknak is, ha megfelelnek a földműves kritériumoknak. Igaz, vélhetően nincsenek sokan, akik eleget tesznek a feltételeknek, de azért – főleg Nyugat-Magyarországon – előfordulhatnak ilyen esetek.
Most is megszerezhetik uniós tagállami állampolgárok a magyar termőföldeket, ha november 16-tól megkezdődnek az állami területek nyilvános árverései. Az agrárszektor.hu információi szerint a jelenlegi szabályozás mellett nem lehet teljes mértékben kizárni, hogy uniós természetes személyek megvásárolhassák a licitekre bocsátott területeket.
Mindennek alapja a tavaly óta hatályos földforgalmi törvény, amely – rendkívül szigorú módon – csak földművesekre szűkíti az itteni földvásárlásra jogosultak körét, de e szempontból nem tesz különbséget magyar és tagállami állampolgár természetes személyek között. Ez azt jelenti, hogy uniós magánszemélyek is vehetnek földeket Magyarországon, ha megfelelnek a földműves kritériumoknak. Ha pedig ezeknek eleget tesznek, maximum 300 hektárt is vásárolhatnak, mivel a földforgalmi törvény földművesek számára ennyiben maximálja a földtulajdonméretet.
A földforgalmi törvény azt is egyértelműen definiálja, ki számíthat földművesnek. Ehhez olyan, Magyarországon nyilvántartásba vett belföldi természetes személynek, illetve tagállami állampolgárnak kell lennie, akinek meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettsége van. Ha valakinek ilyen végzettsége nincs, akkor minősülhet földművesnek (illetve földvásárlónak), ha legalább három éve saját kockázatra agrártevékenységet folytat Magyarországon, illetve – legalább 25 százalékban – bejegyzett mezőgazdasági termelőszervezet tagja, ahol az agrártevékenységet személyes közreműködésként végzi. Ha a feltételeknek megfelelnek, a belföldi vagy tagállami természetes személyek a földhivataloknál vetethetik nyilvántartásba magukat.

A kormány a nemzeti földalapról szóló rendelet októberi módosításával az árverezők körét tovább szűkítette, és azt írta elő, hogy csak azok a földművesek licitálhatnak, akik helyben lakóknak minősülnek. A rendeletmódosítás itt visszautal a földforgalmi törvényre, amikor azt határozza meg, hogy a földárverések szempontjából ki számít helyben lakónak.
Van ugyanis különbség “tényleges” helyben lakó és „más” helyben lakó között a földforgalmi jogszabály szerint. “Tényleges” helyben lakóknak azok számítanak, akiknek életvitelszerű lakóhelye legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási területén az adásvételi tárgyát képező föld fekszik. „Más” helyben lakóknak pedig – tágabb kategóriaként – azok minősülhetnek, akiknek lakóhelye legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa legfeljebb 20 kilométerre található az adásvételben érintett föld fekvése szerinti település közigazgatási határától.
A 20 kilométeres „körzet” tehát bővíti a földvásárlásra jogosultak csoportját, és a kormány ezt választotta az árverezőként szóba jöhető földművesek körének meghatározásához. Aki tehát tagi állampolgárként nyilvántartásba vett, helyben lakó földművesnek számít, a törvényi szabályozás értelmében részt vehetne az állami liciteken, ha a meghatározott 20 kilométeres körzeten belül lakik.
Csakhogy a kormány már említett, októberi rendeletmódosítása úgy rendelkezik, hogy az állami földek árverésein helyben lakó, földművesnek minősülő, magyar állampolgárságú természetes személyek vehetnek részt. Ez azt jelenti, hogy e jogszabállyal kizárták a licitekről a földművesnek minősülő tagállami állampolgárokat, amelyek földvásárlását a földforgalmi törvény egyébként engedélyezi. Így a rendeletmódosítás felülírja a törvényi szabályozást, amely nagy valószínűséggel nem felel meg a jogszabály-alkotási normáknak.

Ezért – állítják jogi szakértők – szinte biztosra vehető, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) a földműves tagállami állampolgárok licitálását megtiltó passzust megsemmisíti majd a földalapos kormányrendelet-módosításban. Mint ismert, az Ab ellenzéki képviselők indítványára kezdte meg a közelmúltban az állami földek értékesítéséről szóló kormányhatározat és kormányrendelet-módosítás soron kívüli vizsgálatát. Az agrárszektor.hu értesülései szerint ugyanakkor a kormány máris készül a lehetséges Ab-döntésre, és egy másik rendeletének korrekciójával szigorítja az életvitelszerű itt tartózkodás igazolását a földműves tagállami állampolgárok számára, hogy tovább nehezítse lehetséges földszerzéseiket az állami árveréseken (is).
Hiába vannak azonban most is kirekesztve a tagállami földművesek a licitekről, ez sem jelenti azt, hogy nem vásárolhatják meg az elárverezett állami területeket. Semmi sem tiltja ugyanis, hogy éljenek úgynevezett elővásárlási jogukkal, amelyre a földforgalmi törvény számukra is lehetőséget ad.
Erre úgy van mód, hogy az árverezéseken nyertes új tulajdonosokkal kötött adásvételi szerződéseket 60 napra ki kell függeszteni, és ez idő alatt az elővásárlásra jogosultak bejelenthetik, hogy kihasználják jogosítványaikat. Ez azt jelenti, hogy a vevők helyébe léphetnek, ha elfogadják a megállapodásokban rögzített feltételeket.
A földforgalmi törvény meghatározza azt is, hogy a földműves elővásárlási jogosultak milyen sorrendben élhetnek jogukkal. Első helyen az állam szerepel (amely azonban most eladóként vesz részt a tranzakciókban), majd a helyben lakó szomszédok, az adott településen lakók és a 20 kilométeres körzeten belül lakók következnek a rangsorban.
Ha például valamely állami földet a liciteken nem az adott településen, hanem egy 20 kilométeres körzeten belül lakó magyar földműves vesz meg, a kifüggesztés ideje alatt egy földművesnek minősülő, adott településen lakó tagállami állampolgár – természetesen más magyar jogosultakkal együtt – bejelentheti, hogy él elővásárlási jogával és ő veszi meg a kérdéses területet. Hasonló szisztémát kell követni más esetekben is, ha pedig több, azonos elővásárlási szinten álló jogosult jelzi igényét, sorsolás dönti el, kié lesz az elárverezett föld.
Feltételezhető persze, hogy a gyakorlatban tagállami állampolgárok nem sűrűn jelentkeznek majd be a liciteken értékesített földekre, de azt sem lehet kizárni, hogy ily módon állami területekhez jussanak. Erre főként a nyugati határ közelében lehet esély, ahol osztrák gazdák jelentősebb magyar területeken bérelnek. Ők – ha valahol helyben lakó földművesnek minősülnek – bejelenthetik elővásárlási jogukat a művelt földjeik közelében lévő, most elárverezett állami földekre is.
(agrarszektor)