A mezei zsurlófű (népi nevei: bábaguzsaly, békarokka, csikófark, sikár) régi haszonnövény, bár manapság a kiskertekben(ahol megél) gyomnak tartják és aszerint is kezelik, – nagy szilícium tartalma következtében – valamikor a háztartások fontos tisztítószere volt, a fém, agyag és faedényeket ezzel súrolták. Fém- és finom fatárgyak „csiszolására” még ma is használják Csángóföldön és Erdély szerte valamint a Felvidéki részeken az egyszerű emberek, vagyis kitűnően alkalmazható gerillakörülmények között fegyvertisztításhoz is.

Nyirkos réteken, agyagos lejtőkön, vízpartokon gyakori, a mély fekvésű, vizenyős talajokon mértéktelenül elszaporodik. Gyökérzete mélyreható, tarackos. Maga a nyövény föld feletti része frissen szedve vagy szárított állapotban a biotermesztésben is eredményesen használt permetezőszer készülhet belőle, főként gombásodás, penészedés ellen hatékony.

- a teáját az emésztés fokozására, vizelethajtásra, fekélyek, mészlerakódás kezelésére,

- a főzetét külsőleg reuma és köszvény ellen dunsztolással vagy borogatással használhatjuk.