Lengyelország és Románia is jóval több pénzt kap, mint Magyarország azokból az európai uniós keretekből, amelyet kifejezetten a bevándorlás problémájának kezelésére szolgálnak – derült ki az Európai Bizottság jelentéséből.

Az Európai Bizottság (EB) szédítő tempóban, tíz nap alatt 23 többéves futamidejű nemzeti menekültügyi program pénzügyi támogatásáról döntött – derült ki a testület közleményéből. Az összesen 2,4 milliárd euró forrást a menedékkérést, migrációt és a bevándorlók beilleszkedését, illetve a belbiztonságot szolgáló alapokból (AMIF, illetve ISF) finanszírozzák. A pénzt 2014 és 2020 között lehet felhasználni.

A legnagyobb összegeket a bevándorlókat fogadó országok, Görögország, Olaszország és Spanyolország kapják (474 millió, 558 millió és 522 millió eurót), de bőven 70 millió euró feletti összeg jut Bulgáriának, Ciprusnak és Máltának is. Magyarország szűken 61,5 millió euróra (19 milliárd forint) számíthat, miközben Lengyelország több, mint 69 milliót, Románia 98,5 milliót, Svédország pedig 154 milliót kap.

Mindenre jut

Brüsszel az EU-tagállamokkal együttműködve azon van, hogy a pénzt minél előbb lehívhassák. Az év elején, márciusig 22 nemzeti programot hagytak jóvá, további 13-ra pedig az év végéig kerülhet pecsét. Dimitrisz Avramopulosz, az EB migrációért és belbiztonságért felelős biztosa úgy látja, hogy a szétosztott források az európai szolidaritás elvének jegyében segítenek a tagországoknak a nagy közös probléma megoldásában.

AMIF-ból megítélt támogatásokból bővíthető a menekülteket fogadó infrastruktúra, javítható a bevándorlókat kezelő adminisztratív eljárás, erősíthető a menekültek beilleszkedését segítő rendszer és nem utolsósorban hatékonyabbá tehető az elutasított bevándorlók hazaküldése. Az ISF forrásai a határellenőrzés javítását, elsősorban az ezt segítő modern technikai eszközök beszerzését segíti. Emellett felhasználhatók a terrorelhárítás, a kábítószer-csempészés és a szervezett bűnözés elleni fellépés erősítésére.

Hol a pénz?

Magyarország a vízuminformációs rendszer informatikai fejlesztésére és a konzulátusok kapacitásának bővítésére használ uniós forrásokat – derül ki az MTI híréből. Az utóbbira a gyorsan növekvő vízumkérelmek feldolgozása miatt van szükség. A belbiztonsági alapból érkező támogatás azoknak a rendszereknek az erősítését szolgálja, amelyek a radiológiai, vegyi, biológiai és nukleáris kockázatok kezelését szolgálják. Emellett jut információbiztonsági fejlesztésekre és továbbképzésekre is.

A Demokratikus Koalíció hétfőn felszólította a kormányt, hogy tíz napon belül számoljon el, mire fordította azt a pénzt, amelyet az európai uniós intézmények a bevándorlási helyzet kezelésére adtak Magyarországnak 2015-ben. Az EU körülbelül 3 milliárd 546 millió forint támogatást adott, miközben a magyar költségvetési hozzájárulás csak 481 millió forint volt. Magyarország különböző extratámogatásokhoz is hozzájut: az EB február végén 1,2 millió eurót utalt ár, augusztus végén pedig 4,5 millió euró érkezik.

Nem értik

Szemben a magyar kormány kommunikációjával Magyarországnak nem kell egyedül “megküzdenie” a menekültproblémával, bármilyen segítséget megadnak egy tagállamnak, csak kérnie kell – mondta korábban a Napi.hu-nak egy uniós tisztviselő. Például azt a segítséget, amit Szicília megkapott, Magyarország is megkaphatná. A bizottságnak ilyen típusú helyzetekre szolidaritási kerete is van, ebből is igényelhetne Magyarország – tette hozzá.

Az EB szakembere hangsúlyozta azt is, a kerítés Spanyolországban sem oldotta meg a problémát, így ott is várhatóan megnyitják azt. Brüsszel egyéb technikai megoldásokat részesít előnyben. A magyar menekültpolitikával kapcsolatban viszont hangsúlyozta: érteni szeretnénk a problémát és akkor tudnak segíteni. A budapesti kormány lobbierejét a forrásokért folytatott versenyben bizonyára nem javítja, hogy nem vállalta egyetlen menekült elhelyezését sem Magyarországon.

(napi)