A brit kormány rendkívüli találkozót hívott össze, miután kétezer illegális bevándorló rohanta meg a Franciaországból Angliába induló vonatokat a Calaisban kezdődő csatorna-alagúton.
A migránsok Calais területén próbáltak meg bejutni az Anglia felé induló vonatokra, és a bevándorló-helyzet mostanra olyan méreteket öltött, hogy az Anglia és Franciaország közti vonatközlekedés ellehetetlenül miatta. Észak-Franciaország és Délkelet-Anglia tömegközlekedésén kaotikus állapotok uralkodnak, és az utakon is komoly torlódások alakulnak ki a migránsok tömegei miatt. A brit kormányra fokozott nyomás nehezedik, emiatt a napokban bejelentették, hogy további 9 millió eurót különítenek el a vasúti csomópontok biztonságának szavatolására. Az Egyesült Királyság az utóbbi hónapok során közel 4 millió euróval támogatta a csomópont biztonsági őrizetét, mivel a csatorna-alagutat kezelő Eurotunnel vállalat azzal vádolta a brit kormányt, hogy nem tesz elegendő ellenintézkedést a helyzet normalizálása érdekében.
Nem csak a tömegközlekedést bonyolító cégek részéről éri kritika a kormányt, hanem a közvélemény is egyre inkább ellenük fordul. Sokan arra hívják fel a figyelmet, hogy ebben a helyzetben már a kormány önmagában fellépése nem elég, ehelyett Franciaországra kellene fokozott nyomást gyakoroljon, hogy saját területein radikálisabb fellépést mutasson a népvándorlással szemben.
A francia és brit kormány folyamatos egyeztetéseket folytat a helyzet kezeléséről, és jelenleg kialakulóban van egy olyan megegyezés, miszerint az afrikai migránsokat egyszerűen visszaküldik Afrikába. Arról azonban nincs egyetértés, hogy mindezt hogyan valósítsák meg. A közvélemény radikális fellépést vár el, de a kormányok nem akarnak erőszakos deportálás jellegű akciókat végrehajtani, mert sokan továbbra is ragaszkodnának a multikulturalizmus sikerességének látszatához.
A helyzet mostanra odáig fajult, hogy Calais környékén több, spontán kialakult menekülttábor működik, ahol évek alatt összegyűltek az illegális bevándorlók. Elgettósodott területek alakultak ki, mert továbbutazni nem tudnak, személyes irataik nincsenek, letelepedni nem tudnak, a kormány pedig nem meri erővel felszámolni a spontán kialakult migráns-gettókat. Az itt összegyűlt bevándorlók időnként egy-kétezres tömegben megindulnak a csatorna-alagút bejárata felé, és megpróbálnak betörni a vonatállomásra. Szerdán történt egy újabb ilyen tömeges betörési kísérlet, melynek során egy bevándorló is életét vesztette.
A brit kormány mindeddig nagyon elővigyázatos volt annak kapcsán, hogy ne a franciákat okolja a kialakult helyzetért. A választók részéről azonban egyre nő a nyomás, és ha a kormány nem, az ellenzék minden bizonnyal kihasználja az adódó lehetőséget. A UKIP (brit függetlenségpárt) nyilvánosan is kijelentette, hogy Franciaország felelős a népvándorlás miatt kialakult közlekedési káoszért. Nigel Farage szerint a brit hadsereg kellene beavatkozzon még a határ francia oldalán, ahol a francia hatóságokkal közösen kellene ellenőrizzék az Anglia területére induló vonatokat.
Franciaország és az Egyesült Királyság mostanra egy sor megállapodást kötött, ami meghatározza, milyen protokoll mentén működhet a brit határőrség Franciaország területén, ez ugyanis mindennapi kérdéssé vált. Egyelőre a határőrség gyűjti össze az ezerszámra érkező migránsokat, és visszaviszik őket a csatorna-alagút vonatállomásai körül kialakult menekülttáborokba. A helyzet azonban egyre éleződik; a migránsok egy része többszöri, egyre elkeseredettebb próbálkozásokat tesz arra, hogy bejusson az Angliába induló vonatokra, így a tettlegességtől sem riadnak vissza. Hétfő éjjel újabb betörési kísérlet történt, melynek során több mint kétezren ostromolták meg a vonatállomás körüli kerítést. Eközben a lakosság egyre inkább követeli a kormány radikális fellépését, ami a spontán menekülttáborok hadsereg általi felszámolását és a migránsok tömeges deportálását jelentené.
A szélsőséges helyzet hatására az európai kormányok szembe kell nézzenek azzal a ténnyel, hogy a multikulturalizmus ideológiája többé nem fenntartható, a lakosság elementáris erejű nyomásgyakorlása mindinkább összeroppantja a kormányok ideológia-alapú bevándorlás-politikáját. Vannak olyan európai kormányok, melyek ezt akadálynak és problémának tekintik; a britek és franciák egyelőre láthatóan próbálják elkerülni a radikális megoldásokat. Vannak azonban olyan európai kormányok, melyek kezdik felismerni a helyzet adta lehetőséget; a lakosság elementáris erejű elvárásai nekik nem feltétlen leküzdendő probléma; sokkal inkább egy lehetőséget jelentenek arra, hogy a kormány újra legitimálja önmagát, és a nép akarata előtt meghajolva újraépítse támogatottságát.
A bevándorlás-probléma ebből a szempontból egy mérföldkő az európai politikában; a kormányok megtapasztalják az otthon erejét, és elkezdik felismerni, hogy stabil kormányzás csakis a nép támogatásával elképzelhető. A migráns probléma letisztítja az ellentéteket, és színvallásra kényszerít valamennyi pártot arra vonatkozóan, hogy kinek az oldalán állnak; a nép oldalán foglalnak állást, vagy inkább a társadalom ellenében próbálnák fenntartani hatalmukat?
http://hidfo.ru/2015/07/az-otthon-erot-ad-letisztul-vegre-az-europai-politika/
Brit belügyminiszter: bevándorlók jutottak át Angliába
A franciaországi Calais közelében táborozó migránsok közül “néhányan” átjutottak Angliába az elmúlt napokban, de a brit és a francia kormány fokozza erőfeszítéseit a Franciaországot Nagy-Britanniával összekötő Csatorna-alagút biztonságának garantálására – mondta szerdán a brit belügyminiszter.
Theresa May a brit kormány rendkívüli események idején összehívott tanácskozó testületének (COBRA) szerdai ülése után a BBC-nek nyilatkozva nem árulta el, hogy pontosan hány bevándorlónak sikerült a vasúti alagúton át elérnie az angol partot azon több ezer migráns közül, akik az elmúlt napokban megpróbáltak bejutni az alagútba.
A The Times című tekintélyes konzervatív brit napilap online kiadásának szerdai értesülése szerint azonban a brit hatóságok 148 embert fogtak el Folkestone városában, az alagút angliai termináljának közelében; a lap szerint ez az eddigi rekord. A The Times úgy tudja, hogy az elfogott migránsok azonnal menedékjogért folyamodtak.
A brit belügyminiszter a COBRA-értekezlet után ezt közvetve elismerte, kijelentve: “bárki nyújtson is be menedékkérelmet”, azt a brit hatóságok a szokásos ügymenetnek megfelelően bírálják el.
Theresa May szerint azonban London a hangsúlyt a Csatorna-alagút franciaországi végének biztonságára helyezi, annak érdekében, hogy az ott összegyűlt migránsok “ne is próbálkozhassanak” az átjutással a brit oldalra. Alig burkoltan bírálta az alagutat üzemeltető Eurotunnel társaságot, kijelentve: a cégnek is “megvannak a feladatai” az alagútban közlekedő vasúti szerelvények biztonságának biztosításában.
A Eurotunnel szóvivője ugyanakkor indulatosan visszautasította a közvetett bírálatot, mondván: a probléma megoldása kormányzati feladat, de “úgy tűnik, hogy ez meghaladja a brit és a francia kormány erejét”.
Richard Burnett, a brit közúti fuvarozók szövetségének vezérigazgatója szerdán arra szólította fel a francia kormányt, hogy hívja segítségül a francia hadsereget a Csatorna-alagút francia oldalán kialakult válságos helyzet rendezésére. Burnett szerint ugyanis a francia rendőrség kapacitásai ehhez jól láthatóan elégtelenek.
Arra a kérdésre, hogy a brit hadsereget nem lehetne-e bevetni a probléma megoldására, Theresa May belügyminiszter kitérően kijelentette: a brit kormány most elsősorban a Csatorna-alagút franciaországi bejáratának védelmére tervezett biztonsági kerítés felépítésére összpontosít.
London összesen 7 millió fontot (3 milliárd forintot) különített el a 2 kilométeres kerítésrendszer kialakítására. Az építkezés célja, hogy a Calais közelében összegyűlt – becslések szerint 3-5 ezer – migráns ne tudja megközelíteni az alagút bejáratát, illetve a járműszállító vasúti szerelvényekhez sorban álló kamionokat és személygépkocsikat.
Az építkezéshez azokat a biztonsági kerítéselemeket használják, amelyekkel a NATO tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozójának helyszínét is elkerítették a külvilágtól.
A Calais környékén kialakult válságos helyzet következményeit a brit gazdaság is megérzi. Egyes becslések szerint a brit exportcégeknek naponta 750 ezer font (330 millió forint) kárt okoznak a rendszeressé vált fennakadások a Csatorna-alagút forgalmában.
(MTI)
