Harkovban komoly a morgolódás. Ami manapság nem csoda, de ami morgolódásról van szó jelen esetben, az a tankgyártás fellegvárából hallatszik. Ebben a harkovi üzemben gyártották a híres “Bulat” tankokat is. Jó ideje gyártásról már szó nincs, csak javításról. Az utóbbi időkben már nagyon-nagy reparálásokról. De ez lenne a morgolódók kisebb baja.

A gyár egyik munkása elmesélte, hogy a donbasszi események kezdetén hallották, hogy “néhány bandita garázdálkodik Donbasszban”-és móresre kell őket tanítani. Hát ha ez így van?-tényleg tenni kell ellenük.

Aztán egyik napon jött egy vasúti szállítmány. Nem volt hosszú szerelvény, csak tucatnyi viharvert tankot meg egyéb hasonlókat hozott. Javításra. Körbejárogatták őket, és megállapították, hogy mindenféle utcákon garázdálkodó banditák azért ilyen károkat nem tudnak okozni tankokban, de hát látták a televízióban, hogy nem csak légpuskáik vannak.

Aztán megint jött egy vonat. Az már több tankot hozott-cudarabb állapotúakat. Lepakolás után már mentek is fel a vagonokra a raktárkészletből az új tankok. A javításokat is azonnal meg kellett kezdeni. Túlórákat rendeltek el, és közölték velük, hogy őnekik nem kell bevonulniuk.

Ezen többen is eltűnődtek. Meg a sérült tankokon. Hát ha nekünk nem kell bevonulnunk, de másoknak igen!-meg hozzák ezeket a tankroncsokat és rögtön viszik is az újakat!-Donbasszban akkor tán mégsem néhány banditát kell megrendszabályozni!

Pedig a televízióban látták, hogy a banditák szénája már nagyon rosszul áll Donbasszban. De az orosz csatornákon meg szabadságharcról beszéltek. Meg független Népköztársaságokról Donbasszban.

És a vonatok jöttek. Hozták a már szemmel láthatóan nagyon sérült, kormos tankroncsokat. Lerakodásnál már azonnal szemlézni és javíthatóság szempontjából rangsorolni is kellett a szállítmányt.

Micsoda kebab szaga van ennek!-mondta egy szemlebiztos. Majd ordított egy nagyot, és elrohant. A kíváncsiskodók közül pedig néhánynak hányingere támadt a fél katona láttán. Akkor szerveztek egy takarítóbrigádot erős idegzetű melósokból. Kaptak némi pluszpénzt. Már szinte senki nem mert velük kezet fogni. De akkoriban már úgy gondolták Harkovban is, hogy Donbasszban nem utcai bandák garázdálkodnak.

Azoknak nincsenek olyan konzervbontóik, mint amikkel az ideszállított tankokat kinyitogatták.

A kevésbé gyorsan javítható tankokat depózták. A raktárkészlet pedig rohamosan fogyott. Olyan vonat alig jött, ami alapanyagot hozott volna. Jöttek viszont hetente a roncshozó vonatok, alaktalan, toronynélküli tankokkal. A bűz meg egyre elviselhetetlenebb lett.

És eljött a nap, amikor új tank már nem is volt a gyártósoron.

A szabadtéri depóban a szakemberek rajzolgattak a roncsok között, jelölgettek, és daraboltatták ki a megjelölt részeket. Azokat vitték be a csarnokokba, és azokból éklécelgettek össze valami eredeti formához hasonlító alkalmatosságokat. Bizony egy-egy “komplexebb” részben akadt lelet szép számmal. Volt olyan roncs, amelyben a teljes legénységet feltételezték.

A hasznavehetetlen roncsdarabok aztán trélerre kerültek, és már mentek is a kohóba. Eleinte találgatták, hogy vajon hány ember kerülhetett a kohókba a roncsokkal?-de aztán már ezzel se foglalkoztak. Már arról suttogtak egymás közt, hogy itt bizony komoly háború lehet! Csak Molotov-koktélok ilyen pusztításokat nem csinálnak!

Na meg azért jöttek információk is. Komolyabb a helyzet Donbasszban, mint néhány szeparatista hőbörgése.

Meg hát hallottak olyasmit is, hogy Harkov repülőterén “külföldiül” beszélő, és NEM UKRÁN katonákat szállító repülőgépek rakodnak kifelé.

Aztán furcsa dolog történt. Jött egy újabb szállítmány roncs. DE NEM FOGTAK HOZZÁ A LERAKODÁSHOZ! Olyannyira nem, hogy senkit nem engedtek a szerelvény közelébe. Katonák őrizték a vonatot. Másfél napi várakozás után a vonat lerakatlanul elment. Egyből a kohóhoz vitte a roncsokat. Egy hónapnál is tovább tartott, mire összeütöttek egy nagyobb ívkemencét, meg egy hozzá való darut. Az aztán egyből rakta is bele a roncsokat a kohóba. A dologgal foglalkozók pedig vegyvédelmi ruházatban dolgozhattak csak.

Az a hír járta, hogy sugárszennyezettek a roncsok. Lett is riadalom! Atomot használnak a “terroristák”?

Híre ment, hogy csernobili készletből származnak a roncsok.

Aztán egy napon leállították azt a nagy ívkemencét. Elfogyott az alapanyag.

A harkovi tankgyár pedig működik. Egy műszakban. A korábbi három helyett. A készterméket hetente egyszer elszállítja a vonat.

Mostanság kéthetente jön egy szállítmány. Ezek “tiszták”!

De tiszta a kép is! Nem utcai banditák ellen harcoltak ezek a tankok. Az orosz határ elég közel van Harkovhoz. Meg stikában azért lehet fogni orosz csatornákat is.

https://balrad.wordpress.com/2015/05/23/alapjaraton-a-harkovi-tankgyar/