Kertész Anna és Szűcs Ágnes „Családban marad” címmel alaposan dokumentálta, hogy milyen nehéz helyzetben vannak az idős hozzátartozójuknak gondozási, ellátási lehetőséget kereső családok, ha szűkösek az anyagi lehetőségeik.

„Az idős emberek ellátásának feladata Magyarországon leginkább a családok gondja, a hozzátartozók lelkiismeretességén, pénztárcáján és leleményességén múlik, hogy az ápolásra szoruló öregek számukra megfelelő gondozáshoz jutnak-e. A kormány idei intézkedései – a méltányosságon alapuló ápolási díj megszüntetése, az önkormányzati idősotthonok belépési díjassá tétele, illetve a házi segítségnyújtás feltételeinek szigorítása – pedig ezt a trendet erősítik. Az idős emberek általában valódi döntési helyzetek nélkül élik le utolsó éveiket” – írják.

A legújabb szigorításokról egyebek mellett ez olvasható:

„Az idén januárban életbe lépő szigorítás (az eddigi pontszámok kétszereséért jár az 1-4 órás otthoni segítségnyújtás) az ellátásformával egyfelől érthető, mondja Krémer Balázs, mert nagymértékben nőtt rá meg hirtelen az igény az elmúlt években, másfelől a helyzetet nem oldja meg, és a szociálisan rászorultak még rosszabb helyzetbe kerülnek így, hisz kiesnek a segítettek köréből. „Rosszul szervezett az egész. Például a gondozók utazási idejét nem fizetik meg, így ezek a központok jellemzően városok közepén üzemelnek és a környezetükben élő időseket szolgálják ki, ez eleve szelekció, az elhagyott helyen élő öregek nem jutnak hozzá ezekhez a szolgáltatásokhoz” – mondja a szociológus. A héten került az Országgyűlés elé a törvénytervezet, hogy szűkítsék az ingyenes ellátásra jogosultak körét, amely sok ezer kisnyugdíjas helyzetét tovább rontotta volna, de végül a PM módosító javaslatára hallgatva törölték a díjemelést a törvényből.”

Szakirodalmat is ajánlunk az érintetteknek és mindazoknak, akik érzik az ügy fontosságát:
Krémer Balázs: „Mi is a kétségbeejtő abban, hogy tovább élünk? Avagy az idősödési válság és a halál egyenlőtlensége” című kötete a Napvilág Kiadónál jelent meg 2015-ben.
(vh)