A következő néhány hétben a Kúria több autóhiteleket érintő ügyben hoz döntést. Az Origo Bihari Krisztina ügyvéd segítségével cikksorozatban járja körül a témát. A jogszabályi háttér után most a végrehajtásról és a behajtókról esik szó.
Jelenleg felmondási moratórium van, tehát addig, amíg a bankok nem számolnak el, nem mondhatják fel a hitelszerződéseket sem. Ha ilyen jellegű papírt kapunk a banktól, az ügyvédnő azt tanácsolja: írjunk vissza a hitelintézetnek, hogy a felszólításukat a vonatkozó jogszabályra (2014. évi XL. törvény 45. paragrafusának 2. bekezdése) hivatkozva érvénytelennek tekintjük.
A pénzintézet is csak egy cég
A bank ugyanis addig nem tudja felmondani a hitelszerződést, amíg nem tudja megindítani a végrehajtási eljárást, végrehajtás pedig csak lezárt jogügylet után indítható. A pénzügyi intézmény csak akkor mondhatja fel a fogyasztói kölcsönszerződést, ha az elszámolást már elküldte a fogyasztónak.
A gépjárműves szerződéseknél nincsen végrehajtható papír, ha pedig nincsen ilyen okirat – fizetési meghagyás vagy egy elbukott per utáni jogerős ítélet –, akkor a bank nem tudja elvinni a gépjárművet sem, mondta Bihari Krisztina, aki szerint olyan, hogy behajtó mint jogintézmény nincsen a hatályos jogrendszerünkben. Az emberek sokszor nem tudják, mi a különbség a behajtó és a végrehajtó között: azt hiszik, ha nem fizetnek, rögtön tiltják a fizetésüket, viszik a vagyonukat. Pedig a pénzintézet is csak egy cég, mondta az ügyvédnő.
A végrehajtó az igazságszolgáltatást, a behajtó a megbízóját képviseli
Hiba összemosni a bírósági végrehajtókat a behajtócégekkel, pedig ez gyakran megesik. A behajtók nem minősülnek közhatalmi személynek, és csupán ugyanazokkal a jogokkal rendelkeznek, amivel megbízóik, nem vizsgálnak jogszerűséget, díjazás ellenében szolgáltatást nyújtanak megbízóiknak, közölte korábban a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara.
Mit nem tehet a behajtó?