Átlagosan 330 ezer forinttal emelkedett a BKV-nál dolgozó menedzserek havi bruttó fizetése az elmúlt négy évben, miközben a költségcsökkentés miatt 2300 embert bocsátottak el a cégtől. De nem a vezetők közül, a menedzsment létszáma ugyanis nőtt ezen idő alatt.

Ezúttal sem került utcára Várszegi Gyula, a BKV igazgatóságának elnöke. A BKV megbízott vezérigazgatói székéből az igazgatóság élére került elnököt ugyan leváltották, de nem hagyták az út szélén. A Vasúti Járműjavító Kft. tanácsadója lett: saját irodát kapott, és megtarthatta a szolgálati kocsiját is.

De a BKV nem csupán távozó vezetőire fordít különös figyelmet, hanem az aktív menedzsmentjére is. A Népszabadság birtokába jutott összehasonlító bértáblázat szerint a cég vezetői körébe 297 fő tartozott 2011-ben.

A bruttó bérük évente átlagosan tízmillió forint volt. Ebben az évben mondták fel a cégnél a munkavállalókkal kötött kollektív szerződést, ami a juttatások elvonása miatt összesen hat-hétmilliárd forint csökkenést jelentett a cég dolgozóinak.

A menedzsment viszont nem járt olyan rosszul. A vezetői kör bére 2014 decemberére átlagosan évi bruttó 14 milliónál is magasabbra nőtt.

És ebbe nem tartozik bele az őket megillető prémium összege, ami beosztástól függően az éves bértömegük 10-40 százaléka.

Időközben a menedzsment létszáma is megemelkedett 317 főre, miközben a cégnél foglalkoztatottak összlétszáma 13 500-ról 11 200 főre csökkent 2014-re. Az elbocsátások szinte kizárólag a fizikai állományt érintették.

A cég éves bruttó bértömege viszont nem csökkent 2011 és 2014 között. A létszámcsökkentés ellenére 40 milliárd forint maradt. Az elbocsátásokkal „felszabaduló” pénzből azonban igen kevés jutott például a metró-járművezetőknek.

A 2011-es évi bruttó 2,96 millióról tavaly decemberre 2,99 millióra növekedett a fizetésük, miközben a szakszervezetek szerint jelentősen romlottak a munkakörülmények.

Az új vonal miatt tervezett létszámnövelés sem valósult meg, hiszen 362 fő helyett 305 járművezető dolgozik immáron négy vonalon. Nincsenek sokkal jobb helyzetben a buszsofőrök sem. Bruttó átlagbérük – évi 4,1-4,2 millió – ugyan a többi fizikai dolgozóhoz képest kimagaslónak tűnik, de ebben 220–282 óra túlmunka is benne van.

Túlóra nélkül 150 ezer forinttal vihetnének haza többet a négy évvel korábbihoz képest, azzal együtt 200-250 ezer forinttal. Ehhez azonban be kell áldozni a családi hétvégéket és az ünnepeket. A túlóra nélkül átlagosan ötszázalékos béremelésük jelentősen elmarad a menedzsment 40 százalékos bérnövekedésétől.

– A lap által ismertetett béradatok, illetve a bérstruktúrának a fizikai dolgozói körre nézve rendkívül hátrányos átalakulása miatt különösen pofátlannak tartjuk az idei évre tett nullaszázalékos béremelési javaslatot – fakad ki Nemes Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke. Az érdekképviselet a héten már levélben kért magyarázatot Bolla Tibortól, a BKV vezérigazgatójától a táblázatban szereplő adatokra.

A választ várhatóan a béremelési tárgyalások lebonyolítására létrehozott állandó bizottság jövő heti első ülésén kapják meg. Nemes ettől függetlenül bízik abban, hogy a cégvezetés és a tulajdonos hamarosan a korábbinál lényegesen jobb ajánlatot tesz az idei béremelés mértékére.
(Szalai Anna)