Két és félszer annyi támogatást szán a magyar állam az olimpia költségeire, mint amennyit Görögország adott a 2004-es athéni játékoknak. A birtokunkban lévő hatástanulmány átlag 18 ezer forintos jegyárral számol, biztonsági költségekkel viszont nem kalkulál. A tervezett költségvetés visszáságai.
Athén 75 millió dollárra becsülte az olimpia biztonsági költségeit, de végül a tizenhétszeresét, több mint 1,3 milliárd dollárt fordított erre a célra 2004-ben. Pekingben 7 milliárd dollár volt ez a számla. London 1,5 milliárd dollárt szánt – még az Iszlám Állam megjelenése előtt – a terror elleni védekezésre és a bűncselekmények megelőzésére, Rio de Janeiro 1,25 milliárd dollárt tervez – derül ki a Népszabadság birtokában lévő olimpiai hatástanulmányból. A PricewaterhouseCoopers elemzése alapján a 600 ezer lakosú Vancouver – a nyárinál sokkal kisebb léptékű – téli játékok megrendezésekor egymilliárdot könyvelt el biztonsági kiadásként. 2004 óta minden rendezőváros „a többszörösét költötte a biztonságra, mint amennyit eredetileg tervezett”.
Így viszont megdöbbentő, hogy a 2024-es reménybeli budapesti olimpia hatástanulmánya nem számol biztonsági költségekkel. Érzékelteti, hogy még becsülni is nehéz ezt a tételt, mert a kiadások sokszor közvetetten jelentkeznek (a rendőrség vagy a terrorelhárítás büdzséjében), és lehetetlen megjósolni, milyen kockázatok lesznek kilenc év múlva Európa közepén.
Ha az eddigi tapasztalatok valamelyest eligazítanak, és minden jó szándékunkat latba vetve csak a vancouveri summát vesszük figyelembe,
akkor is 280 milliárd forintról van szó, amely hiányzik a tervekből.
Van más rizikófaktor is. A tanulmány szerint Athénban, Pekingben és Londonban is két-háromszorosan vagy akár négyszeresen túllépték a „nem olimpiai” költségkeretet. (Ide azok a fejlesztések tartoznak, amelyek elvileg olimpia nélkül is megvalósultak volna. Mint megírtuk: a budapesti közlekedésfejlesztési beruházásokat szinte mind ebbe a körbe sorolták, csakúgy, mint másfél tucatnyi sportlétesítményt.)
Ezt erősíti az a tanulmány, amelyet nemrégiben a HVG ismertetett. Az Oxfordi Egyetemen tizenhét téli és nyári olimpia költségvetését vizsgálták, és arra jutottak: mindenhol túllépték a tervezett kiadásokat, méghozzá átlagosan 179 százalékkal. Rendre alulbecsülték a költségeket, viszont túl sok bevételt vártak. Fontos tanulság, hogy a magántőke soha nem vett részt az eltervezett mértékben az olimpia finanszírozásában.
Ez a veszély fenyegeti legkevésbé Budapestet, ha megkapja a rendezés jogát.
A szakértők adományokkal nem kalkulálnak, a sportlétesítmények állami tulajdonban lennének, és a PPP-konstrukciót is kizárják.
Igaz, az olimpiai és médiafaluk lakásainak és irodáinak értékesítésekor szerepet kaphatnának magáncégek.
Kiemelkedő lenne viszont a költségvetés hozzájárulása. A szervezőbizottság büdzséjében 605 millió dollár (169,4 milliárd forint) állami támogatás szerepel, ami a duplája az athéni tervekben megjelölt 302 milliónak. A görög állam végül kevesebb, 235 millió dollár támogatáshoz juttatta az olimpiai szervezőbizottságot. A magyar államra ennek két és félszerese hárulna.
Brazília mélyebben a zsebébe nyúl: Rio de Janeiro, a 2016-os házigazda 700 millió dollár állami támogatásra számíthat. A 2020-ban rendező Tokió ugyanakkor egyáltalán nem tervez állami támogatást, ám egymilliárd dollárt vár helyi szponzoroktól. Budapest „mindössze” 250 milliót. Ezt a visszafogottságot másutt úgy magyarázzák a tanulmány szerzői: kevésbé fejlett országokban a tőkeerős szponzorokat gyakran a költségvetési támogatás pótolja.
Kérdés, hogy a szurkolók elég tőkeerősek lesznek-e, mert a fizető nézők helyét már aligha vehetné át az állam.
Márpedig a tanulmány 65 dolláros, azaz 18 ezer forintos átlagos jegyárral számol. Természetesen az árpolitika hozzáférhetőbbé teheti a belépőket, ha nagyon drága prémiumkategóriákat alakítanak ki, miközben a kevésbé értékes jegyek árát alacsonyan tartják. Ám így is optimista becslésnek tűnik a 82 százalékos értékesítési arány. Athénban 77 dollár volt az átlagár, és a jegyek 72 százaléka fogyott el. Pekingben zsúfoltak voltak a lelátók (96 százalék), de az átlagos jegy mindössze 32 dollárba került. London viszont úgy tudta hozni ugyanezt a mutatót, hogy átlagosan négyszer annyit, 127 dollárt kellett adni egy jegyért.
