Ötven katonai járművet, köztük négy M1 Abrams harckocsit és nyolc M2 Bradley gyalogsági harcjárművet telepítene hazánkba az Egyesült Államok, valószínűleg a tatai laktanyába – írja a szerdai Magyar Nemzet. Mindez az ukrajnai válság miatt Oroszországgal szemben indított Atlantic Resolve intézkedéssorozat része, melynek keretében Bulgáriába és Lengyelországba is amerikai egységeket telepítenek, a balti államokban is állandóvá teszik a katonai jelenlétet.
Eddig féltek, most már pánikolnak az oroszoktól a balti országokban
A katonai járművek itteni elhelyezése állandó volna – azaz jogilag állomásoztatásnak minősülne –, az amerikai kezelőszemélyzet viszont csak ideiglenesen érkezne hazánkba. Ennek kettős értelme van:
- A kollektív védelem szándékának alátámasztása
- logisztikai egyszerűsítés és spórolás; a tavasztól őszig terjedő időszak hadgyakorlatokra nem kéne ideszállítani a nehéz harcjárműveket
Az ügyben való hivatalos megkeresést Hende Csaba honvédelmi miniszter cáfolta a lapnak, de a Magyar Nemzet úgy tudja, informális formában olyannyira megtörtént, hogy abból előterjesztés is született.
A HM a Magyar Nemzet szerint amúgy is érdekelt az amerikai projekt megvalósulásában. Hiszen a Magyarországra kerülő Abramsok és Bradleyk tárolására és karbantartására amerikai pénzből felújítanák a tatai laktanya egyes létesítményeit, a századszintű gyakorlatok céljaira a helyi, szomódi lőteret, a zászlóaljszintűekre pedig a várpalotait - ezeket a helyszíneket azután a honvédek is használhatnák.A NATO stratégiai érdekei és az amerikaiak eltökéltsége miatt ez egy "visszautasíthatatlan" ajánlatnak számít, Orbán Viktor a magyar–orosz kapcsolatok miatt mégis óvatosan kezeli. A kormány mégis abban reménykedik, hogy az orosz páncéloserőhöz képest apró kontingens nem éri el Putyin ingerküszöbét, ráadásul a Kreml elsősorban a rakétavédelmi, illetve a nukleáris csapásmérő egységek telepítésére szokott érzékenyen reagálni.
http://index.hu/belfold/2015/08/19/amerikai_harckocsik_magyarorszagon/
Simicska amerikai tankok behívásáról álmodik. A honvédelmi miniszter nem tud róla
A “Magyar Nemzet” néven futó, Simicska Lajos médiabirodalmához tartozó sajtóorgánum szerint az Egyesült Államok Magyarországon is állandó jelleggel állomásoztatna M1 Abrams és M2 Bradley harckocsikat.
A lap információi szerint az amerikai harckocsik Tatán lennének állomásoztatva, az “Oroszországgal szemben indított Atlantic Resolve intézkedéssorozat” részeként. Annak ellenére, hogy az eseményre hónapokkal ezelőtt számítani lehetett, mégis érdemes alaposan mérlegelve fogadni ezeket a híreket. Első és legegyszerűbb indok az az egyszerű tény, hogy a lap semmilyen forrást nem jelölt meg. Simicska napilapja azon kívül, hogy “úgy értesült”, semmilyen forrással nem támasztja alá a bejelentést – aminek hitelessége így kétségbe vonható. Emellett az ország összes liberális sajtóorgánuma órákon belül átvette a hírt, ami szintén arra utal, hogy az információ bizonytalan lábakon áll. A napilap gyakorlatilag egyetlen tényt közöl: hogy a honvédelmi miniszter kijelentése szerint nem érkeznek amerikai tankok, és nem is volt ilyen megkeresés az amerikaiak részéről. Az információhalmazban fellelhető egyetlen tény: “Hende Csaba honvédelmi miniszter cáfolta, hogy létezne hivatalos amerikai megkeresés”.
Mivel a honvédelmi miniszter szerint nem volt ilyen irányú megkeresés, emiatt több következtetés is levonható:
- a Simicska-médiabirodalom vagy jobban értesült mint a honvédelmi miniszter (ami hazánkba érkező külföldi harckocsik esetében igen aggasztó lenne),
- vagy a honvédelmi miniszter szavainak hitelessége vonható kétségbe.
Az amerikai páncélosok érkezése kapcsán azonban több tényezőt, korábbi eseményeket is érdemes figyelembe venni: Magyarországra ugyanis már az ukrán válság kezdete óta folyamatosan érkeznek amerikai páncélosok. Ezeket a híreket azonban – a képi bizonyítékok ellenére – a liberális sajtó nem kapta fel, és mélyen hallgattak róla. Ellentétben a ma reggeli hírrel, aminek semmilyen megnevezett forrása nincs, viszont valamennyi liberális sajtóorgánum tényként kezeli.
2015 március 14-én Tatabányán készült képi anyag arról, amint az amerikai hadsereg Stryker lövészpáncélosait épp Magyarországon keresztül, vasúti szállítással juttatják el Ukrajna közelébe. A képi bizonyíték ellenére a liberális sajtó hallgatott az amerikai páncélosok érkezéséről.
Június 9-én a karpathir.com közölt fényképeket arról, amint egy NATO konvoj átlépi az ukrán határt. Záhonynál az amerikai hadsereg HEMTT taktikai teherjárművei, Humvee terepjárók léptek be Ukrajna területére, melyek korábban a Capable Logistician 2015 hadgyakorlatra hivatkozva érkeztek Magyarországra. Az információt szintén elhallgatta a liberális sajtó. A Honvédelmi Minisztérium csak a képi anyag nyilvánosságra jutását követően reagált a történtekre, mely szerint az amerikaiak a “Fearless Guardian” nevű hadgyakorlatra mennek Ukrajnába, de majd visszatérnek (azóta is ott vannak).
A korábbi esetek tehát azt mutatják, hogy amennyiben valóban amerikai hadmozdulatok zajlanak Magyarországon, a fővonalú média ezeket elhallgatja, és a hatóságok bizonyíték nyilvánosságra jutása esetén sem minden esetben reagálnak. A fentiek miatt, ha éppen a liberális sajtó jelenti be, hogy “jönnek az amerikai tankok”, az információkat okkal gondolhatjuk egyszerű “wishful thinking”-nek, vagy a kormány irányába nyomásgyakorlásnak: vagyis éppen az információ terjesztésével akarják arra kényszeríteni a kormányt, hogy az engedélyezze és a lakosság felé is vállalja az amerikaiak állandó jelenlétét.
Érdemes megemlíteni, hogy miközben az úgynevezett “Dragoon Ride” során az amerikai hadsereg felvont zászlóval, a nagyobb városokon át vonult végig Közép-Európán, az amerikai fegyverszállítások, az Ukrajnába küldött amerikai páncélosok Magyarországon átvonulása teljes sajtócsend mellett zajlott, mert a kormány számára az nem csak külpolitikailag, de a szavazók felé is vállalhatatlan. Egy az ukrán válság berobbanását követő felmérés kimutatta, hogy a magyarországi lakosság kétharmada nem támogat semmilyen NATO-beavatkozást Ukrajnában, akkor sem, ha az békefenntartó jelleggel történik.
A Magyar Nemzet által közölt információk ugyanakkor legalább annyira szólnak a kormány felé történő nyomásgyakorlásról, mint az amerikai harckocsik érkezéséről. A lap szerint az Orbán-kormány “óvatosan viszonyul a kezdeményezéshez, tartva attól, hogy az árthat az orosz–magyar kapcsolatoknak”. Emellett megállapítja, hogy az amerikai páncélosok érkezéséről végül az országgyűlés dönthet. Ez összességében azt a megállapítást készíti elő, miszerint “Magyarország önállóan dönthet az amerikai katonai jelenlétről”, és amennyiben a kormány nemet mond, az a “NATO-szerepvállalások be nem tartása”. A lap tehát egyfajta nyomásgyakorlást folytat a kormánnyal szemben, emiatt okkal feltételezhető, hogy ha volt is ilyen megkeresés, a kormány nem, vagy a kormány nem minden tagja támogatja az amerikaiak kezdeményezését. Tekintve, hogy Simicska Lajos újságáról van szó, amit a liberális sajtó teljes spektruma is támogat, ez a megállapítás helytállónak bizonyulhat.
Annak ellenére, hogy a lap igyekszik hangsúlyozni: “Magyarország maga dönthet az amerikai katonai jelenlétről”, az orosz sajtó igen hamar rávilágított a lényegre. A Szputnyik hírügynökség angol kiadása “Hungary Games” kezdetű címmel számolt be a Magyar Nemzet értesüléseiről.
A híranyag címe utalás a “Hunger Games” című filmre; a filmtrilógia történetében a hatóságok erőszakkal válogatják be az “éhezők viadala” résztvevőit a “megmérettetésre”, ahol egymással élet-halál harcot kell vívniuk, és a harc nem érhet véget, mígnem egy kivételével mindenki meghal. A Szputnyik címadása éppen erre utal: Magyarország egyáltalán nem dönthet arról, hogy kellenek-e nekünk az amerikai páncélosok. Külső hatalmi tényező dönt erről, és ha akarnak, jönnek. Eddig is jöttek, folyamatosan az ukrán válság kezdete óta, és se a parlament, se a lakosság nem lett megkérdezve. Most miért is lenne?
Ennek ellenére ez az első alkalom, hogy elsődleges forrásként liberális sajtóorgánum tesz említést róla – ami annak jele, hogy egyes kormánypolitikusok fontolgatják: esetleg nemet mondanának a kezdeményezésre. Emiatt Washington számára a magyarországi kollaboráns sajtó nyomásgyakorlása szükséges; és abban az esetben, ha egy kormánypolitikus nemet mondana, az a sajtó számára az “oroszok ügynökévé” válik. Ha nem mondanak nemet, esetleg a paksi bővítés mégis drágább lesz – de az amerikaiak állandó jelenlétének egyéb következményei is lehetnek. Ennek ellenére nem ez lenne az első példa; a transzatlanti szabadkereskedelmi egyezmény kapcsán szintén összeállt az atlantista nagykoalíció, és 25 évi közös munka nosztalgikus hangulatában szavazták meg az éppen aktuális amerikai kezdeményezést.
http://hidfo.ru/2015/08/simicska-behivja-az-amerikai-tankokat-a-honvedelmi-miniszter-nem-tud-rola/
