Vasárnap 11 európai ország vezetői vettek részt azon a csúcstalálkozón, ahol megállapodás született az Európai Unióba irányuló bevándorlás balkáni útvonalának lezárásáról. A térségi országok a határőrizet szigorítására kötelezik Görögországot, Macedóniát és Albániát.
A résztvevő uniós tagállamok és balkáni országok vezetői egy 17 pontos tervet fogadtak el, melyek célja a balkáni útvonalon zajló illegális bevándorlás kezelése. Ennek részeként Görögország, Macedónia és Albánia erősíti a határőrizetet, a görög határ védelméről pedig uniós határőrség – Frontex – fog gondoskodni. A Frontex bevonásának elsődleges célja, hogy Görögországban regisztrálja az Európai Unióba érkező bevándorlókat. Az ország hatóságai eddig regisztráció nélkül továbbengedték a migránsok többségét, és a balkáni útvonal következő uniós tagállamai – Magyarország, Horvátország, Ausztria – kellett regisztrálják a térségünkbe érkező tömegeket.
Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfő maga is elismerte, hogy a magyar-szerb határ lezárását követően 24 óra alatt összeomlott Horvátország menekültügyi rendszere. Zágráb az illegális bevándorlókat – a magyar-horvát határ lezárása után – Szlovéniába kezdte továbbítani. Szlovénia miniszterelnöke azonban szintén arról számolt be, hogy az ország képtelen megbirkózni a migránsáradattal. Tegnap megállapodás született arról, hogy az uniós tagállamok 400 rendőrt küldenek az ország déli határának ellenőrzésére. Miro Cerar ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez egy átmeneti intézkedés, mert a bevándorlási hullámot a görög határok lezárásával kell kezelni.
A görög hatóságok eközben nem hajlandóak arra, hogy a bevándorlás ellen fellépjenek, így a következő hetekben vélhetően a Frontex megkezdi a migránsok regisztrálását Görögországban, de ezzel mindössze annyi változás történik, hogy a bevándorlók a személyazonosság ellenőrzése mellett fognak özönleni Európába. Janisz Muzalasz görög bevándorlásügyi miniszter vasárnap bejelentette, hogy a menekültek nem Európa ellenségei, emiatt a kormány továbbra sem akarja leállítani a bevándorlást.
Görögország – mint NATO-tagállam – haditengerészete a Földközi-tengeren, a görög partok közelében elfogja a bevándorlókat szállító hajókat, és a migránsokat nem a tenger túloldalán, hanem Európában teszi partra. A NATO ezzel aktívan közreműködik Európa bevándorlókkal elárasztásában. A szovjet veszély ellen létrehozott katonai szövetség létezése értelmét vesztette a Szovjetunió széthullását követően, emiatt újabb biztonsági kockázatok kialakításában érdekelt, hogy saját létezését megindokolhassa. A migrációs válság fokozódása az észak-atlanti szövetségnek is érdeke, mert ezzel Európába importálják a terroristaveszélyt, ami lehetővé tenné a NATO számára, hogy rendfenntartó erőként újradefiniálja magát.
Az Európai Unió vezetői eközben nem csak a katonai szövetség, de civil szervezetek részéről is nyomás alatt állnak. Szeptember közepén huszonnyolc európai szabadkőműves páholy írt alá egy közös nyilatkozatot, amiben felszólították az európai vezetőket, hogy engedélyezzék a korlátlan bevándorlást, és ne zárják le az Európai Unió határait. A nyilatkozatot Görögország Nagypáholya is aláírta.
http://www.hidfo.ru/2015/10/tobbiranyu-akadalyoztatas-kozepette-zajlik-europa-hatarainak-lezarasa/
