Égi édesanyánk könnyező figyelmeztetése után következik a Nagy Figyelmeztetés, majd 100 nap olyan keresztényüldözés, amilyen még nem volt a világon, aztán elragadtatva a 4 év alattiak és a mennybe tartozók, a többiek haladnak az utolsó ütközet felé
A hallei (egykori NDK-területén lévő város) “Hotel Maritim” alkalmazottai kissé aggódtak, amikor a város elöljárósága közölte velük, hogy a négycsillagos hotelbe hamarosan az állam vendégei fognak érkezni.
A fénykorban is volt ám ilyen! Sőt! Még neves külföldi előadóművészek, közéleti személyiségek is voltak szép számban a hotel vendégei. Dehát a fénykor elmúlt, szürkébb lett az egykori NDK-élete is! Beleértve Halle városát is. Ennél fogva a “Hotel Maritim” élete sem nyüzsgött annyira!
Ezt a szürke egyhangúságot törte meg Bundesmutti meghívója! És pezsdítette föl Halle és a “Hotel Maritim” életét. Azazhogy CSAK A VOLT “Hotel Maritim” életét, mert az értesítés megérkeztével egyidejűleg a hotel feliratát gyorsan le is szerelték. Innentől kezdve valahogy ráéreztek a szálloda alkalmazottai, hogy az érkező vendégkör talán nem az lesz, ami szívük vágya. Nem is csalódtak. A hellei polgárok sem!
MEGÉRKEZTEK a migránsok! Tömött buszokkal! A halleiek minden lelkesedés nélkül bámulták a szebb időket is látott hotel elé gördülő tömött buszokat. Meg az azokból kikászálódó vendéghadat. De úgy is mondhatni, hogy a döbbenettől szótlanul bámulták Bundesmutti meghívottjainak érkezését.
A hotel személyzete isgyorsan leszámolt a borravaló gondolatával, és a kötelező kűr lefutása után sietve távoztak is! A pusztulásra már nem kíváncsiak!
A migránsok pedig be is lakták gyorsan a hotelt! Kicsit még unatkoznak, de majd ha már megismerték Hallét-és ALKALMAZKODIK HOZZÁJUK a város is-az unalomnak is vége lesz!
A halleiek szerint ők már most sem unatkoznak! Többen néhány nap alatt tökélyre fejlesztették a házak sarkai mögül való kikukucskálást.
