Fegyverzetük megerősítésére szorulnak azok az amerikai páncélosok, amelyeket az Egyesült Államok az ősszel azért küld Magyarországra, hogy „fokozzák a NATO keleti tagállamainak biztonságérzetét az ukrajnai orosz agresszióra válaszul”. Az amerikai katonai-ipari komplexum szaklapja, a Defense News cikkéből kiderül: a németországi bázisú 2. felderítő-lövészezred nyolckerekű Stryker járműveinek tűzereje elmarad az orosz BMP–3 és BTR– 80/82 típusú harcjárművekétől, ezért az alakulat parancsnoka áprilisban sürgős segítséget kért a szárazföldi hadsereg vezérkarától 81 kocsijának 30 milliméteres gépágyúkkal történő felszereléséhez.
Az amerikaiak szeptemberben demonstratív, 700 kilométeres közúti menettel érkeznek hazánkba Csehországon és Szlovákián keresztül. Folyami átkelésre is sor kerül a Dunán, ezt elsősorban a honvédség szentesi műszaki alakulata teszi lehetővé az egyébként úszásképtelen Strykerek számára.
Gyenge fegyverzet
A Defense News cikke szerint a Strykereket használó 2. ezred parancsnokának, John Meyer ezredesnek a kérését elfogadta a vezérkar, és a járművek tűzerejének növelésére jelentős összeget, 371 millió dollárt szavazott meg az amerikai kongresszus is. Az ezt célzó júniusi törvénymódosítás előterjesztője az egyik ohiói republikánus szenátor volt, ami nem meglepő, hiszen a munkát valószínűleg elvégző General Dynamics hadiipari konszernnek ebben az államban van üzeme. A szenátus fegyveres erőket ellenőrző bizottságában mindenesetre nem aratott egyöntetű tetszést a terv. A rangidős demokrata tag rámutatott: a hadsereg több évre elkötelezi magát egy olyan program mellett, amit nem fontoltak meg eléggé, az átalakítás járművenként 3,8 millió dollárba (több mint egymilliárd forint) kerülne, ráadásul nem válna rögvest hozzáférhetővé. Azt Meyer ezredes is elismerte a múlt héten a Pentagonban megrendezett sajtótájékoztatóján, hogy a Strykerek gépágyúkkal való felszerelése 24–36 hónapot vesz majd igénybe.
E szerint bizonyos, hogy szeptemberben még nem megerősített járművek érkeznek Magyarországra. A Defense News megkérdezte a Brent Scowcroft Központ szakértőjét, Jim Hasiket, aki azt mondta, hogy a 30 milliméteres gépágyúval a Strykerek szembeszállhatnának az orosz gépesített lövészzászlóaljakkal, és legalábbis zaklatni tudnák T–72-es tankjaikat is. „Az alternatíva, a (jelenleg meglévő – a szerk.) 12,7 milliméteres géppuska és a káromkodás” – fogalmazott a kutató. Rámutatott arra is, hogy az amerikaiak kelet-európai szövetségeseinek hasonló feladatú járművei fel vannak szerelve nagyobb kaliberű, 30-40 milliméteres gépágyúkkal. Konkrétan nem hozta fel ugyan ezt a példát, de a honvédség BTR–80A típusú, szintén nyolckerekű páncélozott járműveinek is van ilyen nagy tűzerejű fegyverzetük.
El sem jutnak tüzelési pozícióba
A Strykerek alkalmazási koncepciója szerint a szállított gyalogság a járműből kiszállva használhatja Javelin típusú páncéltörő rakétáit a fajsúlyosabb ellenfelekkel szemben. Ám gyenge fedélzeti fegyverzetük elejét veheti, hogy az egyébként gyorsan mozogni képes egységek egyáltalán eljussanak ebbe a megfelelő tüzelési pozícióba.
Hétszáz kilométeres közúti menetével a szeptember–október folyamán Magyarországon megrendezendő úgynevezett Bátor Harcos (Brave Warrior) fedőnevű hadgyakorlat nagyon hasonló lesz a korábban végrehajtott Dragonyos Vágtához (Dragoon Ride), amikor a balti országokból kétezer kilométeres menettel tértek vissza Németországba az amerikaiak. Az egyik legnagyobb különbség információink szerint az lesz, hogy a magyarországi gyakorlat idején nagyszabású folyami átkelésre is sor kerül a Dunán. A honvédség legutoljára 2009-ben, a nemzeti szintű Bevetési Irány hadgyakorlaton hajtott végre ilyen manővert, akkor az erre leginkább alkalmas ercsi szakaszon keltek át a folyamon.
MNO
