Görögország ‘nemmel’ szavazott – Fotó :The Guardian
Vannak olyan vélemények, melyek szerint a Görögországra hosszú ideje gyakorolt pénzügyi nyomás, – voltaképpen nem is igazán a görögöknek szól. – Nem Hellas az igazi célpontja a Nyugatnak, hanem a görögökön keresztül, – Oroszország. – Ugyanis, ha görög pénzügyi rendszerre megfelelő nyomást helyeznek, – s a valóságos csőd szélére jut Görögország, – akkor, hogy ez ne következzen be, – pénzügyi segítséget kérhet Oroszországtól, hogy ki tudja fizetni az IMF-et, s a többi nyugati és európai hitelezőit.
Ezzel lényegében Oroszország fizetne Görögország helyett, – s gyengítené saját pénzügyi rendszerét. – Lehet tán ez is volt a Nyugat valódi célja, a szélsőbaloldalinak beállított, de valójában az igencsak mérsékelt Európai Baloldalhoz tartozó Syriza háttérből történő pénzelésével és hatalomra segítésével. Mert, ha Tsipras valóban önálló utat akarna járni – és felszabadítani Görögországot a Nyugat pénzügyi és gazdasági gyarmatosítása alól, – már hónapokkal ezelőtt megtehette volna.
Csakhogy a Medvét nem olyan könnyű lépre csalni
Kreml: “Görögország remélhetőleg mielőbb megegyezik a hitelezőkkel.”
Ez már a hétvégi népszavazás után kiderült: “Oroszország azt reméli, hogy Görögország mielőbb megegyezik a hitelezőkkel” kommentálta a görögországi népszavazás eredményét Vlagyimir Putyin orosz államfő szóvivője hétfőn.
Dmitrij Peszkov azt mondta, hogy Moszkva tiszteletben tartja a görög állampolgárok akaratnyilvánítását. Hangsúlyozta, hogy Görögországhoz “történelmi, nagyon közeli kapcsolatok, meglehetősen szoros, többirányú partneri együttműködés” fűzi Oroszországot. Hozzátette, hogy nagy figyelemmel kísérik a görögországi eseményeket: “azt, ami történt, ami történik, és legfőképpen azt, ami történni fog Görögországban”.
Kijelentette továbbá, Moszkva azt kívánja, hogy Oroszország görög partnerei “minél előbb a szükséges kompromisszumra jussanak a hitelezőkkel, és olyan döntéseket hozzanak, amelyek a leginkább hozzájárulnak országukban a gazdasági és társadalmi stabilitáshoz”.
Arra a kérdésre, hogy amennyiben Görögország nem egyezik meg a hitelezőkkel, Moszkva ad-e neki pénzügyi támogatást, Peszkov közölte, hogy ezzel a kérdéssel inkább a görögökhöz kellene fordulni. Tagadta, hogy Athén pénzt kért volna Oroszországtól. “Nem egyszer elmondtuk, Szergej Lavrov külügyminiszter is közölte, hogy mindeddig semmilyen segítségnyújtásra vonatkozó kérést nem kaptunk, és ez a téma egyáltalán nem merült fel a kétoldalú kapcsolatok során”.
Az orosz államfő szóvivője azt mondta, hogy a BRICS-országok (Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-Afrika) Baskírföld székhelyén, Ufában szerdán kezdődő csúcstalálkozójának napirendjén sem szerepel a Görögországnak nyújtandó segítség kérdése.
Alexis Tsipras görög miniszterelnök június második felében Szentpéterváron tárgyalt Vlagyimir Putyinnal és az orosz kormány több magas rangú tisztségviselőjével. A találkozó után az energiaügyi miniszterek szándéknyilatkozatot írtak alá a Török Áramlat folytatásának szánt, Görögország területén haladó gázvezeték megépítéséről és annak használatáról. (Amely projekt azóta jegeltetni látszik Oroszország részéről – a szerk.)
Szergej Sztorcsak orosz pénzügyminiszter-helyettes akkor úgy nyilatkozott, hogy Tsipras nem kért pénzügyi segítséget Oroszországtól, és a görög kormányfő közös projektekről és kereskedelemfejlesztésről tárgyalt. Hozzátette, Moszkva nem szeretné, hogy “fokozódjon a feszültség” az Európai Unió és Görögország között.
Lagarde látszólag visszavonul
A Nyugat ezek után kezd rájönni, hogy az oroszok “nem kapták be a legyet”. Szerdára meglepően engedékenynek mutatkozott a görögökkel szemben az IMV vezetője. – Persze, a jelen helyzetben nem is tehet mást.
“Görögország adósságát át kell ütemezni ahhoz, hogy a terhei elviselhetővé váljanak” jelentette ki szerdán Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója.
A hitelezők által megkövetelt reformok végrehajtása mellett egy esetleges új görög mentőcsomag “második pillére az adósság átütemezése, amire úgy véljük, Görögország esetében szükség van annak érdekében, hogy az ország adósságterhei fenntarthatóvá váljanak” – fogalmazott Lagarde a washingtoni Brookings Intézetben.
Az IMF vezetője hangsúlyozta: Görögország “akut válságát azonnal meg kell oldani”.
Leszögezte egyúttal, hogy a pénzügyi szervezet továbbra is “teljességgel elkötelezett” Görögország megsegítése mellett, ugyanakkor saját szabályait nem rúghatja fel Athén miatt, és nem részesítheti különleges elbánásban az országot.
Az IMF a múlt héten nyilvánosságra hozott helyzetértékelésében azt írta: “Görögország adóssághelyzete fenntarthatatlan, ezért – a hitelezők által megkövetelt reformok végrehajtása mellett – 2018 végéig további 50 milliárd eurós külső finanszírozásra és fennálló hiteleinek átütemezésére, rosszabb esetben újabb jelentős adósság-elengedésre lesz szüksége pénzügyi helyzetének stabilizálásához.”
Lagarde erre utalva közölte: “a szervezet értékelése nem változott azóta, bár az elképzelhető, hogy a jelentésben szereplő konkrét számokon változtatni kell majd, miután azóta tovább romlott Görögország gazdasági-pénzügyi helyzete.”
Elemzők szerint is IMF az utóbbi hetekben engedékenyebb hangnemet ütött meg Görögországgal szemben, dacára annak, hogy Athén a múlt héten nem fizette vissza esedékes tartozását a szervezetnek, ezért addig nem kaphat újabb pénzügyi segítséget az IMF-től, amíg nem rendezi az elmaradt törlesztőrészletet. (Ennyit az IMF “engedékenységéről – a szerk.)
Az ország európai hitelezői – elsősorban Németország – ugyanakkor egyelőre nem járultak hozzá a görög adósság egy újabb részének elengedéséhez, elsősorban arra hivatkozva, hogy a “radikális baloldali” Syriza vezette athéni kormány nem mutat hajlandóságot a hitelezők által megkövetelt megszorító intézkedések végrehajtására. A görög helyzet rendezéséről legkésőbb vasárnapig kell megállapodniuk az eurózóna és az Európai Unió vezetőinek.
A valós segítség…
Visszatérve az orosz-görög viszonyra: Alekxis Tsipras először áprilisban látogatott el Oroszországba. A Moszkvában tartott megbeszélést követően Vlagyimir Putyin közölte, hogy nem vitatták meg a görög államadósság kérdését és Görögország nem kért gazdasági segítséget Oroszországtól. Ugyanakkor azt is kijelentette, hogy lehet olyan helyzet, amelyben Moszkva “nagy közös tervekre” pénzt kölcsönözhet Athénnak.
Vagyis, ha Oroszország mégis segíteni fog pénzügyi eszközökkel, akkor azt nagy valószínűséggel azzal a feltétellel teszi majd meg, – hogy az általa folyósított összeget a görög kormány az ország gazdaságának talpra állítására, s a görög emberek közvetlen megsegítésére kell majd fordítania. – Ezáltal is megkezdve a Balkán déli részének valódi stabilizálását, – mely a térség népeinek is javára válik, – s ugyanakkor utat nyithat az Oroszországgal, s az Eurázsiai Unióval, valamint a BRICS országokkal történő gyümölcsöző együttműködés felé.
Szabad Riport
