Égi édesanyánk könnyező figyelmeztetése után következik a Nagy Figyelmeztetés, majd 100 nap olyan keresztényüldözés, amilyen még nem volt a világon, aztán elragadtatva a 4 év alattiak és a mennybe tartozók, a többiek haladnak az utolsó ütközet felé

Armageddon nyomában

Armageddon nyomában

Washington drónbázisokat akar Észak-Afrikában

2015. július 13. - Andre Lowoa

Az Egyesült Államok tárgyalássorozatot kezdett az észak-afrikai országokkal arról, hogy az amerikai légierő drónokat tartana készenlétben a területeiken, hogy onnan monitorozza az Iszlám Állam líbiai tevékenységét.

A tárgyalássorozat megkezdéséről hétfőn a Wall Street Journal számolt be, meg nem nevezett amerikai tisztviselőkre hivatkozva. A forrás nem említette, hogy mely országokról van szó, az viszont tudható, hogy eddig egyetlen észak-afrikai ország sem adta beleegyezését amerikai drónbázisok létesítéséhez. A lap által idézett tisztviselő szerint a tárgyalófelek nem akarnak beleegyezni egy ilyen együttműködésbe, mivel tartanak attól, hogy emiatt az ő országaik is terrortámadások célpontjává válhatnak.

Líbiában 2011 óta nincs központi kormány. Az országban 2011. február 15-én kezdődtek civil látszatú kormányellenes tüntetések, melyek nyugati típusú demokráciát követeltek. Az álcivil megmozdulások hamar véres összecsapásokba torkollottak, egy hónapon belül az országba beszivárgott nemzetközi zsoldosok folytattak fegyveres harcot a rendfenntartás ellen. Hetek leforgása alatt a nemzetközi zsoldosok ellenőrzése alá került az ország területeinek jelentős része. A szervezett zsoldoscsoportok ellen a Kadhafi-kormány a hadsereget kellett bevesse, amit a nyugati média a demokrácia sárba tiprásaként kommunikált le. 2011 március 17-én az ENSZ repüléstilalmi zónát rendelt el Líbia felett – addigra a hadsereg csak légi csapásokkal tudta megakadályozni a nemzetközi zsoldosok előrenyomulását. A repüléstilalmi zóna elrendelését követően NATO-beavatkozás kezdődött Líbiában.

A líbiai konfliktus közvetlen előzménye, hogy az ország vezetője, Moammer Kadhafi bejelentette, Líbia visszaállna az aranystandard használatához. Fizetőeszközként az új aranydínárt akarta bevezetni, melynek árfolyama nem más valutákhoz viszonyított, hanem közvetlen a fizikai aranyhoz rögzített. Kadhafi az új pénzrendszer bevezetése miatt már nem fogadta el, hogy a nyugati országok dollárban fizessenek a líbiai olajért, ehelyett csak fizikai aranyban fogadta volna el a kifizetéseket. Ez a döntés közvetlen vezetett Líbia destabilizálásához, a kormány megdöntéséhez, és Kadhafi meggyilkolásához.

A nyugati országok már a kormány megbuktatása előtt egy Átmeneti Nemzeti Tanács nevű politikai formációt fogadtak el Líbia legitim kormányának, ami a nyugati országok által korrumpált, dollárban fizetésre hajlandó politikusokból állt. Líbia a NATO-beavatkozás óta nem rendelkezik központi kormánnyal. Az országban törzsi harcok zajlanak, a fegyveres milíciák és terrorista csoportok által ellenőrzés alatt tartott területek elrendeződése napi szinten változik, miközben a civil lakosság egy része az Európai Unióba érkezik illegális bevándorlóként.

Az Iszlám Állam nevű terrorszervezet 2015 februárjában kezdte meg működését Líbiában. Korábban Szíria és Irak területén vont ellenőrzése alá jelentős területeket. A szervezet tevékenységét modern amerikai haditechnika segíti, a nyugati országok hivatalos magyarázata szerint amiatt, mert az iraki hadseregtől több alkalommal az amerikaiak által korábban Iraknak eladott haditechnikát szereztek meg. A hétköznapi politika azonban másról árulkodik; iraki politikusok gyakran arról számolnak be, hogy a nyugati koalíció repülőgépei a terrorszervezet által ellenőrzés alatt tartott területeken dobnak le fegyvereket. Az Egyesült Államok célja a líbiai kormány megdöntésével a kizsákmányolás szerű olajkitermelés biztosítása volt. A terrorszervezet elleni harccal szintén az olajkutakat és olajfinomítókat biztosítják, miközben az ország nagy része továbbra is anarchiában marad.

http://hidfo.ru/2015/07/washington-dronbazisokat-akar-eszak-afrikaban/

süti beállítások módosítása