Vasárnap délután kezdődött és 17 órán át tartott, különtárgyalásokkal megszakítva az euróövezeti vezetők csúcstalálkozója. Reggel 8-ra létrejött a konszenzusos megállapodás, ami annyit jelent, hogy mindent lenyomtak a görögök torkán.
Most a görög parlamentnek még bizonyítania kell kedden és szerdán, ezt követően indulhat hivatalosan is a harmadik görög “mentőprogramról” a tárgyalás. Az euróövezet vezetői hétfő reggeli sajtótájékoztatón részletezték a megállapodást, itt kiderült: lesz egy 50 milliárd eurós privatizációs alap. Közben az EKB szinten tartotta a görög bankrendszernek nyújtott sürgősségi hitelkeretet. Hétfő délután az is kiszivárgott, hogy a szombati és vasárnapi zárt ajtók mögötti tárgyalásokon milyen volt a hangulat. Este érkezett a hír, hogy Dijsselbloem-ot újraválasztották, a Standard & Poor’s pedig hamarosan felminősítheti Görögországot. És azt is bejelentették, hogy a közalkalmazottak 24 órás sztrájkot tartanak szerdán.
Huszonnégy órás munkabeszüntetést hirdetett meg a görög közalkalmazottakat tömörítő szakszervezeti szövetség (Adedy) szerdára, arra a napra, amelyen a parlament feltehetően szavazást tart a nemzetközi hitelezők és Görögország megállapodásáról, amelynek eredményeként újabb komoly megszorító intézkedések várnak a dél-európai országra.
Az Adedy, amely az egyik legnagyobb görög szakszervezeti szövetség, a 24 órás sztrájk mellett helyi idő szerint szerda este hét órára tüntetést is összehívott a parlament épülete elé, a belvárosi Szintagma térre.
Először hirdettek sztrájkot a közalkalmazottak azóta, hogy Alekszisz Ciprasz vezetésével január végén hatalomra jutott a Radikális Baloldal Koalíciója (Sziriza), amely 2010 és 2014 között a megszorítások ellen tartott nagy tüntetések és munkabeszüntetések főszereplője volt.
A görög szakszervezetek nem minden alap nélkül aggódnak. Görögország olyan mérvű lerablása készülődik a Syriza vezérletével, amilyenre a magyarországi rendszerváltás óta nem volt példa az egész világban! (Illetve Ukrajnában van ehhez fogható akció még folyamatban!)


https://balrad.wordpress.com/2015/07/14/megkezdogik-gorogorszag-kivereztetese/



Jacenyuk az FT-nek: “politikai katasztrófa” a görög válság kezelése

Az ukrán kormányfő szerint “politikai katasztrófa” a görög válság kezelési módja, amely miatt máris erősödik az Ukrajnától megkövetelt reformokkal szembeni hazai ellenállás.
Arszenyij Jacenyuk a Financial Timesnak nyilatkozva kijelentette: a figyelem olyan mértékben összpontosul Görögországra, hogy Ukrajna “már fel sem tűnik a radarernyőkön”.
A londoni gazdasági napilap keddi számában megjelent interjúban Jacenyuk kifejtette, hogy Ukrajnának a következő négy évre összesen 25 milliárd dollárt ígért a Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Világbank és több más szervezet, “miközben orosz harckocsik mozognak ukrán területen, és Ukrajna elveszítette gazdasága 20 százalékát (…) görög barátaink pedig, jóllehet Görögország lakossága a negyede Ukrajnáénak, máris kaptak 300 milliárd eurót, és még további 60-80 milliárdra van szükségük”.

úton

Washingtoni utcakép. Jecenyjuk és delegációja Avakov belügyérrel és Klimkin külügyérrel az utcán tanakodnak, miután Obamaki és helyettese-Biden-lerendezték őket! Nem látszanak túl boldogoknak!
Az ukrán miniszterelnök szerint “a görög saga” nehezíti az ukrán kormány számára az ukrajnai válság kezelését, mivel egyes parlamenti frakciók Kijevben máris tervezeteket nyújtanak be a nyugdíjrendszer, az energiaszektor és egyéb területek reformjainak visszafordítására.
A görög válság kezelése “politikai katasztrófa (…) és politikai felelőtlenség is”, mivel más országokban is csökkenti a kemény reformintézkedések melletti elkötelezettséget – tette hozzá.
Jacenyuk kijelentette ugyanakkor, hogy a reformok keresztülvitele mellett, és hajlandó megfizetni “ennek a kamikaze-bevetésnek” a politikai árát. Hangsúlyozta mindazonáltal, hogy a mozgástér ehhez nem túl széles.
(MTI)
Ilyen rövid idő alatt-ilyen rútul becsapni egy országot-mint ahogyan azt Ciprasz tette, minden eddigi görög kormány huncutságán túltesz!
Sztrájkot hirdettek szerdára a görögországi közalkalmazottak, így tiltakozva a megszorítások ellen, amelyekről az athéni parlament aznap szavaz. Pattanásig feszült a helyzet: a koalíción belül lázonganak a képviselők, kormányátalakításról és előrehozott választásokról folynak a találgatások, Alekszisz Ciprasz miniszterelnök pedig a saját bukását – és Görögország pénzügyi összeomlását – igyekszik megakadályozni.

go

– A fő gond nem az EU és az IMF által követelt szigorú reformok jóváhagyása, hiszen Ciprasz számíthat a legtöbb ellenzéki párt támogatására. A kormányzó Sziriza egysége azonban megbomlott, s emiatt egyre nehezebb lesz az országot irányítani és a reformokat végrehajtani – magyarázta lapunknak Thanosz Dokosz, az európai politikával foglalkzó athéni Eliamep alapítvány igazgatója.
Nehéz lenne megmondani, hogy nyertes vagy vesztes helyzetben van-e éppen Görögország. Bár a hétfői EU-csúcson jóváhagyták a harmadik, ezúttal 86 milliárd eurós mentőcsomagot, cserébe minden eddiginél keményebb feltételeket támasztottak; ezek egy részéről szavaznak szerdán az athéni törvényhozók. A görögök megmenekültek tehát az államcsődtől, és a bankrendszerük sem dől össze, de jóval fájdalmasabb változtatásokat kell elviselniük, mint amilyeneket – nagy többséggel – elutasítottak a július 5-i népszavazáson.
– Tény, hogy a jelenlegi és az előző görög kormányok is rengeteg hibát elkövettek.
De azért egy bosszúszomjas Európai Unió, amely az egyik tagállam megalázását és kapitulációját célozza, nem olyan EU, amilyenről az Európa-párti erők álmodtak
– hangsúlyozta Thanosz Dokosz. Szerinte Wolfgang Schauble német pénzügyminiszter sokkoláson és megfélemlítésen alapuló stratégiája visszafelé sült el: több uniós tagország világosan elhatárolódik az általuk német hegemóniaként érzékelt modelltől.
Adóemelések, a nyugdíjrendszer reformja, a munkaerőpiac liberalizálása: efféle intézkedésekről kell voksolniuk szerdán a görög képviselőknek.
A Sziriza balszárnyának több politikusa is jelezte, hogy nem ért egyet a reformokkal.
A jobboldali koalíciós partner, a Független Görögök a tiltakozás különös formáját választotta: csak a legutóbbi EU-csúcs előtt kidolgozott, kevésbé szigorú változtatásokat hajlandó megszavazni. Kedden valamennyi parlamenti párt zárt ajtók mögött tanácskozott, hogy véglegesítse az álláspontját.
Tekintettel a görög gazdaság rendkívül ingatag helyzetére, az euróövezet pénzügyminiszterei máris arról kezdtek egyeztetni, hogyan lehetne áthidaló hitellel segíteni a dél-európai tagállamot. Ez arra szolgálna, hogy Athén a nyáron törleszteni tudja a lejáró hitelrészleteket az IMF-nek és az Európai Központi Banknak – az új görög mentőprogram összeállítása és elfogadása időt vesz ugyanis igénybe.
Ám fellélegezni ezután sem lehet. A Reuters hírügynökség megszellőztette az IMF bizalmas jelentését, amely arra figyelmeztet, hogy
Görögországnak sokkal nagyobb adósságelengedésre lesz szüksége, mint az eurózóna kormányai eddig gondolták.
Csakhogy a hatalmas adósság – legalább egy részének – leírása kényes ügy, amely mindmáig nem került be az EU hivatalos ígéretei közé, elsősorban Németország ellenállása miatt.
(NOL)