Doris Fiala, svájci országgyűlési képviselő szerint drasztikus következményei lehetnek a transzatlanti szabadkereskedelmi övezet megalapításának – nem csak az Európai Unió tagállamaira, de a kereskedelemben harmadik félként résztvevő országokra nézve is.
A svájci törvényhozó arra hívta fel a figyelmet, hogy azok az európai országok, melyek nem tagjai az Európai Uniónak, a TTIP esetében egy teljesen más kereskedelmi környezettel kell szembenézzenek, mint ami az Európai Unióval folytatott kereskedelem során a nemzetgazdaság alapjait meghatározta. Elmondása szerint a nem-uniós országok gazdasági kilátásait bizonytalanná teszi a TTIP kapcsán folytatott tárgyalássorozat, mert az teljes titoktartás mellett zajlik. Számukra nem egyértelmű, hogy a tárgyalás során milyen részletekről történik megállapodás, a nemzetgazdaságok emiatt nem tudnak érdemben felkészülni a kereskedelmi környezet változásaira, legfeljebb a bizonytalanság miatt tehetnek bizonyos óvintézkedéseket.
Fiala szerint a TTIP esetében harmadik félként megjelenő országok erőteljesebb nyomást kell gyakoroljanak az Európai Unió vezetőire, mert az uniós diplomaták által titokban kötött megállapodás nem csak az EU tagállamaira lesz hatással, hanem valamennyi európai országra.
“Az erős svájci frankkal országunk erős vetélytársat jelent a térségi országok számára, emiatt a szabadkereskedelmi egyezmény olyan tényező, amivel számolnunk kell, ismernünk kell a pontos feltételeit.”
A transzatlanti szabadkereskedelmi övezet létrehozását rögzítő megállapodás részletei máig ismeretlenek. Azok, akik saját szemükkel látták a nyilvánosság elől elzárt, titkosított szöveget, arról számoltak be, hogy az lehetővé tenné a multinacionális vállalatok számára a független országok törvénykezésének befolyásolását.
A TTIP érvénybe lépése esetén a multinacionális vállalatok jogilag feljebbvalókká válnának a nemzetállamoknál, ami a demokrácia hatályon kívül helyezését és a korpokrácia törvényesítését jelentené. A TTIP érvénybe lépése esetén a multinacionális vállatok perbe foghatnak országokat, és a megállapodás jogi keretein belül lehetőségük lenne arra, hogy hatályon kívül helyezzenek egyes törvényeket, vagy megvétózzák bizonyos törvények meghozását. A TTIP gyakorlati megvalósulása esetén a multinacionális vállalatok vennék át a kormányok szerepét, és miközben a kormányokkal szemben az állampolgárok még választójoggal élhetnek, a multinacionális vállalatokkal szemben a választóknak semmilyen érdekérvényesítési lehetősége nincs. Mivel a TTIP felhatalmazná a vállalatokat a tagállamok törvényeinek módosítására, a fogyasztóvédelem és a szakszervezetek sem rendelkeznének demokratikus lehetőségekkel arra, hogy az emberek érdekét törvényes úton képviseljék.
Fiala szerint Svájc számára a fentiek miatt az sem egyértelmű, hogy fenntartsa-e az Európai Unióval fennálló kapcsolatokban jelenleg érvényben lévő liberális szabályozást.
http://hidfo.ru/2015/10/nem-tudjak-hogyan-viszonyuljanak-a-ttip-hez-mert-az-titkositva-van/
