Varga Mihály szerint a görög válság ránk vajmi kevéssé lesz hatással. A szakértő ezzel rövid távon egyetért, később azonban komoly következményekkel számolhatunk. „Aki azt állítja, hogy ezt be tudja árazni, az sokat gondol magáról” – fogalmazott Pogátsa Zoltán.

A woman walks past a wall bearing graffitti concerning Greece's possible exit from the Euro in Athens on June 28, 2015.  The European Central Bank was set to hold emergency talks on June 28, 2015 on whether to keep or cut its financial lifeline to Athens, as France warned of a "real risk" Greece will leave the euro. After talks in Brussels broke down in acrimony Saturday between Athens' left-wing leaders and the rest of the eurozone, Greece hurtled toward default with its EU-IMF creditors, left solely reliant on emergency cash from the ECB.  AFP PHOTO / ARIS MESSINIS

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kiemelte: a mediterrán ország bankrendszerének állapota alig van összefüggésben a magyaréval, hazánkban ugyanis nincsenek jelen görög pénzintézetek, ellentétben például a bolgár vagy a szerb cégekkel. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, hogy a devizapiacra és az állampapírok hozamára azért lehet hatása a krízisnek, ezek pedig a magyar gazdaság számára sem közömbösek.
A tárcavezető szerint az elmúlt hetekben az euró árfolyamát tekintve a világpiacok már beárazták a görög válság aktuális eseményeit, egy esetleges államcsőd vagy a valutaövezetből történő kilépés hatását. Az állampapírpiacon azonban előfordulhat, hogy a befektetők most a perifériaországok kötvényei helyett más célpontokat keresnek. Így hozamemelkedésre, vagyis a finanszírozás drágulására lehet számítani, de Varga nem számol nagy kilengésekkel.
Nem a rövid távú hatás a fontos
Portálunk megkeresésére Pogátsa Zoltán közgazdász a görög csőd lehetséges következményeiről elmondta: egyetért azzal, hogy rövid távon csekély hatása lesz az eseményeknek, azonban hosszabb távon két nagyon komoly fejleménnyel számolnunk kell.
Az első az események gazdaságfilozófiai hatása lesz. A fő tanulság az, hogy ha egy ország kevesebbet áldoz az olyan növekedést indukáló alrendszerekre, mint az oktatás vagy a kutatás-fejlesztés, az összeomláshoz vezet. Vagyis a megszorítások politikájának véget kell vetni Európában. „Az a baj, hogy Magyarországon az oktatási rendszerből ugyanígy kivettük a pénzt” – hangsúlyozta a szakember, majd hozzátette: ez a politika mindenképpen vissza fog ütni a jövőben, ha nem változtatnak rajta.
Átértékelődik az euróövezeti tagság
Pogátsa Zoltán szerint a görög csőd másik következménye az euróövezet átértékelődése lesz; felvetődik majd, hogy mennyire fontos egy országnak bekerülnie, vagy hogy milyen viszonyt érdemes ápolni az övezettel.
A szakértő rámutatott, hogy ez a kérdés eddig is aktuális volt Magyarországon. Amikor a Magyar Nemzeti Bank 2002-ben azt vizsgálta egy tanulmányában, hogy milyen előnyökkel és hátrányokkal járna az euró bevezetése, még csak előnyöket láttak. Az elmúlt pár évben viszont ugyanezek a közgazdászok már jelentős hátrányokról is írtak.
Az eurózóna-tagságnak mára annak stabilitási része vált a legfontosabbá, vagyis mindazok a kritériumok, amelyeket egy országnak a „bebocsátásért” teljesítenie kell. Ha ezeket egy állam eléri, akkor már tulajdonképpen be sem kell vezetnie az eurót, hiszen anélkül is stabilnak tekintik. Ráadásul ha nem lép be, megmarad a lehetősége arra, hogy valutája leértékelésével serkentse a gazdaságát. „Iszonyatosan megnőtt annak a jelentősége, hogy egy ország képes legyen leértékelni fizetőeszközét” – tette hozzá a szakember.
Beláthatatlan következmények
A közgazdász felhívta a figyelmet arra, hogy – Varga Mihály állításával szemben – ma képtelenség beárazni a görög válság aktuális eseményeit. A fő feltételezés az volt, hogy a felfordulás az állampapírhozamokra lesz hatással, vagyis hogy a spanyol és portugál kötvényárfolyamok megemelkednek. A görög választások előtt egy héttel vezették be azt a szabályt, mely szerint az Európai Központi Bank (EKB) ezeknek az országoknak a kötvényeiből is vásárolhat, így ha a piac felfelé nyomná a hozamokat, akkor az EKB majd lefelé korrigál. Mára azonban kiderült, hogy a kérdés sokkal komplexebb, a tőzsdemutatók és a devizaárfolyamok is teljesen máshogy mozogtak, mint az várható volt. „Ha valaki azt állítja, hogy ő ezt be tudja árazni, az túl sokat gondol magáról” – szögezte le Pogátsa Zoltán.
Egy kalap alá vesznek-e Görögországgal?
Arra a kérdésünkre, hogy a múlt héten elfogadott magyar költségvetést mennyire boríthatja fel a görög csőd, Pogátsa Zoltán elmondta: ez csak abban az esetben történhetne meg, ha elszállna a forint-euró árfolyam, azonban ennek kicsi az esélye.
Itt két lehetőség van: ha a befektetők egy kalap alá veszik Görögországot és Magyarországot, akkor gyengülhet a forint. Ez azonban nem valószínű, mert aligha vannak olyanok, akik szerint Magyarország olyan helyzetben van, mint az államcsőd szélén lévő Görögország. A másik lehetőség, hogy az euró árfolyama gyengül, ebben az esetben viszont a forint relatíve felértékelődne.
A közgazdász szerint ugyanakkor könnyen lehet, hogy mindezek nem is következnek be, ekkor pedig érdemben nem mozdul el egymáshoz képest az euró és a forint értéke. Hozzátette: ha Görögország visszatérne a saját valutájához, a drachma leértékelődne az euróhoz képest, így ha a forint árfolyama stabil marad, olcsóbb lesz a nyaralás Görögországban.
A nagy játékosoknak nem érné meg a csőd
A Portfolio.hu elemzője szerint ma egyetlen külső szereplőnek sem érdeke, hogy a görögök jól jöjjenek ki a válságból. A hitelezők érdeke, hogy bizonyítsák: a Sziriza útja nem járható, de legalábbis a költségei sokkal nagyobbak, mint az ortodox megoldásé. Az EU és az IMF felé nem érheti meg a csőd, mert az precedens lenne más országoknak.
Pogátsa Zoltán ezzel kapcsolatban jelezte: egyetért a szerző megállapításaival, hiszen a tárgyalások lényegében nem gazdasági jellegűek voltak. „Az IMF ugyanis épp a saját kutatási anyagaiban ismerte el a görög és más eurózónás megszorítások kudarcát és káros voltát. Hogy mégis ezt erőltette, az arra utal, hogy a cél politikai volt” – tette hozzá.
(mno)

 

Bal-Rad komm: “… ma egyetlen külső szereplőnek sem érdeke, hogy a görögök jól jöjjenek ki a válságból… a cél politikai ….”
-Kb. itt lehet(ne) pontot tenni a dolgok végére! Ami mi is lehet?
Bukik a Syriza-buknak a görögök! Az összes következmény rájuk zúdul majd! Őket fogják PÉLDAKÉNT STATUÁLNI-SZÁMUNKRA! Számunkra pedig CSAK EGYETLEN tanulság lehetne: ÍGY NEM SZABAD AHOGY A GÖRÖGÖK CSINÁLJÁK-CSINÁLTÁK!

CSAK GYORSAN ÉS DRASZTIKUSAN!