Az Amerikai Egyesült Államok nagykövetsége nyílt követeléseket fogalmaz meg a magyar kormánnyal szemben. Konkrét törvénymódosításokat követelnek, és a civiljeik feletti ellenőrzést akarnák enyhíteni.

A Mandiner birtokába jutott dokumentumok szerint tavaly novemberben az Egyesült Államok budapesti nagykövete – a kitiltási ügy közepette – egy nem a nyilvánosságnak szóló, parancsoló hangnemű iratot adott át a magyar félnek, ami összesen 27 követelést tartalmazott konkrét törvénymódosításokra vonatkozóan. Az Egyesült Államok a médiával, a bíróságokkal, a civil szervezetek ellenőrzésével, a választási törvénnyel és az alkotmánnyal kapcsolatban lépett fel határozott követelésekkel. A Magyar Idők említi, hogy egyes követeléseknek konkrét eredménye is volt, Trócsányi László igazságügyi miniszternek kidolgozott javaslata is van az egyházügyi törvény módosítására, amit szintén az amerikaiak követeltek. Washingtonnak tehát határozott elképzelései vannak arról, hogyan és miről kellene törvényt hozzon egy – névlegesen – szuverén ország.

Az amerikai fél nyomásgyakorlása mindemellett olyan formában történik, hogy azt a liberális sajtó teljesen elfogadható gyakorlatként tudja feltüntetni a nyilvánosság számára. Az Egyesült Államok követeléseinek lényege ugyanis teljes mértékben összhangban van azzal a gyakorlattal, amit a “nyugati demokráciák alapjának” tartanak, vagyis, hogy a média, a bíróságok és a civil szervezetek függetlenek legyenek a kormánytól és az államtól. Csakhogy, a mai nemzetközi környezetben ami nem a kormány kezében van, az egy külföldi döntéshozó központ kezébe kerül. A javaslatok lényege éppen ez lenne: a kormánytól azt várják el, hogy nagyobb mozgásteret engedjen a médiának és a civil szervezeteknek, mert ezen a téren az Egyesült Államok külügyi érdekeinek képviselete zavartalanul zajlik.

André Goodfriend (“jóbarát”) ennek az elgondolásnak megfelelően “a gyakorlatban is megtekintette a civil szféra működését”, és személyesen megjelent, amikor egy október végi “civil” megmozdulást követően kormányellenes tüntetők a Fidesz-székház épületében kárt tettek. 2014 október 24-én a Hetek arról számolt be, hogy az Orbán-kormány tart egy esetleges CIA felforgató művelettől Magyarországon. A napilap összefüggést látott aközött, hogy korábban “gyanús körülmények közt”, különböző korrupciós ügyek miatt bukott meg a cseh kormány, valamint hivatkozik arra, hogy a prágai lapok titkosszolgálati akciót sejtettek a történtek mögött.

Nyilvánosan nem ismert annak pontos listája, hogy az amerikai fél milyen követelésekkel lépett fel Magyarországgal szemben. A történtek azonban egyértelművé teszik, hogy az Egyesült Államok egyeduralmi helyzetben lévő szuperhatalom pozíciójából, gyarmatként kezeli Magyarországot. 2014-október 21-én az amerikai külügyminiszter nem fogadta személyesen Magyarország újonnan kinevezett külügyminiszterét Washingtonban, ehelyett egy alacsonyabb rangú személyt küldött maga helyett. A lekezelő gesztust megelőzően a magyarországi liberális sajtó kiterjedt lejárató kampányt folytatott a külügyminiszter személye ellen, ami egyértelművé tette, hogy

a liberális ellenzéki sajtó tisztában volt az amerikai külügy Szijjártó Péterrel kapcsolatos állásfoglalásával már azt megelőzően, hogy az hivatalosan láthatóvá vált volna.

Mint kiderült, az Index.hu egy amerikai sajtóorgánumon keresztül kapott jelzést arra, hogy lejárató kampányt kell folytasson az újonnan kinevezett külügyminiszter ellen.

Zdzisław Sadowski lengyel közgazdász július végén azzal jellemezte az Egyesült Államok kapcsolatát más országokkal, hogy “ha egyszer az amerikai csapatok belépnek egy országba, békés úton soha nem távoznak”. Ez a gyakorlat pedig hazánkra nézve is igaznak bizonyul. Alig egy évvel a kitiltási botrányt követően az Egyesült Államok továbbra is nyomást gyakorol Magyarországra. 2015. szeptember 17-én 500 amerikai katona érkezett hazánkba egy hadgyakorlatra hivatkozva. Akkori sajtóinformációk szerint az amerikai hadsereg alakulatai október végéig tartózkodnak Magyarországon. Az amerikai katonák azonban nem vonulnak ki október végén. Ehelyett már bejelentették az újabb hadgyakorlatot, aminek részeként ismét több száz amerikai katona érkezett, a kormány pedig lehetővé tette az idegen csapatok Magyarországon állomásozását – nem csak az Európai Unióra (cseh katonák érkezése), hanem a NATO tagállamokra vonatkozóan, ami így a hosszú távú amerikai jelenlétet is engedélyezi.

Biztonságpolitikai szakértők szerint egy idegen ország titkosszolgálatai állnak az Európára – így Magyarországra is – zúduló migrációs hullám mögött. Magyarország infrastruktúrája egy szándékos túlterhelésnek lett kitéve, ami a rendvédelmi erők lekötésével alkalmatlanná teszi az országot az önvédelemre. Amikor Lázár János szeptember 4-én bejelentette, hogy a Magyarországon jelen lévő migránsokat szervezett módon kezdik továbbutaztatni Ausztriába, egyben azt is elismerte, hogy a válsághelyzet az ország rendőri erőinek egészét leköti, és ha nem intézkednek, 24 órán belül megbénulhat Nyugat-Magyarország közlekedése. Ilyen helyzetben nincs szükség több ezer amerikai katonára, mert hazánk rendvédelme olyan mértékben túlterhelt, hogy amiatt néhány száz fő is elég ahhoz, hogy a kormány kénytelen legyen bármit megtenni, amit az amerikaiak követelnek.

Mindez azonban nem ad felmentést azon kormánypolitikusok számára, akik teljesítenék egy idegen ország követeléseit. Magyarország egy új utat kell keressen, ami lehetővé teszi, hogy a globális politikában – ha nem is önállóan, de a térségi országokkal közösen – független cselekvőként vegyen részt. A szíriai konfliktus rámutatott arra, mitől félnek leginkább az amerikaiak: ha egy nyomásgyakorlás alatt álló ország egy rivális nagyhatalomhoz fordul segítségért. Ez a lépés ugyanis az amerikai hegemónia felszámolására tett törekvést jelent, és egy olyan pozíciót vetít előre, amiben a magát jóbarátnak nevező diplomata újra kénytelen lenne egyenlő félként tárgyalni más országok képviselőivel.


http://hidfo.ru/2015/10/mondd-jobarat-es-lepj-be-washington-beavatkozik-a-magyar-belpolitikaba/