Az orosz Állami Duma megkezdte a büntetőtörvénykönyv módosításának előkészítését, amiben külön kiszabható büntetéssé nyilvánítják a teljes vagyonelkobzást. A Nezavisimaja Gazeta információi szerint emellett a szabotázst is külön büntetőjogi kategóriává léptetik elő. Dimitrij Peskov elnöki szóvivő szerint a legutóbbi korrupcióellenes büntetőügyek során merült fel a módosítás szükségességének gondolata.

Peskov emlékeztetett, hogy az utóbbi hetek folyamán lemondások sorozata történt magas rangú tisztviselők körében, mindegyik korrupciós ügyek miatt.

A történtekből egy igen érdekes következtetés vonható le. A korrupció kérdése ugyanis minden országban egy “kétélű kard”. Vannak olyan esetek, amikor a korrupció elsősorban a kormánypárt érdeke; ideológia nélküli politikai szervezetek esetében ez a központi irányítás és pártfegyelem megtartásának eszköze, mert egy materialista társadalomban a párttagság csak az egyéni haszonszerzésen keresztül irányítható. Ilyen esetekben az adott párt megenged egy bizonyos fokú korrupciót, amivel hosszú távon biztosítja a párttagok lojalitását, az állam stabil működését. Materialista társadalomban állam gyakorlatilag nem működhet korrupció nélkül, így korrupcióellenes harcról is legfeljebb pártérdekek mentén lehet szó.

Vannak azonban olyan esetek, amikor a korrupció külföldről vezéreltté válik, és egyetlen, külföldről mozgatott szabotőrhálózattá válik a korrupt hivatalnokok sokasága. Ilyen esetekben valódi szabotázsról van szó, amivel idegen hatalmak az érdekeikkel ellentétesen cselekvő kormány hátráltatására törekszenek, azáltal, hogy kihasználják a bürokráciát az adott kormány intézkedéseinek késleltetésére, adminisztratív akadályoztatására, vagy egyes intézkedések megtorpedózására.

Nem lehetnek kétségeink afelől, hogy ilyen korrupciós szabotőrhálózat hazánkban is működik. Nehéz azonban különbséget tenni, hogy hol van a határ a hazai pártok stabilitás-érdekű pénzügyi visszaélései és az idegen beavatkozás közt. A gyakorlat – és az orosz példa –  azonban arra mutat rá, hogy egy gazdasági nehézségekkel szembenéző ország igenis meg tudja találni a kettő közötti határvonalat, és idegen hatalommal kollaborálás esetén a kormány elkezdheti a valódi korrupciós ügyek feltárását, – ami egyébként törvényszerűen a liberális ellenzék megtizedeléséhez vezet.