Égi édesanyánk könnyező figyelmeztetése után következik a Nagy Figyelmeztetés, majd 100 nap olyan keresztényüldözés, amilyen még nem volt a világon, aztán elragadtatva a 4 év alattiak és a mennybe tartozók, a többiek haladnak az utolsó ütközet felé

Armageddon nyomában

Armageddon nyomában

Norvégia kitiltja az egyetemekről az iráni diákokat

2015. június 16. - Andre Lowoa

Iráni diákok pert indítanak a norvég kormány ellen, mert Norvégia számos Iránból érkező fiatalt eltiltott az ország egyetemeitől, arra hivatkozva, hogy ott olyan tudáshoz juthatnak, ami hasznosítható atomfegyver előállításához.

A norvég hatóságok szerint Irán azzal a céllal küldi a fiatalokat nyugati egyetemekre tanulni, hogy ott

megtanulják, hogyan kell atomfegyvert építeni.

Az Iránból érkező diákok tagadják ezeket a vádakat, ellenben felhívják a figyelmet arra, hogy amit Norvégia tesz, az diszkrimináció. A Press-TV iráni sajtóorgánum szerint Hamide Kaffas, egy a Trondheim Tudományegyetemen nemrég PhD fokozatot szerző iráni fiatal úgy döntött, hogy visszautazik az országba és pert indít a döntésért felelős tisztviselők ellen. Norvégia azonban megtagadta a vízum megadását, emiatt vissza kellett utaznia Iránba.

“Én és még 13 iráni diák levelet kaptunk a rendőrségtől, hogy el kell hagynunk Norvégiát, mert úgy gondolják, hogy olyan tudást szerzünk Norvégiában, amit tömegpusztító fegyver előállítására használhatunk fel.”

A forrás szerint 2012 óta több mint 50 iráni diákot utasítottak ki Norvégiából erre hivatkozva. Kaffas emiatt több mint 12 ezer aláírást gyűjtött össze, amit átadott a norvég hatóságoknak. Annak ellenére, hogy Norvégiát hagyományosan “befogadó” társadalomnak ismerik, a hatóságok lépése egyáltalán nem meglepő. Norvégia ugyanis szorosan együttműködik az Egyesült Államokkal, és az iráni diákok diszkriminálásával kapcsolatban a már működő amerikai gyakorlatot vették át.

Ha az úgynevezett “nyílt társadalom” ideájának gyakorlati megnyilvánulását vizsgáljuk, azt láthatjuk, hogy az “Amerikai álom” egészen zárt is tud lenni, ha az önmagát fejlettnek gondoló nyugati társadalom és az általuk “lator országoknak” nevezett társadalmak kapcsolatáról van szó. Az Egyesült Államok ugyanis iráni diákok tömegeit tiltotta ki az egyetemekről. Más országok csak az amerikai diszkriminációs gyakorlatot veszik át.

A University of Massachusetts 2015 februárjában megtiltotta, hogy az Egyesült Államokba érkező iráni fiatalok olyan területekre jelentkezhessenek a felsőoktatási intézményben, ami energetikával kapcsolatos, beleértve az atomenergia felhasználásával kapcsolatban álló tudományokat.

Az egyetem a 2012-es, az “iráni veszély csökkentéséről és szíriai emberi jogokról” szóló törvényre hivatkozva diszkriminálja a tanulókat. Ennek a gyakorlatnak deklarált célja, hogy Irán ne juthasson hozzá a nukleáris technológiával kapcsolatos tudáshoz. 2012 óta több iráni atomtudós is rejtélyes módon életét vesztette (“valakik” célzottan likvidálják az iráni atomtudósokat), és miközben a nehezen pótolható tudással egyre kevesebben rendelkeznek Iránban, az Egyesült Államok meg akarja akadályozni, hogy Irán előrehaladjon a technológiai fejlődésben. Az Egyesült Államok listázza az országba érkező iráni fiatalokat és Iránból származó személyeket, a listákat pedig a felsőoktatási intézmények rendelkezésére bocsátják, hogy az alapján kitiltsanak bizonyos személyeket. Ennek értelmében az amerikai egyetemek diszkriminálják a listán szereplő fiatalokat, akiket eltiltanak a mérnöki, vegyipari, elektronikai és informatikai, mechanikai és ipari mérnöki, fizikai, kémiai és mikrobiológiai képzésektől.

Az intézkedés nem csak sötét butaságról árulkodik, de egyben arra is rálátást enged, hogy az Egyesült Államok, miközben rendszeresen felemeli szavát “egyenlőség” és emberi jogi ideák képviseletében, állami szinten megkülönböztetett módon kezeli az úgynevezett “fejlett nyugatot”, minden más társadalomra pedig mint barbár közösségre tekint, akiket csak abból a célból szabad beengedni a nyugati egyetemekre, hogy onnan hazatérve a nyugati ideológiákat képviseljék saját hazájukban.

Az intézkedés a legjobb bizonyítéka annak, hogy miközben a szabadságot és egyenlőséget hirdetik, a gyakorlatban a liberális értelmiség egyfajta kulturális fasizmust képvisel, ami alacsonyabb rendűnek tekint minden nem-nyugati kultúrát és nem-nyugati politikai rendszert. Norvégia vazallusi szerepéből fakadóan alávetette magát ennek a gyakorlatnak.

Ugyanakkor a liberálisok kulturális fasizmusa számos kérdést felvet:

  • mennyivel tekinthető jobb embernek Barack Obama, mint az iráni ajatollah, vagy az orosz pátriárka?
  • Mennyivel érezzük jobban magunkat attól, ha Barack Obama parancsot adhat egy atomfegyver bevetésére, de az iráni ajatollah nem?
  • Mennyivel tekinthető “alacsonyabb rendűnek” az iráni ajatollah, mint egy Kenyából érkező amerikai elnök, akit saját kisebbségi komplexusának kiélésére helyeztek az elnöki székbe?

Értelemszerűen, semennyire. A nyugati társadalom egy része azonban láthatóan azt gondolja, hogy Barack Obama kezében jó kézben van az atomfegyver, Hamenei ajatollah kezében pedig nem lenne.

Eközben az iráni atomprogram témaköre ennél jóval mélyebb kérdéseket is felvet. Ugyanis már önmagában az a feltételezés, hogy Irán az atomenergia felhasználásával tömegpusztító fegyvert akar előállítani, előfeltételezi azt a prekoncepciót, miszerint az iráni vezetők is a nyugati gondolati kereteken belül mozognak, vagyis a technológiai fejlettséget a pusztítás céljába állítanák.

Ugyanakkor az a gondolkodásmód, miszerint a technológiát a pusztítás szolgálatába kell állítani – nem törvényszerűség, és nem szükségszerűség. Ez mindössze a nyugati társadalom gondolkodásmódja, ami sok mindent elárul arról, hogy valójában mennyire tekinthető fejlettnek a nyugati társadalom. A technológiai fejlettség ugyanis nem a “fejlettség” elsődleges és egyetlen indikátora; csak egy a sok közül, és a nyugati társadalom mindössze ebben az egy vonatkozásában tekinthető fejlettnek, sok más téren kifejezetten fejletlennek mondható.


http://hidfo.ru/2015/06/norvegia-kitiltja-az-egyetemekrol-az-irani-diakokat/

süti beállítások módosítása