Orosz tulajdonosok veszik át a nyugatiak helyét az orosz médiában – a folyamatot a duma törvénye indította el, amely összeomlással fenyegeti a sajtót.

A Sanoma finn médiacsoport bejelentette, hogy egy orosznak adja el a talán legjobb angol nyelvű moszkvai lapot, a The Moscow Timest és a híres Vedomosztyi című napilapban birtokolt kisebbségi tulajdonrészét. A The Moscow Times szerint Demjan Kudrjavcev, a Kommerszant kiadó volt vezérigazgatója megerősített, hogy ő vásárolta meg a lapokat, hangsúlyozva, hogy egyelőre nem kíván változtatni azok vezetésén. Kudrjavcevet 2006-ban nevezte ki a Kommerszant kiadóvállalat vezérigazgatójává annak akkori tulajdonosa, Borisz Berezovszkij oligarcha, aki szembekerült Vlagyimir Putyin elnökkel és Nagy-Britanniába menekült, ott is halt meg 2013-ban. A Vedomosztyi többi tulajdonosa a Pearson, a Financial Times, és a Dow Jones, a The Wall Street Journal tulajdonosa. - írja a napi.hu

Egy korszakot zárt le az orosz sajtótörténetben tavaly a duma, amikor törvényt hozott, amelynek értelmében 2017. február 1-től külföldiek nem birtokolhatnak 20 százaléknál nagyobb részesedést orosz médiavállalatban. Míg a politikusok ezt Oroszország "információs szuverenitásának" visszaszerzéseként ünnepelték, a külföldi befektetők annak újabb jelzésének tartották, hogy nem kívánatosak az országban. A törvényt minden konzultáció nélkül egyetlen hét alatt verték át a parlamenten. Korlátozás eddig is volt, de ez csak a rádiókra és a televíziókra vonatkozott, és 50 százalékos külföldi tulajdonrészt engedélyezett.

A nyugati tőke meghatározó szerepet játszott az orosz média fejlődésében az elmúlt két évtizedben. A legnagyobb oroszországi független médiavállalatot, a CTC Mediát egy amerikai alapította, adását 1996-ban kezdte meg, és jelenleg csaknem 38 százaléka van a svéd Modern Times Group tulajdonában. A rádiókból és a televíziókból nem egyszer állami nyomás segítségével az elmúlt tíz évben fokozatosan kiszorították a külföldieket, ez a nyomtatott sajtóban eddig nem történt meg. Oroszország három legnagyobb kiadója: a Burda, a Hearst Shkulev Media és a Sanoma Independent Media teljesen vagy nagyrészt külföldi tulajdonban vannak. Az RBC hírügynökség számításai szerint a törvény által sújtott publikációk összesen közel 60 millió olvasót szolgálnak ki.

Ezt a piacot most az összeomlás fenyegeti. A törvényhozók ugyan náluk szokatlanul nagyvonalú időhatárt szabtak, de ez nem oldja meg az alapvető problémát: azt, hogy a potenciális orosz felvásárlók tisztában vannak az eladók kényszerhelyzetével, ezért igyekeznek fillérekért megszerezni a kiüldözöttek tulajdonát, vagyis a nagy nemzetközi cégek hatalmas veszteségeket lesznek kénytelenek elkönyvelni. Legalább ekkora probléma, hogy mi lesz a nagy márkák, mint a Vogue, a Cosmopolitan és a Forbes kiadásával, amelyeknek csak a kiadási jogával rendelkeznek a cégek, a tulajdonjogukkal nem. A lapok főszerkesztőinek kinevezési joga a brand, nem a kiadóvállalat tulajdonosáé, vagyis az új törvény hatályba lépésével érvénytelenné válnak a licenc-szerződések.

Viktor Shkulev, a Hearst Shkulev Media elnöke a változás egy másik aspektusára hívta fel a figyelmet, arra, hogy a külföldiek tulajdona várhatóan egy az orosz elnökhöz és csapatához közelálló szűk kör kezébe fog átmenni. A The Financial Times úgy értesült, hogy a törvény ötletadója Mihail Leszin volt sajtóminiszter, Putyin tanácsadója és jelenleg az állami tulajdonban levő Gazprom Media vezetője, valamint Alekszej Gromov, az elnöki adminisztráció vezetőhelyettese volt.

 

napi.hu