Néhány hónapon belül nagyjából 2500 munkahelyet számolhatnak fel az önkormányzatok abból az 1,2 milliárd forintból, amelyet most hirdetett meg a belügyminisztérium a létszámleépítések költségeinek ellentételezésére. Bár hivatalosan nem történhetne meg, de néhány állás azért válik feleslegessé, mert a munkát közfoglalkoztatottakkal végeztetik el. Úgy tűnik azonban, hogy a közmunkások kerete is szűkül.
Riasztó dokumentum az önkormányzatoknál dolgozóknak az a pályázati felhívás, amelyet a belügyminisztérium tett közzé az idei létszámleépítések állami kompenzációjára. A pályázati keret 1,2 milliárd forint, ami nagyjából 2500 ember munkahelyének a megszűnését feltételezi, miután egyenként 400-500 ezer forintba szokott kerülni egy ilyen leépítés – mondta a VS.hu-nak a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke, Schmidt Jenő.
Ez nemcsak a hivatali ügyintézőket érinti, hanem az önkormányzati intézményeknél, például művelődési házaknál dolgozókat, valamint azokat is, akik a kisegítő munkákat végzik, például takarítást vagy portaszolgálatot. Igaz, ez már egészen kis összeg ahhoz képest, hogy 2010-2011-ben 7 milliárd forintnál is több ment el erre a célra. Ez azt jelenti, hogy azokban az években az állam eleve 15-20 ezer ember elbocsátásával számolt az önkormányzatoknál.

graf

2014-ben még 4,2 milliárd forintos volt ugyanez a keret, de tavaly már csak 154 millió forintra tartottak igényt az önkormányzatok, amiből 105 munkatárs távozását oldották meg. 2013-ban 6,8 milliárdot lehetett volna elkölteni, viszont csak 1,8 milliárd forintra pályáztak az önkormányzatok. Ez azt is jelenti, hogy már nem nagyon van feleslegesnek mondható munkaerő azok között, akiket a települések foglalkoztatnak. Idén eddig 18 önkormányzat adta be a pályázatát, de három ütemben egészen augusztusig van erre lehetőségük a településeknek.
Az elmúlt évek létszám-leépítési lehetőségeihez mindenesetre az is hozzájárult, hogy egyes munkaköröket előszeretettel töltenek be közfoglalkoztatottakkal, akkor is, ha ez szabálytalan. Ilyenek jellemzően a kisegítő tevékenységek, például a takarítás, a portaszolgálat, vagy az óvodákban, iskolákban az udvaros, de arra is akad példa, hogy az óvodákban a gyerekek kísérésére, udvari felügyeletére ilyen munkaerőt alkalmaznak – mondta név nélkül a VS.hu-nak egy kisvárosi jegyző.
Mindez pedig csökkenti azoknak a munkahelyeknek a számát, ahova a közfoglalkoztatottak havi bruttó 79 ezer forintja helyett valamivel nagyobb összegért alkalmazhatnának munkaerőt (a minimálbér jelenleg bruttó 105 ezer forint).
Igaz, még a kihágásokat bevalló önkormányzati vezetők is azt mondják, nem ez a jellemző. A közfoglalkoztatotti rendszert inkább az önfenntartás irányába akarják elvinni, vagyis például tésztát vagy térköveket gyártó üzemeket létesítenek és tartanak fenn, és ott próbálnak munkát adni azoknak, akik a piacon nem kelnek el.
Idén eddig 33 milliárd forintból 58 ezer közfoglalkoztatottnak adtak munkát – tájékoztatta a VS.hu-t a belügyminisztérium. Ők március 1-je óta dolgoznak, és egészen augusztus végéig biztosan számíthatnak a havi apanázsra. De lehet, hogy még tovább is. A jelenlegi tervek szerint szeptember 1-jétől meghosszabbítják a programot, július 1-jétől pedig – uniós források bevonásával – újabb 50 ezer embernek adnak munkát.
A belügyminisztérium előzetes számításai szerint (a 2014-ről áthúzódó kötelezettségekkel együtt) csaknem 100 milliárd forintot fordíthatnak közfoglalkoztatottakra az állami és önkormányzati munkaadók. Ez a keret mintegy 164 ezer – amúgy állástalan – embernek jelent havi bevételt. Válaszában a minisztérium megállapította:
“Látható tehát, hogy a jelen költségvetési lehetőségek között nagyjából 100 milliárd forint előirányzat jut a hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás támogatására évente.”
Ez azonban azért meglepő, mert az idei évre szóló költségvetés 270 milliárd forintot szán a közfoglalkoztatásra. Így vagy sokkal több olyan közmunkás lesz, akinek fél évnél is rövidebb ideig jut pénz, vagy szűkül az eredetileg megszabott keret.
(Szabó Yvette)