Kazahsztánban tett látogatást Recep Tayyip Erdogan török államfő, ahol regionális kérdésekről tárgyalt Nurszultan Nazarbajevvel, az Eurázsiai Gazdasági Unió alapító tagállamának elnökével.
A török államfő április 17-én tett útja részeként előadást tartott az Ahmet Yesevi Egyetemen, ahol főbb kérdésekként a krími tatárok helyzetéről, Líbia megosztottságáról, az egyiptomi kormánnyal szembeni ellenérzéseiről, és a jemeni konfliktusról beszélt.
Erdogan nem tud kibékülni a puccsok sorozata után hatalomra jutott egyiptomi kormánnyal, ami szerinte nem elég demokratikus. Líbia kapcsán elsősorban a terrorista csoportok tevékenységéről értekezett, míg a krími tatárok kapcsán elnyomást és megfélemlítést emlegetett a török államfő. A Krím-félsziget Oroszországhoz visszacsatolását megelőzően nyilvánosságra jutottak olyan levelezések és magánbeszélgetések, melyek bizonyították, hogy Törökország fegyverrel támogatta a kijevi puccsistákat, cserébe azért, hogy a krími tatárok az új kormány alatt kiterjedtebb jogokat kapjanak. A krími tatár vezetők közvetlen kapcsolatban álltak a majdan-téri felforgatókkal, tehát a tatár kisebbség egy destabilizálásra felhasználható tényező, immár Oroszország területén. Emiatt az orosz hatóságok kénytelenek aktív megelőző intézkedéseket tenni, Erdogan pedig a fegyveres szerveződések ellehetetlenítését, a tatár politikusok nyugatbarát politikai manővereinek hátráltatását a török érdekszférába beavatkozásként értékeli. Egyiptom kormánya szintén kiterjedt fellépést tanúsít a rendszerellenes szervezkedők ellen, az utóbbi hónapok során a halálbüntetések száma is megugrott, ami Törökország számára egy akadályt jelent saját érdekszférájának kiterjesztése szempontjából.
Erdogan a jemeni helyet kapcsán hangsúlyozta, hogy a konfliktus fokozza a regionális polarizációt, miközben a térségi politikában már egyébként is nagy a feszültség az izraeli politikusok tevékenysége miatt. Az államfő szerint ugyanez a helyzet az afrikai országokban. Erdogan emiatt az ENSZ megreformálását helyezte kilátásba, elmondása szerint a nemzetközi cselekvők együttesen kell fellépjenek a nemzetközi kapcsolatok rendszerének megváltoztatásában, aminek első lépése a már meglévő struktúrák reformja. A török államfő kifejezte támogatását Kazahsztán irányába, hozzátéve, hogy a jövőben kétoldalú kapcsolatok bővítésére fog törekedni, és támogatja Kazahsztán felvételét az ENSZ Biztonsági Tanácsába.
Erdogan kazahsztáni látogatása részeként részt vett a török-kazah stratégiai együttműködési tanács második ülésén is. A tanács célja elsősorban, hogy közös nevezőre hozza a két ország regionális politikáját. Ez egy igen nehéz kérdés, tekintve, hogy Kazahsztán az Eurázsiai Gazdasági Unió alapító tagállama, Törökország pedig számos kérdésben a nyugati tömb számára elfogadható álláspontot képvisel a regionális politikában.
Idén januárban azonban a török sajtó a két ország diplomatáinak kijelentéseire hivatkozva elkezdett foglalkozni annak lehetőségével, hogy Törökország csatlakozna az Eurázsiai Gazdasági Unióhoz. Januári információk szerint a török kormány végleg leszámolt az Európai Unióhoz csatlakozás lehetőségével, és külpolitikáját tekintve végleg az eurázsiai integráció felé fordult. Részleteit tekintve azonban ez egy igen nehéz külpolitikai váltást igényel, a csatlakozási folyamatnak ugyanis előfeltétele lenne, hogy a török kormány közös nevezőre jusson az Eurázsiai Gazdasági Unió vezetőivel a regionális problémák megítélésében. Erdogan kazahsztáni látogatásának ez lehetett a lényegi eleme, nagy bejelentés azonban egyelőre nem született, a török államfő főként a kulcsfontosságúnak tartott regionális kérdésekben fenntartott követeléseit fogalmazta meg, amiben kompromisszum feltehetően egy következő találkozó idején születhet.
