Annak ellenére, hogy az ellenzék véleményformálói szerint Magyarországon a kormány kiterjedt propagandát folytat, a tények épp ennek ellenkezőjét mutatják: a kormány elveszíti a negyedik hatalmi ágat, miközben a külföldről mozgatott ellenzék monopóliumhoz jut.
A közvélemény-kutató intézetek rendszerint a pártok támogatottságának arányaiból valószínűsítik az országgyűlési választások kimenetelét. Az információ alapú társadalomban azonban a jelenlegi helyzet mindig átmeneti állapot – a médiában uralkodó erőviszonyok meghatározó szerepet töltenek be a politikai viszonyok formálásában. A pártok támogatottságának mai állásából semmilyen biztos következtetést nem vonhatunk le a 2018-as országgyűlési választások várható eredményeire vonatkozóan, a médiaviszonyok alapján azonban valószínűsíteni lehet a pártok támogatottságát befolyásoló új trendet.
Az információáramlás módja és sebessége a különböző korcsoportok esetében jelentős eltérést mutat, míg az 1980 után született Y generáció és Z nemzedék – ha egyes kutatások szerint passzivitásban is figyeli – gyakorlatilag valós időben követi a közéleti események alakulását. Ezzel összhangban, a közvélemény formálásának oroszlánrésze ma már nem a televízióban, hanem okos-telefonokon és a világhálón zajlik, míg a hagyományosnak nevezhető információtovábbítási módszerek háttérbe szorulnak. A politikai viszonyok alakulásának hosszú távú trendjét így nem az összes médiafelület (TV, rádió, nyomtatott sajtó, stb.) eléréseinek száma alapján lehet valószínűsíteni, hanem elsősorban azt kell vizsgálni, ki és milyen arányban tudja a saját maga által feldolgozott információt eljuttatni a fiatalok kezében lévő okostelefonra – mert ha 2018-ban nem is, 2-3 parlamenti ciklus elteltével az a politikai erő nyeri az országgyűlési választásokat, amely most legnagyobb arányban tudja elérni a fiatalokat az online sajtón és közösségi alkalmazásokon keresztül.
A fentiek alapján – az Y és Z nemzedék fokozott figyelembe vételével – kijelenthető, hogy Magyarországon egy minden eddiginél erősebb alapokon álló liberális médiamonopólium épül. Ez a folyamat 2012 nyarán kezdődött a Heti Világgazdaság és Index közti határok elmosódásával, majd 2014-2015-ben a kormánymédia egy részében végrehajtott puccsokkal folytatódott. Miközben közhelynek számít a magyar társadalom jobbra tolódását emlegetni, mára az Y és Z nemzedék esetében a jobboldali sajtóelérés perifériára szorult. A hazánkban épülő liberális médiamonopólium elsöprően magas arányban tudja elérni azokat a fiatalokat, akik életkoruk alapján a következő 2-3 parlamenti ciklus alatt fognak politikailag aktívvá válni.
A kormánymédia nem ér el a fiatalokhoz, de ha elér, számukra érthetetlennek és nevetségesnek hat. Ez részben visszavezethető arra, hogy a liberális média véleményformáló hatása erősebb, és elsődleges erőként formálja a fiatalok éppen aktuális kormányról alkotott véleményét – részben arra, hogy a kormánymédia újságírói és “dizájnerei” maguk is valamely idősebb generáció képviselői. Eközben a “fiatalok közt legnépszerűbb” jobboldali ellenzék máig nem tudott erős online médiát felépíteni, a gazdasági érdekközösségekkel kötött kompromisszum pedig épp a véleményformáló erejű tartalom megjelenését akadályozza.
Az alábbi grafikon alapján látható, ki uralja a negyedik hatalmi ágat Magyarországon:
Az olvasó véleményét azonos politikai preferencia mentén formáló lapok olvasóközönségei értelemszerűen nem teljesen fedik egymást, így bizalmas jellegű adatok nélkül pontos elérés nem állapítható meg – de az nagy vonalakban látható, hogy az információs technológiát aktívan használó generációk számára a liberális sajtó tízszer akkora médiabirodalmat képvisel, mint a kormánymédia, vagy a jobboldali ellenzéki sajtó.
A fentiek még figyelemfelhívóbb vonatkozása, hogy a meghatározó liberális közéleti portálok jelenleg senkit nem támogatnak. 2012 óta egy szemmel látható, erőteljes összpontosulás zajlik, melynek során Magyarország – és Kelet-Közép-Európa – legnagyobb liberális médiamonopóliuma épül, de ez a médiaerő egyelőre semmilyen politikai erőt nem támogat. Propagandát biztosítanak a kormány eltávolítására törekvő, Soros György alapítványi hátteréhez köthető “civil” megmozdulásoknak, de alapjaiban véve se a Demokratikus Koalíciót, se a Magyar Szocialista Pártot nem mutatják be komolyan vehető politikai erőként – ami arra utal, hogy valaki ezt a jelenleg összpontosuló médiabirodalmat egy később megjelenő, új politikai erő számára építi.
Kövér László hetekkel ezelőtt kijelentette; könnyen lehet, hogy jelenleg folytatják külföldi tanulmányaikat olyan személyek, akiket idegen érdekközösségek majd visszaküldenek Magyarországra és beinjektálnak a magyar politikai életbe, hogy így biztosítsák saját fennhatóságukat hazánk felett. Ez az állítás megalapozottnak tűnik, mert teljes mértékben kizártnak tekinthető, hogy valaki politikai célok nélkül építsen médiamonopóliumot – főként olyat, ami a többségi társadalom elvárásaival ellentétes tartalmakat közöl, így profitszerzés céljából sem a leghatékonyabb médiaeszköz. A most összpontosuló liberális médiamonopólium idővel támogatni fog valakiket, akik talán már itt vannak az országban, talán még külföldi tanulmányaikat folytatják, és évek múlva fognak látszólag új politikai erőként belépni a magyar közéletbe. Addigra mind a kormány, mind pedig a jobboldali ellenzék lépéseket kell tegyen arra, hogy a liberalizmus fennhatóságát a negyedik hatalmi ág felett megszüntesse – mert akkor, amikor megjelenik a Nyugat által egységesen elfogadhatónak tartott balliberális civil vezető, akinek minden lépéséről valós időben tudósít a liberális sajtó, már késő lesz.
http://hidfo.ru/2015/09/uj-balliberalis-politikai-ero-robbanhat-be-magyarorszagra/
