Mi történik? Ránk köszöntött a kiborg kor vagy ezt jelenti ma ausztrálnak lenni?

Akármi legyen is a válasz, a lényeg, hogy az ausztrálok jelentősnek mondható hányada pozitívan tekint a technológia és értékes emberi testünk ötvözésére, amennyiben egy ilyen lépés még kényelmesebbé teheti a heti bevásárlást.

A világ egyik legnagyobb bankkártya kibocsátójának számító Visa megbízásából végzett felmérés azt találta, hogy az ausztrálok 25 százaléka érdeklődik valamilyen szinten a kereskedelmi célú csipbeültetés iránt.

Az UMR cég 1000 helyi fogyasztót kérdezett meg a Visa megbízásából.

A bőr alá ültetett csip használatával se pénztárcára, se bankkártyára, de még okostelefonra vagy okosórára sem lenne szükség ahhoz, hogy fizessünk a boltban. A vásárló egyszerűen legyint egyet a kezével és kész.

A felmérés eredményeit a Visa és a Sydney-i Műszaki Egyetem együttműködésének bejelentésekor hozták nyilvánosságra. Az együttműködés során a testen hordható technológiák jövőjét fogják vizsgálni. A Visa-t leginkább az érdekli, hogy a testen hordható technológiák közül a fogyasztók mit lennének hajlandóak használni a fizetések során.

A megkérdezettek 32 százaléka az okosórákat, 29 százalékuk az okosgyűrűket, míg 26 százalékuk az okosszemüvegeket részesítenék előnyben.

Nem meglepő, hogy a Visa éppen az ausztrálokra vetett szemet, akik mindig készek belevetni magukat az újdonságokba a technológia terén.

„Az ausztrálok mindig is első helyen álltak az új technológiák elfogadásában,” mondta George Lawson, a Visa Termékújítási ágazatának vezetője.

A bőr alá ültethető azonosítók ma már nem számítanak újdonságnak. Az amerikai VeriChip már több mint egy évtizede kapta meg az engedélyt saját termékére, ami egy apró antennát és azonosítószámot tartalmazó rádiófrekvenciás azonosító csip. A terméket a hüvelyk és mutatóujj közötti lágy részbe ültetik, tartalmához pedig, ami a Verichip esetében csupán az azonosítószámot jelenti, egy leolvasóval jutnak hozzá.

Aki azt gondolja, hogy a kiborgoké a jövő, azért jó, ha tudja, hogy állatok esetében a csipbeültetés helyén gyakran alakul ki rákos elváltozás, amit az eddigi kutatások a csippel hoznak összefüggésbe.

A VeriChip elődjének reklámfilmje a chipbeültetés népszerűsítésére:

Nem meglepő, hogy a Visa éppen az ausztrálokra vetett szemet, akik mindig készek belevetni magukat az újdonságokba a technológia terén.

„Az ausztrálok mindig is első helyen álltak az új technológiák elfogadásában,” mondta George Lawson, a Visa Termékújítási ágazatának vezetője.

A bőr alá ültethető azonosítók ma már nem számítanak újdonságnak. Az amerikai VeriChip már több mint egy évtizede kapta meg az engedélyt saját termékére, ami egy apró antennát és azonosítószámot tartalmazó rádiófrekvenciás azonosító csip. A terméket a hüvelyk és mutatóujj közötti lágy részbe ültetik, tartalmához pedig, ami a Verichip esetében csupán az azonosítószámot jelenti, egy leolvasóval jutnak hozzá.

Aki azt gondolja, hogy a kiborgoké a jövő, azért jó, ha tudja, hogy állatok esetében a csipbeültetés helyén gyakran alakul ki rákos elváltozás, amit az eddigi kutatások a csippel hoznak összefüggésbe.

A VeriChip elődjének reklámfilmje a chipbeültetés népszerűsítésére:

Forrás: theaustralian.com.au

Időkjelei: Bár ma még nem tudjuk, hogy a Bibliában fenevad bélyegének nevezett rendszer milyen technológiát képvisel majd, azt egyértelműen láthatjuk, hogy rohamos léptekkel haladunk ennek megvalósulása felé…

„És megadatott neki, hogy mindenkit, kicsiket és nagyokat, gazdagokat és szegényeket, szabadokat és szolgákat jobb kezükön vagy homlokukon bélyeggel jelöltessen meg, és hogy senki se vehessen vagy adhasson, csak az, akin bélyegként rajta van a fenevad neve vagy nevének a száma. Itt van helye a bölcsességnek! Akinek van értelme, számítsa ki a fenevad számát, mert egy embernek a száma az. Az ő száma pedig hatszázhatvanhat.” – Jelenések 13:16-18

Kapcsolódó írás: Mikor kezdődik a Fenevad Bélyege?