Míg tavaly óta ismét megnőtt a külföldi munkavállalást tervezők aránya, elérve a 2011. évi értékeket, addig a kivándorolni szándékozók aránya az 1993 óta mért legmagasabb értéket mutatja – állapítja meg a Tárki 2015. áprilisi adatfelvétele alapján. A folyamatos kivándorlásnak legsúlyosabb következményei a magyar egészségügyben lehetnek: a Magyar Rezidens Szövetség elnöke szerint, ha minden így folytatódik, tíz év múlva 4,5 millió embernek, azaz a lakosság közel felének nem lesz megfelelő alapellátása.

Az egészségügyben lassan senki nem marad: már most 230 praxis tartósan betöltetlen, így 300 ezer embernek nincs megfelelő alapellátása. És hogy hogyan próbálja a kormány visszacsábítani azokat a fiatalokat, akik az elmúlt években tízezer számra léptek le Magyarországról? Az április végén elindított Gyere Haza Fiatal! elnevezésű programmal. Erről az egy hónapja indult programról mondta éppen a minap a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára, Czomba Sándor, hogy óriási siker. Czomba szerint a programra már 40 ezer fiatal regisztrált. Az államtitkár vagy tudatosan félrevezet, vagy fogalma sincs, miről beszél: munkahelye, a Nemzetgazdasági Minisztérium ugyanis csupán 581 regisztrált személyről tud.

Összehasonlításul: a hvg.hu számítása szerint a felcsúti arénában vagy a stadionépítési program keretében megújult Fradi-pályán másfél, egyébként kihasználatlan nézőtéri férőhelyre jutott annyi pénz, amennyit egy-egy fiatal hazacsábítására szán a kabinet. Ez az a „jelenség”, amely tökéletesen bemutatja a jelenlegi „Orbán-rendszer” prioritásait: jelenleg a kormánynak úgy tűnik, sokkal inkább fociszurkolókra van szüksége, mintsem többségében képzett, fiatal munkaerőre.

Újabb felmérés az elvándorlásról – szomorú eredményekkel

Bár a KSH csak pár hete jött ki a sokkoló statisztikával – e szerint egy év leforgása alatt 46 százalékkal nőtt a külföldre költöző magyarok száma; 2014-ben legalább 31,5 ezren hagyták el az országot minimum egyéves külföldi tartózkodás szándékával –, máris itt az újabb riasztó adatsor: a Tárki kutatói számoltak be arról, hogy a kivándorolni akarók aránya az utóbbi húsz évben mért legmagasabb értékre szökött.

A kivándorolni szándékozók aránya 2015 áprilisában magasabb, mint eddig valaha volt – derül ki a Tárki kutatóintézet 2015. áprilisi adatfelvételéből. 1997-ig viszonylag alacsony volt a szaknyelven szólva halmozott migrációs potenciál, de 2005-ig gyorsan nőtt. Utána ingadozás következett: 2010-ig valamelyest visszaesett, aztán az Orbán-kormány hatalomra kerülése, 2010 után 2012-ig a migrációs potenciál nőtt, utána 2014-ig valamelyest csökkent. Tavaly óta azonban ismét megnőtt a külföldi munkavállalást tervezők aránya, elérve a 2011. évi értékeket, addig a kivándorolni szándékozók aránya az 1993 óta mért legmagasabb értéket mutatja.

Eddig is Ausztriába, Németországba, Nagy-Britanniába akartak menni a legtöbben. Nincs ez másként most sem, de ezen három domináns ország súlya valamelyest mérséklődött. Az is látható, hogy az Egyesült Királyság súlya – különösen, mint a kivándorlás és a hosszú távú munkavállalás célországa – az osztrák–német duóhoz képest kisebb lett.

A felmérés megállapítja, hogy a migráció gondolatával az átlagosnál nagyobb mértékben játszadoznak a férfiak, a munkanélküliek, a fiatalok, a szavazási hajlandóságot nem mutatók, a bérelt lakásban élők és a roma származásúak.

Azok, akik egyelőre hezitálnak, de gondolkodnak például huzamosabb idejű külföldi munkavállaláson, az Európai Bizottság által készített felmérés szerint a magyarok körében 32 százaléknyian vannak, szemben a más tagállamokban élők – az évtized elején még 28, ma már csak – 25 százalékos arányával. Ezen kívül sajnálatos az, hogy a Németországban és Angliában letelepedettek közel negyede nem hiszi, hogy visszaköltözne a szülőföldjére.

Nagy bajban az egészségügy

A folyamatos kivándorlásnak a legsúlyosabb következményei a magyar egészségügyben lehetnek. Egy döbbenetes jóslat szerint tíz év múlva 4 és fél millió embernek, azaz a lakosság közel felének nem lesz megfelelő alapellátása.

Már most 230 praxis tartósan betöltetlen, így 300 ezer embernek nincs megfelelő alapellátása. Ha a tendencia nem változik, ez 2025-ra a tizenötszörösére nőhet […] A szakemberhiány már veszélyezteti a betegbiztonságot, az elvándorlás és a kiöregedés ezt fokozni fogja – mondta dr. Dénes Tamás, a Magyar Rezidens Szövetség (MRSZ) elnöke a Blikk-nek.

Az alacsony fizetések miatt nemcsak az orvosok, hanem az ápolók is megélhetési gondokkal küzdenek. Az ápolók közül is egyre többen mennek, vagy mennének külföldre, az elvándorlás pedig olyan terheket ró az itthon maradókra, ami már komolyan veszélyezteti a betegellátást.

Mit tesz kormány?

Több ezer külföldön dolgozó fiatalt csábítana haza a magyar kormány az április végén elindított Gyere Haza Fiatal! elnevezésű program keretében. A kísérleti projekt első körben az Egyesült Királyságban dolgozó ötven fiatal hazahívását célozta meg, erre mintegy 100 millió forintot költenek.

Erről az egy hónapja indult programról mondta éppen a minap az NGM államtitkára, Czomba Sándor, hogy óriási siker. Czomba szerint a programra már 40 ezer fiatal regisztrált, ami valóban nagyon magas szám lenne, ha igaz lenne. Valójában azonban szó nincs negyvenezer fiatalról, mindössze a minisztérium programjának hivatalos Facebook-oldalán a fizetett hirdetésnek köszönhető elérések száma volt negyvenezer. A programra valójában 581-en regisztráltak eddig az NGM szerint.

A kivándorlás, illetve az „agyelszívás” mértéke természetesen nem csak Magyarországon jelentős. Az aggasztó méreteket öltő szlovákiai „agyelszívás” enyhítése érdekében „Hazatérés” néven a magyaréhoz hasonló projektet indított a pozsonyi kormány. Juraj Draxler oktatásügyi miniszter közölte, hogy két részletben, összesen tízezer eurós vissza nem térítendő állami támogatást kapnak azok a diplomás szlovákiai fiatalok, akik jelenleg külföldön élnek, ott dolgoznak, és hajlandók hazatérni. Pozsony évente mintegy egymillió eurót (több, mint háromszázmillió forintnak megfelelő összeget) szán a hazaédesgetésre.

Ha összehasonlítjuk a két ország tervét, akkor láthatjuk, hogy kinek és mennyivel fontosabb a külföldön lévő állampolgárok hazacsábítása:

Magyarország első körben 50 főt vár haza, és erre 100 millió forintot különít el. (2 millió forint/per fő)

Szlovákia első körben 100 főt vár haza, és erre 1 millió eurót (kb. 300 millió forintot) különít el. (3 millió forint/per fő)

Befejezés:

Korábban a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában Orbán Viktor azt mondta, az EU-s tagállamokon belül szabadon lehet mozogni munkavállalóként, így nem beszélhetünk sem bevándorlásról, sem kivándorlásról, hiszen „egy, közös akarattal létrehozott gazdasági téren belül mozgunk”. A kormányfő abszurdnak nevezte, amikor Magyarországon politikai felhanggal arról beszélnek, hogy Magyarországról kivándorolnak Németországba vagy Londonba, hiszen nem vándorolnak ki, csak szabadon munkát vállalnak.

Ez persze nyilvánvalóan csupán kommunikációs húzás, hiszen egyébként nem indították volna el a Gyere Haza Fiatal! elnevezésű programot.

Az persze fontos előrelépés, hogy a kormány legalább elkezdett foglalkozni a problémával, ahelyett hogy a szőnyeg alá söpörné, mint eddig (még ha kommunikációs szinten továbbra sem ismerik el a problémát). Azonban 100 millió forint, valamint 50 fiatal „hazahozatala” édeskevés lesz, ha a képzett, a munkaerőpiacon keresett fiatalok tömegeit akarja hazacsábítani a kormány. Mindenesetre addig, amíg fontosabb a felcsúti arénában a nemlétező szurkolók komfortérzete, mint kivándorolt fiataljaink hazacsábítása, nem kell meglepődnünk azon, hogy többen mennek külföldre, mint valaha a harmadik köztársaság fennállása óta.
(tenytar)