A magyarországi életminőség valamivel jobb ugyan az Argentínában mértnél, de messze elmarad Csehországétól. A magyar megyék között is jelentős fejlettségbeli különbségek mutatkoztak. A legfejlettebb Budapest, amely a németországi átlaggal megegyező értékkel rendelkezik, míg a legfejletlenebb Békés megye, ahol Costa Rica nemzeti átlagával megegyező az életminőségi index. Somogy már 1994-ben is az utolsók között volt a megyék között, és egy friss vizsgálatból az is kiderült, hogy máig nem tudott pozícióján javítani. Jelenleg Szabolcs és Békés megyékkel van azonos szinten. A KSH hétfőtől részletes információkat gyűjt a lakosság jövedelmi helyzetéről és életkörülményeiről, költéseikről. Arra kíváncsi a statisztikai hivatal, hogyan alakul az emberek életszínvonala. Somogyban 310 háztartást keresnek fel.– Egyre beosztóbbak a somogyiak – mondta Tóth Tamás, a toponári pékség vezetője. – A január és a február amúgy sem túlságosan erős hónap, ám most egyértelműen úgy érezzük: egyre több család kénytelen még inkább meghúzni a nadrágszíjat. Sokaknál jobbára az alapélelmiszerekre – kenyér, kifli, zsemle – szorítkozik a vásárlás, a finom pékárut, vagy cukrászsüteményt alig vagy egyáltalán nem vesznek. Gyakran a kenyérből is az olcsóbb fajtát keresik, s míg korábban gyakran kukában landolt a száraz étel, manapság egyre kevesebb pékárut dobnak ki. A napi megélhetéssel küzdők közül van, aki hitelből próbálja előteremteni a mindennapi betevőt. Zömében kisnyugdíjasokról, munkanélküliekről van szó. A középosztály egyre több tagja is visszafogja a fogyasztást. Nemcsak a tartós fogyasztási cikkekre vonatkozik ez, hanem az élelmiszerekre is. Szabó János kaposvári szociológus rámutatott: a megyei átlagbérek közel 30 százalékkal maradnak el az országostól. Amíg normál esetben a háztartási jövedelem 25-30 százalékát költik élelemre a családok, addig megyénkben gyakran 50-60 százalékát, sőt, a szegényebb családok esetében ez az érték elérheti a 70 százalékot is. – Úgy érzem, hogy a közszolgálati dolgozók egy része rosszabbul él, mint korábban – emelte ki Utasi Tamás, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének Somogy-Tolna megyei titkára. Az alkalmazottak jelentős része napról-napra él.Utasi egyébként társasházi közös képviselőként is – tíz épület lakóinak ügyét intézi – úgy látja: egyre nehezebben élnek meg az emberek. Többen nem tudják fizetni a közös költséget vagy a vízdíjat.– Esetenként 3-7 ezer forintról van szó – jegyezte meg. – Első hallásra nem tűnik nagy összegnek, de ha egy kereső van a családban, akkor bizony mégis csak sok pénzről beszélhetünk.Úgy tudjuk: a KSH munkatársai egyebek mellett a lakás főbb jellemzőire, a tartós fogyasztási cikkek vásárlására is rákérdeznek, akárcsak arra, hogy a felmérésben szereplő család mennyit költ gépkocsi fenntartásra, s mennyi lakáshitelük van.– A fizetéseket tekintve mintha az elmúlt 5-6 évben megállt volna az idő – mondta egy somogyi vasutas. – A pénz nagy része élelmiszerre és rezsire megy el. Ott tartunk, ha a mosógép elromlik, akkor az ember már vakarózik az idegességtől. Szórakozni nem tudunk eljárni, hovatovább egy hobbi maradt meg: a könyvvásárlás. Évek óta nem voltunk kirándulni, pedig annak idején a családdal eljártunk az ország távolabbi részeibe is.A somogyi falvakban még nyomasztóbb a szegénység. Zsalakó Ernő, Baté polgármestere szerint egyre nehezebb anyagi körülmények között él a lakosság. Az elmúlt hetek bankbotrányai felkavarták a kedélyeket, jó páran attól féltek, hogy veszélybe kerül a megtakarításuk. A 811 lelkes településen, akárcsak számos más környékbeli községben egyre több az állástalan, aki teheti, igyekszik közmunkát keresni. A polgármestertől tudjuk: a 25-30 éves korosztályból közel 30-an már külföldön keresik a boldogulást.
Harsányi Miklós
