A miniszterelnök édesapját eddig nem nagyon érdekelte, ha valakinek baja volt az Orbán család valamely vállalkozásával. Ha eltérő módon és intenzitással, de Bicskén, Gránáson és Hahóton is kezd elegük lenni az érintett helybélieknek az Orbán-cégek okozta kellemetlenségekből.
Még 2001-ben, a Népszabadságnak adott interjújában idősebb Orbán Győző úgy nyilatkozott, hogy neki csak hátránya van abból, hogy a legidősebb fia Magyarország miniszterelnöke. Meglehet, ezt akkor komolyan gondolta a bányatulajdonos-nagyvállalkozó, de a családi cégek utóbbi években mutatott eredményei inkább ennek az ellenkezőjére utalnak. Az is egyre világosabb, hogy a kormányfő testvéreihez és édesapjához köthető vállalkozások egyes engedélyező és ellenőrző hatóságoktól is kaphatnak némi hátszelet. A Zala megyei Hahóton, Bicskén és a család gánti bányája közelében található Gránáson is sokan úgy érezhetik, nem csak a szerencsés véletlen eredménye, hogy – a törvényesség látszata mellett – előnyös helyzetbe kerülnek az Orbán család cégei. Ha pedig a károsultak ezt kifogásolják, netán szervezetten próbálnak kiállni magukért, a hatóságok részéről többnyire csak üres szólamokat, idősebb Orbán Győzőtől pedig néhány esetben burkolt vagy nyílt fenyegetést kapnak.
Hahót
Az Orbán család egyik érdekeltségének Zala megyei felbukkanása már a kilencvenes évek közepén sem volt viharoktól mentes, ám a közelmúltban is okozhatott nehézséget a helyiek számára. Hahóton a Gánt Kő és Tőzeg Kft. jogelődje, a Hahót Tőzeg Kft. a kilencvenes évek közepén kezdte el működését a dél-zalai település mellett. Amikor már tudták, hogy tőzeget szeretnének bányászni, áron alul felvásároltak egy rakás területet. A földek tulajdonosai csak utólag jöttek rá, hogy rászedték őket, de ekkor már késő volt, a pereskedés ellenére a kft. elkezdhette a tőzeg kitermelését. A tőzegbányászat ügye és az Orbán-érdekeltségek vélt vagy valós előnye versenytársaikkal szemben 2010 után került ismét reflektorfénybe a zalai Szévíz-völgyben.
A lápokkal kapcsolatos rendezetlen törvényi háttér és az egymásnak ellentmondó jogszabályok korábban lehetővé tették, hogy a hatóságok a látszólag ugyanolyan jellegű hahóti terület többségét láppá, így védetté minősítsék, miközben más helyeken, például a Gánt Kő és Tőzeg Kft. egyes területein ilyen korlátozást ne vezessenek be. Mindez azért lényeges, mert a vonatkozó törvény legutóbbi verziója szerint a lápnak minősített területeken új bánya nem nyitható. Csakhogy – amint arra a Népszabadság több korábbi írása is felhívja a figyelmet – nem világos, hogy mi a helyzet azokkal a vállalkozásokkal, amelyek az adott területre korábban engedélyt kaptak az illetékes bánya- és természetvédelmi hatóságtól. Fontos, hogy a Hahót környéki bányák ökológiai jellege nem különbözik egymástól, így kérdés, hogy egyesek engedélyét miért hosszabbítanák meg, míg másoknak miért kell befejezniük a tőzeg kitermelését. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal érdeklődésünkre közölte, hogy Orbánék vállalkozása a Hahót II. bányatelken 2019 májusáig rendelkezik környezetvédelmi jóváhagyással. Bányászati engedélyük ugyan 2014 végén lejárt, de meghosszabbítása február elején már folyamatban volt. Arról nincs információnk, hogy a hozzájárulást azóta megkapták-e, kérdésünkre ugyanis lapzártánkig nem érkezett hivatalos válasz. A tőzegbányászat költséges tevékenység, de a Gánt Kő és Tőzeg Kft. a még nagyjából 2-2,5 millió köbméter talajjavító anyag kitermeléséből minimum 6-7,5 milliárd forintos bevételre számíthat.
„A helyzet arra enged minket következtetni, hogy azok a bányavállalkozások, amelyek jelenleg engedéllyel rendelkeznek, de a területük szerepel a lápjegyzékben, előbb-utóbb lehúzhatják a rolót, mert a hatóságok nem járulnak majd hozzá a folytatáshoz. Azt sem tartanám elképzelhetetlennek, hogy valamilyen oknál fogva egy kivételezett vállalkozás megkapná a lehetőséget az ottani tőzeg kitermelésére is” – nyilatkozott lapunknak az egyik tőzegbányászattal foglalkozó kft. vezetője, aki hozzátette: számukra nem nagy gond az engedély elutasítása, ha kártalanítják őket, hiszen mindenki jelentős összegeket fektetett be a szükséges technológiába, és a megtérülés időtartama több év.
Nemcsak az ott működő bányavállalkozások, hanem az egyik környékbeli horgásztársaság tagjai is megorrolhattak Orbánékra. Több helyi forrásunk szerint tavaly októberben a Gánt Kő és Tőzeg Kft. munkatársai miatt önthettek ki a pölöskei horgásztavak, mivel a tőzeg bányászata során feltörő talajvizet túl nagy intenzitással szivattyúzhatták a tavakat tápláló Szévíz-csatornába. Az esetet követően ifjabb Orbán Győző, a kft. ügyvezetője cáfolta, hogy ez miattuk történt, de – az ottaniak beszámolói szerint – az áradások idején a miniszterelnök lement Hahótra, és ezt követően álltak le a szivattyúzással. A hahótiak úgy vélik, az sem véletlen, hogy azóta elkezdték kotorni a Szévíz-csatorna egyébként meglehetősen rossz állapotban lévő medrét.
Bicske
Egy ideje jó néhányan Bicskén sem nézik jó szemmel Orbánék tevékenységét. A gánti telephelyről a Dolomit Kőbányászati Kft. kis szemcsés zúzalékkövet szállíttat a szintén a családhoz tartozó Nehéz Kő Kft.-vel a bicskei vasútállomás két rakodójába, az ott összegyűlt dolomitzúzalékot aztán bepakolják a vagonokba. Az állomáshoz közelebbi közrakodót és az azzal szemben található lakóházakat csupán egy utca választja el egymástól, amelyen ráadásul a többtonnás kamionok is közlekednek. Az ottaniak évek óta nagy porra és zajra panaszkodnak, tavaly szeptemberben több országos portál is foglalkozott a témával, de az önkormányzat és a hatóságok csak hárítottak. A lakosok, majd Szilágyi László, a PM akkori polgármesterjelöltje megkereste a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőséget, amely végül arra jutott, hogy nincs is ott akkora por és zaj. Ezt két saját mérésre hivatkozva jelentették ki tavaly szeptember 30-án: a természetvédelmi hatóság által kiállított dokumentum szerint ők február 20-án és július 3-án is tartottak egy helyszíni bejárást, de arról nem közöltek információt, hogy végeztek-e műszeres méréseket. Végül mindent rendben találtak, igaz, csapadékos időszakban látogattak a helyszínre, ráadásul akkor nem is járt arra annyi kamion. A helyiek elmondása szerint Tessely Zoltán volt polgármester, jelenlegi fideszes országgyűlési képviselő és akkori helyettese, Bicske mostani első embere, Pálffy Károly sem erőltette meg magát különösebben azért, hogy az ott lakóknak könnyebb legyen az életük.
Az utcabeliek azzal sem értek el semmit, hogy kihívták a helyszínre Orbán Győzőt, aki azt közölte velük, hogy por nincs, de ha lesz, locsoltatnak. Majd hozzátette: ők mindent szabályszerűen csinálnak, ha a lakóknak gondjuk van, menjenek az önkormányzathoz. Fia, Orbán Áron sem volt együttműködőbb, az egyik helyinek telefonban azt mondta, ha segítség kell nekik, hát forduljanak az Európai Unióhoz. Tessely az Index.hu-nak adott tavalyi interjújában azt mondta, hogy a probléma szerinte is valós, de ők elintézték azzal, hogy locsoltattak, bevezették a sebességkorlátozást, és elérték, hogy a rakodás egy része távolabb történjen a lakóházaktól. A volt polgármester említett egy uniós forrást is, amelyből a nagyállomás környékét átépítenék, és létrehoznának egy városi alközpontot. Már egy megvalósíthatósági tanulmányt is elkészítettek, szintén uniós forrásból, de ez csak évek múlva jelenthet megoldást a Móricz Zsigmond utca lakóinak, akik azonban azt szeretnék, hogy tiltsák meg a 12,5 tonnánál nagyobb súlyú teherautók behajtását. Erről egy petíciót is átnyújtottak az önkormányzatnak, ami után annyi történt, hogy a Móricz Zsigmond utca elejére kikerült egy 20 km/h-s sebességkorlátozó tábla.
Bár Tessely Zoltán tavaly szeptemberben azt mondta kamerák előtt, hogy tudomása szerint megszűntek a nagy zajjal kapcsolatos észrevételek, az ott lakók közül többen a napokban arról számoltak be lapunknak, hogy nincs változás. Van, hogy a kamionok reggel hat óra után nem sokkal már megjelennek, de az sem nyugtatja meg az ingatlanok tulajdonosait, hogy a vagonokba rakodás során sokszor a házak falai is megremegnek. Többen hangsúlyozták, hogy ők egy-két kivételtől eltekintve azzal sem találkoztak, hogy az önkormányzat megbízásából valaki nyáron vagy az őszi száraz napokon gyakran locsolta volna a poros aszfaltot. „Decemberben az összes dolomitot felpakolták a vagonokra, ezután csak egy-két kisebb kupac maradt a helyszínen. Ekkor azt hittük, van esély arra, hogy az Orbán család befejezze a bicskei tevékenységét, csend volt és nyugalom, de idén január közepén újra megjelentek a hatalmas kamionok, és azóta is rendszeresen hozzák a bányából a kőzetszármazékot. Amióta pedig beköszöntött a jobb és kevésbé nyirkos idő, ismét mindent ellep a por” – mondta az egyik utcabeli. Miközben a helyiekkel március első hetében a rakodó mellett beszélgettünk, 30-40 perc alatt 5 hatalmas kamion haladt el a házak előtt – jól érzékelhetően a megengedett 20 km/h-s sebességnél gyorsabban –, majd befordultak a rakodó területére. Amikor fotóztunk, csak nagyon lassan borították le a szállítmányt, de az utcába be- és kihajtás során fölvert por a közelben parkoló autók szélvédőire vagy a házak ablakaira láthatóan rárakódott.
Megkerestük a szállítást végző Nehéz Kő Kft.-t, ahol először azt mondták, hogy forduljunk a társaság ügyvédjéhez, majd abban maradtunk, hogy írásban jelentkezünk náluk, de választ többhetes várakozás után sem kaptunk – ahogyan a bicskei önkormányzattól sem, pedig próbálkoztunk a jegyzőnél és Pálffy Károly polgármesternél is. Mindeközben az utcabeliek közül többen azon gondolkodnak, hogy eladják az ingatlanjukat, de attól tartanak, csak jóval áron alul tudnák értékesíteni. „Nekem még így is megérné, mert az biztos, hogy Orbánék nem fogják ezután sem figyelembe venni azt, hogy mi itt élünk, nekünk ez az otthonunk. Az önkormányzattól pedig továbbra sem kapunk semmilyen érdemi támogatást” – panaszolta az egyik lakó. Ügyvédet is szerettek volna fogadni, viszont miután megtudták, mekkora óradíjért dolgozott volna nekik a jogi szakember, visszamondták, mert nincs rá pénzük. A TASZ-t is megkeresték, de a jogvédő szervezet nem tudta vállalni a képviseletüket, így egyelőre minden maradt a régiben.
Az új célpont: Gránás
Az utóbbi hetek legnagyobb visszhangot kiváltó ügye a Nehéz Kő Kft. Gánt-Gránás mellé tervezett hulladékfeldolgozója. Több fórumot is tartottak már a tervezett beruházásról, ezek közül – ahogyan arról március 14-én a magyarnarancs.hu-n is beszámoltunk – a legutóbbi, a gánti művelődési házba március 13-án rendezett összejövetel volt a leghangosabb. Ehhez vélhetően hozzájárult az is, hogy a beruházó képviseletében maga Orbán Győző próbálta elmagyarázni: senkinek sem kell aggódni, ők mindent a jogszabályok betartásával fognak végezni. Végül a gránásiakat nem győzte meg, amin id. Orbán megsértődött, és idő előtt elviharzott a fórum közben megérkező fiával, Orbán Áronnal.
A helyieknek nem tetszik, hogy az Orbán család tulajdonában lévő Nehéz Kő Kft. évi több tízezer tonna hulladékot szeretne feldolgozni a Vértes lábánál, a Székesfehérvártól 25 kilométerre található Gánt-Gránás közvetlen közelében. Itt korábban már működtettek egy kavicsbányát is, amit a 2000-es évek elején bezártak. Ezután egyre többen költöztek a településrészre olyanok, akik nyugalomra vágytak. Most viszont úgy tűnik, hogy Orbán Győzőék a gránási lakóházaktól néhány száz méterre válogatnák szét és dolgoznák át az oda hordott, döntő többségében építési törmelékből álló hulladékot. Mindezt úgy, hogy egyebek közt telepítenének egy homlokrakodó gépet, egy forgókotrót és egy akár napi nyolc órában is működő törő-osztályozó berendezést.
Sokakban gyanút keltett, hogy Gránás településrész gyakorlatilag kimaradt a Nehéz Kő Kft. és a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség által készített előzetes hatástanulmányokból. Mindez úgy történhetett meg, hogy az egykori bánya területe közigazgatásilag nem Gánthoz tartozik, így az előzetes műszaki és természetvédelmi vizsgálat döntő többségében a több kilométerre elhelyezkedő Zámolyra, illetve a másik irányban szomszédos Csákberényre koncentrál. Ráadásul a gránásiak a várható beruházásról késéssel értesültek, mivel csak január 30-án függesztették ki szemlére a házaikhoz vezető, kivilágítatlan földút mentén található postaládák mellé a felügyelőség közleményét. Ezzel pedig nyolc napjuk el is veszett abból a huszonegyből, amely rendelkezésükre állt ahhoz, hogy megfogalmazzák és benyújtsák a kifogásaikat.
A helyiektől úgy értesültünk, hogy március elején Orbán Győző néhány személlyel együtt szemlét tartott a tervezett hulladékfeldolgozó területén. Többen látták, amint egy fekete autó bement, és körbejárta a gránási településrészt is, de volt, aki személyesen is megszólította a bányavállalkozót, aki nem fogadta túl szívélyesen, bár helybéli forrásunk szerint ő maga sem válogatta meg, mit mond. A szóváltásnak végül fenyegetőzés lett az eredménye, Orbán Győző felhívta a figyelmét arra, hogy „vigyázzon magára, nehogy később valami baj érje”.
