Közel 144 ezer jelzáloghitel nem teljesítő Magyarországon, ezek kétharmada tartós késedelemben van – derítette ki az MNB csütörtökön közzétett tanulmánya. A túladósodottság a legfőbb probléma: a hátralékokkal együtt az adósok fele többel tartozik, mint lakása jelenlegi értéke. Mivel a bedőlt hitelek nagy részét kis értékű lakásra vették fel, alig jelent megoldást a kisebb lakásba költözés. Az MNB szerint 70-80 ezer jelzáloghitel “gyógyítható” lenne, így borítékolhatónak tűnik, hogy hamarosan ezzel kapcsolatos ötleteivel is előáll a jegybank. Arra következtetünk tehát, hogy új adósmentés jöhet tehát a sikeresen működő Nemzeti Eszközkezelő és a gyér érdeklődést felmutató magáncsőd mellé.
Alapos, 87 oldalas leíró jellegű tanulmányt készített az MNB a nem teljesítő lakossági jelzáloghitelekről, ebben az alábbi megállapításokra jutott (ábráink a jegybank banki statisztikáit mutatják, így az alábbiaktól eltérhetnek):
Leginkább a túladósodottság akadályozza a nem teljesítő lakossági jelzáloghitel-állomány csökkenését. A nem teljesítés mögött legfőbb okként 43%-ban ugyanis ezt találták, 38%-ban a jövedelem hiányát.
Bár aktívak voltak a bankok az átstrukturálásokban, még többet tehetnének, ebben ugyanis még jelentős tartalékok rejlenek a fizetőképesség helyreállítása felé a jegybank szerint. Az adósok jó része a bankkal együttműködve képzeli el a megoldást, igaz, mintegy felük nem bízik a bankjában.
Az adósok részéről is nagyobb együttműködési hajlandóságra lenne szükség – a megkérdezettek 15%-a kategorikusan minden megoldási javaslatot elutasított.
Korlátozottak a bankok fedezetértékesítési lehetőségei, a végrehajtás költséges és hosszú időt vesz igénybe.
Adminisztratív korlátok nehezítik a probléma eredményes kezelését, különösen a már felmondott hiteleknél. Az eddigi adósmentő csomagok jó része bonyolult és követhetetlen volt az adósok számára.
Néhány érdekes adat a nem teljesítő lakossági hitelekről:
144 ezer nem teljesítő jelzáloghitelt regisztrált az MNB, amihez 1100 milliárd forint tartozás tartozik, a nem teljesítő adósok 70%-a községben és kisebb városban él, 12,6%-a Budapesten.
Az ügyfelek 82%-ának nagyobb a jelenlegi hiteltartozása, mint a felvett hitelösszeg (ez egyrészt a megnövekedett tőketartozásból, másrészt a hátralékokból áll össze).
A nem teljesítő szerződések 55 százaléka már felmondott, a legtöbb hitelt 2010 és 2014 között, azon belül a legtöbbet 2013-ban mondták fel.
A még élő nem teljesítő hitelek kétharmada tartós késedelemben van.
Az átlagos törlesztőrészletük 48-52 ezer forint, az elszámolás utáni kamatlábuk 5,4-6,2 százalék, a hátralévő futamidejük 12-13 év, de jókora a szórás.
A jelzáloghitelek mellett még közel 100 ezer személyi hitelszerződés található.
A nem teljesítő adósok fele 45 év feletti, nagy részük a futamidő végén már átlépi a nyugdíjkorhatárt.
Rendezhető-e a tartozás a lakás értékesítéséből? Jellemzően nem, ugyanis:
Az adósok kétharmada esetében nagyobb az ingatlan aktuális forgalmi értéke ugyan a fennálló tőketartozásnál, de a hátralékokat is beleszámítva az adósok felének nagyobb a tartozása az ingatlan értékénél.
Az ingatlanok többsége ráadásul bőven 10 millió forint alatti értékkel bír, ezért alig merülhet fel a kisebb lakásba költözés mint lehetőség az adósság rendezésére. Még
Budapesten is csaknem 50%-os a 10 milliónál kevesebbet érő lakások aránya a nem teljesítő adósok körében.
A forgalomképesség is korlátozott: Észak-Magyarországon például még a megyei jogú városokban is több a 90 napon túl késedelmes hitelek mögötti fedezetek száma, mint az éves lakástranzakciók száma, a kisebb településeken pedig pláne.
Magas az elutasítottsága az adósoknál is az ingatlan elvesztésével járó megoldásoknak. Az adósok többsége egyébként tudatában van annak, hogy elveszítheti ingatlanát, de közel fele nem éli meg ezt reális fenyegetésként.
